A NAT túl gyors bevezetése ellentétes hatást váltana ki, ezért legalább egy évvel elhalasztaná annak bevezetését a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA honlapján nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a NAT korszerű, gyermekközpontú, a 21. század várható kihívásaira felkészítő folyamatokról szól, de olyan ideális iskolai körülményeket feltételez, amelyek még messze nem biztosítottak a közoktatásban.
Bár alapvetően nem fest negatív képet a NAT-ról a tudományos akadémia, több alapkérdést is tisztázna az alaptantervvel kapcsoltban. Szakértők szerint ugyanis a tervezet nem mutat fel átfogó emberképet, miként az sem teljesen világos, hogy mire terjed ki pontosan az alaptanterv?
Tisztázni kellene azt is, milyen típusú iskolákra terjed ki középfokon a NAT, segíti-e a diákpopuláció mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba.
Az MTA szakértői szerint pozitív tendencia, hogy a korábbi NAT műveltségi területeinek számához képest kisebb lett a tanulási területek száma. Az akadémia azonban azt javasolja, hogy legyen még kevesebb a „természettudomány és földrajz”, illetve a „technológia” területek egyesítésével. A tudományos akadémia összegzésében viszont az is szerepel: a természettudományok és a matematika tervezetében számos ellentmondás van, aminek egy fontos része az óraszámok csökkentése.
Az alsó évfolyamok a természettudományos nevelés szempontjából teljesen kihasználatlanok.
MInt írják, a 11–12. osztályban nincsenek természettudományos órák, ami azt sugallja, hogy a természettudományos tárgyak nem fontosak, és csökkenti a szakirányú felsőfokú tanulás esélyét.
Kritikai elem, hogy az MTA szakértői szerint a tanulási területek világából a természet, a történelem, a kultúra megismerése közben kimarad maga az ember. Az összegzésben pszichológus szakértőkre hivatkozva azt írják, hogy
az ajánlott óraszámok nagyon magasak,
különösen a felső tagozat és a középiskola szintjén. „34 óra mind a magasra törő, mind a nehézségekkel küzdő diákok számára már életkorlátozó tényező”.
Az MTA szerint pozitív, hogy a tervezet figyelembe veszi a diákok sokféleségét, illetve azt állítják:
fontos, hogy szerepel a NAT-ban a személyre szabott tanulás és a pedagógiai támaszrendszerek hangsúlyozása.
Az akadémia szakértői jelezték, hogy megfelelő NAT csak a tanárképzés javításával érhető el. Azt javasolták, hogy legyen egy Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv is, mert a jelenlegi tanárképzés sem tartalmában, sem módszertanában nem tükrözi a NAT-tervezetben leírt szellemiséget és módszertani kultúrát.
