Pedig az OLAF adatai szerint az ottani beruházás volt a modell a későbbi csalásokhoz.
Ahogy korábban megírtuk, nem kereste meg Siófok önkormányzatát a rendőrség, hogy adja ki az Elios által végzett világítás-korszerűsítési projekt során keletkezett iratokat. A dokumentumokat a polgármester a hivatalon belül zároltatta, aztán várt, hátha bekéri őket a hatóság, de végül a sajtóból értesült arról, hogy a nyomozást lezárták.
A Népszava most azt írja, hogy Hódmezővásárhelyről sem igényelt iratokat az ügyben vizsgálódó Nemzeti Nyomozó Iroda.
A lap emlékeztet: ez azért is furcsa, mert az akkor még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségi körébe tartozó Elios gyanús tendergyőzelmeinek kiindulópontja volt az akkor Lázár János vezette város. Később 34 másik fideszes vezetésű településen hasonló módon intézték a közvilágítási beruházásokat, amelyek 2009 és 2014 között összesen 13,5 milliárd forintnyi uniós pénzt emésztettek fel.
Az OLAF bizonyítékokat emleget, miközben a rendőrség nem nyomoz az Elios után
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF szerint nem érvényteleníti a megállapításaikat és azt, hogy bizonyítékot találtak pénzügyi visszaélésre, hogy itthon bűncselekmény hiányában megszüntették az Elios Innovatív Zrt.-vel szembeni nyomozást.
A Nemzeti Nyomozó Iroda kedd este jelentette be, hogy a nyomozás nem támasztotta alá az Európai Csalás Elleni Hivatal ( OLAF) jelentésében foglaltakat, ezért megszüntették az eljárást az ügyben. A döntésen Brüsszelben is meglepődtek, az Európai Parlament és a Bizottság is elemezni fogja, mit jelent a nyomozás lezárása.
Az OLAF megállapításai február eleje óta ismertek. A szervezet 35, az Elios Innovatív Zrt.-hez kötődő közbeszerzést vizsgált, amelyek közül mindegyikben felvetődött a visszaélés gyanúja, 17 pályázatnál pedig úgy találták, hogy a cég szervezett csalási mechanizmust épített ki.
A rendőrség azt nem árulta el, hogy kihallgattak-e bárkit a nyomozás során.