Hogyan állnak az ellenzéki pártok ifjúsági szervezetei? Hányan vannak, milyen lehetőséget kapnak párton belül, és mire büszkék az elmúlt időszakból? Ezt szerettük volna megtudni az adott szervezetek vezetőitől. Elsőként az összefogás/koordinálás pártjai kerülnek sorra.
Tehetnek az országért
Bár az MSZP-nek van párton belüli ifjúsági tagozata is, mégis, amikor rákérdeztünk a párt utánpótlását összefogó szervezetre, akkor Torzsa Sándor elnök a Societast említette ifjúsági szervezetként. A tagozat és a Societas vezetésben ugyan jelentős átfedés van, de az utóbbi egy önállóan bejegyzett szervezet, és ahogy hangsúlyozzák: számus tagjuk nem lépett be a szocialisták közé. Torzsa azt mondja, hogy a pártban az általuk készített ifjúságpolitikai program az irányadó. Mikor felvetettük, hogy választás előtt az MSZP nyugdíjasparlamentet tartott, viszont hasonló diákgyűlést nem, az ifjú politikus visszautasította, hogy az MSZP ne foglalkozna a fiatalokkal. Azt mondta,
“ választás előtt tartottak két szabadegyetemet, ahol napokon keresztül 150 fiatallal beszélték át a baloldal kérdéseit.
A Societas taglétszáma évek óta stagnál – vagy ahogy Torzsa fogalmaz: konstans –, nyilvántartásuk szerint 1600 tagjuk van. A fiatalság az MSZP esetében azt jelenti, hogy valaki még nem múlt el 35 éves. E kor felett már csak pártoló tagként lehet maradni.
Arra, hogy mit tud kínálni a párt a fiataloknak, azt mondta: “tehetnek Magyarországért.” A párttal való együttműködés nem pozíció, hanem szakmai alapú, de azért bevonják őket a döntéshozatalba. Torzsa kiemeli, hogy az ifjúsági szervezet vezetője – megyei szinten is – automatikusan tanácskozási tagja az elnökségnek. Többeknek innen indult a karrierje: Ujhelyi István az ifjúsági szervezet vezetője volt, a jelenlegi pártelnök, Tóth Bertalan pedig elnökségi tagja. De Molnár Gyula, Tóbiás József és Mesterházy Attila is itt járta ki a káderképzőt.
Írhatnak Gyurcsánynak
A Demokratikus Koalíció ifjúsági szervezete már nem létezik, az IDE (Ifjú Demokraták Egyesülete) ugyanis nyáron megszűnt, az elnökség pedig úgy döntött, “jobb, ha innentől párton belül működik” az ifjúsági tagozat, nem pedig egyesületként. A korábbi konstrukcióban a DK és az IDE stratégiai megállapodást kötött, ilyen késre menő tárgyalásokra a jövőben már nem lesz szükség. Létrejött tehát a DEMO (Demokratikus Magyarországért) nevű alapszervezet – magyarázza Rónai Sándor szóvivő, aki maga is még csak 30 éves. Azt mondja, nem azért döntöttek így, mert az egyesület tagjai túl önállóak vagy nagyszájúak lettek volna.
Bosszúságot mindenesetre a korábbi elnök, Szarvas Koppány Bendegúz okozott: 2017. márciusában kilépett a pártból, miután nem indulhatott elnökségi tagságért. Egyes elmondások szerint a DK vezetése nem állt hozzá túl jól a fiatalok ötleteihez.
A DEMO-nak nem találni nyomát, tagjuk viszont papíron rengeteg van. A 12 ezer fős DK-tagság bő egytizede 35 év alatti, és bár nem mindenkit sorolnak automatikusan az alapszervezetbe, “a fiatalokat egyben kezelik.” Rónai elmondása szerint figyelnek arra, hogy minél több lehetőséget kapjanak, “bátorítjuk, hogy minél többen vállaljanak munkát az alapszervezetben, induljanak önkormányzati képviselőként.” Ahogy hangsúlyozza: többen közülük már most is képviselők, és magát hozza ennek példájaként.
Rónai elmondása szerint “kilátszanak” a fiatalok a pártból, “akcióikat tekintve radikálisabbak.” Kértünk egy példát, mire a Vajna Tímea fánkozófelvásárlása után tartott akciót említette. (Nekünk a Google sem segített az akció nyomára bukkanni). Azt a politikus többször elmondta, hogy voltak az EFOTT-on és más fesztiválokon. Szükségük is lenne az utánpótlásra. A párt bázisa erősen öregszik, a Závecz Resaarch korábbi kutatása szerint a tagság 35 százaléka 65 év feletti (ennél már csak az MSZP rosszabb, 45 százalékkal).
A teljes népességben a 33 évesnél fiatalabbak 2 százaléka DK-s, így megkérdeztük, milyen stratégiával akarják megszólítani a fiatalokat. Erre több választ is kaptunk: egyrészt, hogy az EP-választás fontos lesz ilyen szempontból, mert azon sok fiatal fog részt venni. Másrészt, hogy foglalkoznak a fiatalokat érintő kérdésekkel is, így például a lakástakarék-pénztárak állami támogatásának elvétele miatt elsőként indítottak aláírásgyűjtő akciót. Niedermüller Péter pedig elmondta, nem értenek egyet a Corvinus átalakításával. Rónai nem érzi disszonánsnak, hogy erről Niedermüller beszélt, azt mondja, az EP-képviselő és egyetemi tanár hitelesen el tudja mondani a DK véleményét a felsőoktatásról. Az Ellenállás nevű tüntetéssorozat vidéki szervezesében egy-két fiatal is segített – teszi még hozzá. Rónai a csodafegyvert a végére tartogatta:
fiatalok tízezrei írnak napjában többször elnök úrnak messengeren.
Nyár óta megy az új módi, Gyurcsánnyal fociról, közéletről lehet csetelni. Ezt az irányt vinnék tovább.
Futhatnak maratont
A Párbeszédnek is van ifjúsági szervezete, amelyet Zöld Front néven küzd a teljes ismeretlenséggel. A nagyjából 3 éves tömörülésnek 50 tagja van – ez a teljes párt taglétszámának nyolcada –, és a szám a megalakulás óta stagnál. Hegedűs Benjámin Jutas társelnök azt mondja, egyéntől függ, milyen lehetőséget kapnak a fiatalok, akik első körben aktivistáskodnak, aláírásokat gyűjtenek.
“Nincs ellenszél”, megfelelő szakmai felkészültséggel a szakértői stábba is be lehet kerülni. Ez 5-10 embernek sikerült, jellemzően kommunikációt, hálózatépítést bíznak rájuk. A szervezethez tartozó fiatalok közül a Hallgatói Hálózatból átigazolt Barabás Richárd szóvivő, önkormányzati képviselő és Szabó Zsolt elnökségi tag emelkedett ki.
Hegedűs szerint párton belül megvan a szavuk, de nyilatkozata alapján úgy tűnik, ők inkább csak végrehajtók. “A párt által képviselt ügyekben veszik ki a részüket”, egy saját kezdeményezésről tud:
az ifjúsági tagozat ötlete volt, hogy vegyenek részt egy jótékonysági maratonon, ami “sikernek könyvelhető el.”