Apránként szedik ízekre különböző kormánypárti körökben az új nemzeti alaptanterv eredendően még "nagyon szép munkának" ítélt tervezetét. A csaknem két évig készült munkaanyagnak a Fidesz képviselői főként eszmei hiányosságokat rónak fel, miközben hivatalosan még mindig nem tudni, miért mondhatta a Miniszterelnökség vezetője a dokumentum bemutatása előtt, hogy "így biztosan nem lép életbe". A tervezeten dolgozó szakértők ezt mindenesetre már munka közben borítékolták.
Több mint három hét eltelt, de azóta sem tudják mire vélni – pláne kikódolni – az új nemzeti alaptanterv készítésében részt vevők, hogy mire utalhatott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor egy augusztus végi kormányinfón a hivatalosan még be sem mutatott tervezetről kerek perec kijelentette: ez így, ebben a formában biztos nem lép életbe.
A hvg.hu több, a munkában részt vevő szakemberrel beszélt az elmúlt napokban. Az érintettek – akik a megbízásukkor aláírt szigorú titoktartási nyilatkozat miatt mindannyian azt kérték, hogy a nevüket ne írjuk le – vérmérsékletük szerint értelmezték Gulyás Gergely szavait. Az optimistábbak (ők voltak kevesebben) reményei szerint csak arra gondolt a miniszter, hogy a társadalmi vita nyomán úgyis változni fog még a szöveg, a pesszimistábbak viszont a drasztikus belenyúlást-átalakítást sem zárják ki.
Az optimista verziót meglehetősen gyengíti, hogy a Miniszterelnökség vezetője már azt is előrevetítette, hogy „a történelem, az irodalom és a természettudományok tekintetében komoly változásokra van szükség”. Mivel azonban a munkaanyag konkrét hibáit nem említette, egyelőre marad a találgatás.
A 312 oldalas tervezet összeállítóit, illetve a munkát irányító Csépe Valériát információink szerint mindenesetre sem akkor, sem azóta nem kereste az észrevételeivel sem Gulyás, sem más a kormányból. Az Emmi oktatásért felelős államtitkára, Bódis József ugyan folyamatosan egyeztet a stábbal, de ezek csak technikai, a további munkára vonatkozó egyeztetések (a NAT kidolgozása ugyanis csak az első lépcső volt, hátra van még a kerettantervek kidolgozása, illetve az anyag teljes implementációja, vagyis a gyakorlatba ültetése). Kifogásai ráadásul információink szerint a legkevésbé Bódisnak vannak a szöveggel, aki már az új NAT benyújtása utáni héten úgy fogalmazott: „Nagyon szép anyag született”.
A munkában részt vevők egy része arra gyanakszik, hogy a kormány körül tolongó szakmai (vagy annak látszó) szervezeteknek is szól(hat)ott Gulyás kijelentése. A miniszter szerintük így üzent a köznevelési kérdésekbe korábban bevont, magukat most kirekesztettnek érző csoportoknak (a NAT tervezetén ugyanis kizárólag szakértők dolgoztak Csépe Valéria vezetésével), hogy nyugodjanak meg, őket is meg fogják hallgatni, az ő szempontjaik, észrevételeik is bekerülhetnek a szövegbe. (Az előző kormány, illetve az azóta innovációs és technológiai miniszterré előlépett Palkovics László oktatási államtitkársága idején felállított köznevelési, illetve köznevelés-stratégiai kerekasztalnak tagja volt például a 2011-es köznevelési törvénnyel életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar, az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ mellett például az állami százmilliárdokkal kitömött Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a négy legnagyobb magyarországi köznevelési intézmény-fenntartó egyház és a miniszterelnök szívének kedves, oktatási kérdésekben erős befolyással bíró Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.)
Hiányzó varázsszó
Az alaptanterv kidolgozásért felelős volt miniszteri biztos láthatóan mindenesetre mintha elengedte volna a füle mellett a kancelláriaminiszteri kritikát, nem szállt be a konkrét érvek híján egyelőre politikainak tekinthető játszmába, hanem igyekszik az anyagról szóló vitát és a megszólalásait szakmai vonalon tartani.
A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők és tisztségviselők legtöbbjének nem is szakmai, hanem főként hangsúly-, illetve ízlésbeli gondjai vannak az elkészült szöveggel. Nem nehéz kitalálni, hogy milyenek:
nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti. Összességében: túl független.
(Ezt mondjuk már a bemutatás napján megjósoltuk: a három hónapja külön kormánybiztost kapott hazafias nevelés kifejezés például egyszer sem szerepel a szakértők készítette dokumentumban, de a családi életre nevelés is csak egyszer, és ott sem a kormánynak kedves család=anya+apa+gyerek(ek) kontextusban. Ezzel szemben kiemeli viszont a szöveg a kormánynak mérsékeltebben kedves demokratikus intézményrendszer, az állampolgári és emberi jogok, valamint az aktív állampolgárság jelentőségét.)
A kormánypártok őszi ülésszakot indító, szeptember közepi frakcióülésén még csak a képviselőcsoport szakmai kabinetje tárgyalt tervezetről, ott viszont információink szerint többen is bírálták az oktatási államtitkár által alapvetően pozitívként bemutatott anyagot.
Az ülésen, úgy tudjuk, hosszan beszélt a tervezetről a korábbi kulturális államtitkár, L. Simon László is, aki ezzel párhuzamosan a (korábban néhány hónapig általa szerkesztett) Figyelőben is kifejtette a véleményét az anyagról.
A lap szeptember 13-i számában megjelent interjú az alákérdezés magasiskolája egyéként („számomra a szöveg sokkal neutrálisabb, mint ami szülőként a szívemnek kedves lenne” – hangzik például az egyik „kérdés”, amivel L. Simon maximálisan egyetért), már amennyiben persze nem ő maga írta az egészet, amikor ugyanis további részletkérdésekről érdeklődtünk a volt államtitkárnál, a politikus azzal utasította el kérdéseinket, hogy „nem tudok többet mondani, a lapban három oldalon már mindent leírtam”.
L. Simon amúgy már a cikk bevezetőjében felveti, hogy bár az új NAT vitaanyagnak megfelelő,
„igen komoly hiányosságai vannak a szövegnek”.
A volt kulturális államtitkár elégedetlen például a nemzeti és európai identitás meghatározásával, de hiányolja az anyagból a kereszténység egységes európai erkölcsi keretrendszerkénti megjelenítését, valamint a keresztény és a zsidó kultúra közti hangsúlyosabb különbségtételt is.
Sérelmezi azt is, hogy az egész dokumentumban egyszer szerepel a honvédelem szó, de még annak kontextusa sem tükrözi szerinte a kormány ezzel kapcsolatos politikáját, pedig „az elmúlt évek európai válságai és hazánk déli határzárának kiépítése egyértelművé tette, hogy a honvédségnek békeidőben nem csupán katasztrófavédelmi feladatai vannak.
Tudatosítani kell a gyerekekben, a katonaságot nem csupán homokzsákok pakolására használjuk árvizek idején. Ráadásul a férfivá válás folyamatában sem lehet eltekinteni bizonyos katonai ismeretek megtanításától.”
- írja a fideszes politikus, „ha már itt tartunk”-fordulattal kötve át a bírálatait az elmúlt hónapokban fellángolt, nemek körüli vitához:
„érdemes lenne egyértelműbbé tenni a nemi szerepekhez való viszonyunkat. Ez ma égető társadalmi kérdés is, miközben az alaptanterv tervezete csak biológiai problémaként tekint rá, amikor az elsajátítandó természettudományos ismereteknél így fogalmaz: a tanuló ismeri a női és férfi nemi szervek felépítését és működését”.
A volt államtitkár felrója az anyagnak azt is, hogy az 5-10 évfolyam heti egy énekórája „elég messze van a Balog Zoltán miniszterkorában felvetett mindennapos énekléstől”, de kifogásolja azt is, hogy a szöveg szerinte nem szakított a „kommunista történetírás terminológiájával”, pedig
„nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva”.
A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők közül volt, aki L. Simonnál is hangsúlyosabban hiányolta a dokumentumból a nemzeti-keresztény vonalat, a szövegen dolgozó munkacsoportoknak megítélése szerint függetlenségük dacára is tekintettel kellett volna lenniük „a keresztény kultúrát napjainkban fenyegető veszélyekre”, mint ahogy az alaptörvényben már évekkel korábban lefektetett családdefiníciót, a kizárólag férfi és nő között elfogadható házasság fogalmát is adoptálnia kellett volna szerinte a szövegnek.
Volt olyan kritika is, miszerint számos jó és előremutató eleme mellett az elkészült anyag túlontúl részletes:
„nem egy NAT, hanem messze túlterjeszkedik azon”.
Az e véleményt vallók szerint elegendő lett volna egy nagyjából 80 oldalas, a legfontosabb elvi-eszmei szempontokat rögzítő dokumentum is, a többit pedig a később kidolgozandó kerettanterveknek kellett volna tartalmazniuk. (Mellesleg a jelenleg hatályos, 2012-ben hatályba lépett NAT is 205 oldalas – a szerk.)
Borítékolták, hogy elhasal
A tervezet kidolgozásában részt vevő szakértők egyelőre értetlenül álltak a bírálatok előtt: tartalmi ügyekben állításuk szerint ugyanis abszolút szabad kezet kaptak a munka megkezdésekor.
Bár a Népszavának augusztus elején egy részt vevő szakember azt mondta: már az elején világossá tették számukra, hogy az új NAT-nak „kellően nemzetinek, munkaalapúnak és a családközpontúnak kell lennie”, a lapunknak megszólaló szakértők állításuk szerint nem kaptak ilyen útmutatót, így nem is tartották, pláne nem elsődlegesként szem előtt ezeket.
Nem voltak elvárt alapelvek, vagy kötelezően használandó kifejezések sem, csak azokhoz a különböző kompetenciákra vonatkozó pedagógiaelméleti és tanuláselméleti terminusokhoz kellett ragaszkodniuk, melyek magában a dokumentumban is visszatérően szerepelnek – nyilván azért, hogy egy egységes neveléselméleti idea rajzolódjon ki.
Egyedül a szerkezetre vonatkozóan kaptak instrukciót, az viszont állításuk szerint szinte folyamatosan változott:
„Hol bővebb, hol rövidebb anyagokra volt szükség, aztán újra bővebb, újra rövidebb” – idézte fel a hvg.hu-nak egy a kidolgozásban részt vevő szakember, akiben állítása szerint már menet, vagyis munka közben megfogalmazódott, hogy
„a szöveg olyan alapvető módon nem foglalkozik az aktuális intézményi és politikai környezettel, hogy ebben a formában biztos nem megy át. Az egészben volt valami idealisztikus.”
A szakmai munka részt vevőit többek állítása szerint először a leadás időzítésével kapcsolatban érte meglepetés: eredetileg ugyanis csak a (végül a kész, társadalmi vitára bocsátott NAT-ról megtartott) szeptember 20-ai, egri konferencián kellett volna „összeilleszteni” a munkaanyag egyes részeit. Ehhez képest megdöbbentek, amikor Kásler Miklós erőforrás-miniszter július közepén bejelentette, hogy augusztus 6-ára le kell adni a tervezet egészét, és tanévkezdésre azt be is mutatja majd az Emmi.
Az augusztus 31-én nyilvánosságra hozott dokumentumról a hvg.hu-nak elsőként véleményt formáló szakértők azt mondták: szigorúan csak a szöveget nézve egy jó, színvonalas anyag született, ám mivel az alapparadigma, a rossz, centralizált oktatási szabályrendszer nem változik, a NAT önmagában nem tud javítani az iskolák színvonalán.
