A kereskedelempolitikában teljes az összhang a két ország között, az alacsony vámok mellett áll mindkét ország, mondja Orbán.

Merkel szerint védjük a határokat, ne engedjük az illegális migrációt és az embercsempészetet. De fogadni kell a menekülteket, ez a török–EU-s megegyezés miatt is szükséges. Vannak különbségek a hotspotok tekintetében. Ha viszont egyáltalán nem tudnak Európába jönni legális módon Afrikából, nehéz lenne tárgyalni a kontinenssel.

Orbán a szolidaritásról akar beszélni. "Bánt minket, hogy megvádolnak minket a szolidaritás hiányával", mert napi 8000 emberrel védjük a határokat. Naponta 4-5000 ember érkezne Európába, a török–EU-megegyezés ide vagy oda.

Merkel ekkor elneveti magát, "és akkor most fotózkodjunk egyet".

Hogy látja a V4-ekkel a lehetséges tárgyalásokat Angela Merkel?

Merkel először méltatja a külső schengeni határ védelmét, de szerinte "emberekről beszélünk", és a határ védelme nem jelenti azt, hogy elzárjuk magunkat. Azt nem szabad hagyni, hogy ezzel visszaéljenek embercsempészek. A lényeg a humanitás, ezek az emberek szükséget szenvednek, rajtuk kell segíteni, ennek kéne az alapnak lennie, és ebben nem ért egyet Orbán és ő.

Sok területen jó a viszony a V4-ekkel, folytatja Merkel, és méltatja a magyar gazdasági eredményeket.

Orbán kiemeli, hogy a V4-német kereskedelmi volumen 50 százalékkal nagyobb, mint a német–francia volumen. A jövő a német–V4-együttműködésében van. Aztán Orbán visszautal a humánum kérdésére. "Különböző válaszokat adunk arra a kérdésre, hogyan viselkedünk humánusan." Nem szabad a segítéssel idecsábítani a menekülteket, ki kell venni a pull-faktort.

Miért vár Magyarország az Ausztria és Németország közötti menekültügyi megállapodás létrejöttére? Mi lesz a Magyarországra visszaküldendő menekültekkel? – érkezik a kérdés.

Merkel: Kevés menekült jön Németországba Magyarországról, és többségük Görögországban lépett be az EU-ba.

Orbán: Évek óta ugyanazt mondjuk a migrációról, "időnként ezek szigorúan hangzó mondatok", Orbán a kerítésépítést indokolja, ezzel "végvári kapitány módjára" Németországot is védjük. De van egy vita, egy "jogi természetű vita", a nagy menekülő tömeg Görögországban lépett be az EU-ba, ahol gyakran nem regisztrálják őket. Mi regisztráltuk őket, mert "Schengennek működnie kell", de nem ismerjük el, hogy nálunk léptek be az EU-ba. Ez egy jogi vita, ez zajlik most.

Kérdésre Merkel elmondja, igyekszik a közös európai haderő terén előrelépést elérni, de ebbe a német parlamentnek is van beleszólása. A katonai rendszerek különbsége problémát jelent. Orbán szerint létre kell hozni egy NATO európai hadosztály-parancsnokságot, ez Magyarországon lehet, és a német–magyar hadiipari együttműködés is erősödik 2024-ig.

Nem értünk egyet a menekültpolitika területén, de összességében hasznos találkozó volt, fontos a párbeszéd fenntartása, mondja Merkel.

Orbán veszi át a szót, "intenzív megbeszélésen vagyunk túl" baráti hangvétellel. A diplomáciai tiszteletkörök után Orbán a munkaalapú társadalomról beszél, a német beruházások sokat tesznek hozzá a teljes foglalkoztatotság eléréséhez. Ő is kiemeli az innováció és a technológia terén létrehozandó szorosabb együttműködést. Fontos a közös európai védelmi politika, "európai védelmi ipart szeretnék látni", a magyar hadsereg fejlesztésében is szeretnénk együtműködni a német iparral. Orbán eldicsekszik a magyarországi német kisebbség oktatási körülményeivel.

"És szó volt a migrációról." Máshonnan nézi és látja a világot Orbán és Merkel, "erről tudok beszámolni", mondja Orbán Viktor, de az együttműködésre továbbra is kész a magyar kormányfő. Orbán örül az összeurópai egyetértésnek, ami az EU-n kívüli hotspotok létrehozásában és a határvédelemben testesül meg.

Merkel kezdi: voltak vitás kérdések, és azonos álláspontok. A két ország gyümölcsöző együttműködést folytat, legfőképp az autóipar területén. A technológia és a kutatások területén pedig még szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat a két ország. Merkel visszaemékezik a két német állam egyesítésében játszott magyar szerepre. Abban is egyetértenek, hogy a protekcionizmust elítélik – ez utalás az amerikai kereskedelmi politikára.

Viharos EU-csúcs után Angela Merkel német kancellár arról beszélt, politikai egyezséget kötött több EU-tagállammal a menekültekről – ezt aztán Magyarország, Lengyelország és Csehország is sietve cáfolta. Pedig igaz: Orbán Viktor hajlandó tárgyalni a menekültekről, ez volt több német lap információja. Orbán közben sietve leszögezte, senkit nem fogadunk vissza, mert egy menekült sem Magyarországon lépett be először az EU-ba, hanem Görögországban. Merkel harapófogóban volt: meg kellene állapodnia a kérdésben az egyre több populista kormánnyal teli EU-n belül, és azért is, hogy megnyugtassa belügyminszterét, a CSU-elnök Horst Seehofert, aki lemondását is felajánlotta. Végül megegyezett a két párt, és Orbán látogatása Merkelnél most azt a célt szolgálja, hogy a reálpolitikától vezérelt ideológiai pálfordulásairól híres kancellár bizonyítsa: vevő a keményebb migrációs politikára.

Itt olvashatja legfrissebb elemzésünket.