Gyöngyösi és miskolci, szegregátumokban élő roma gyerekek tölthetnek öt napot nyaralásként egy tanyán, ahol játszva és élményekkel tanulhatnak, kikapcsolódhatnak. A nyaralás egyben az önbecsülésük erősítésének is fontos. A szervezőknek viszont még szükségük lenne egy kis segítségre.
"Ezek a gyerekek úgy jönnek ebbe a táborba, hogy sokan még soha nem láttak külön gyerekszobát, olyan lakásokban élnek, ahol nincs folyó víz, csatornázott fürdőszoba, és három generáció él 40 négyzetméteren. Nekik szervezzük ezt a programot"
Demszky Alma szociológus, pszichológus mondta el ezt a hvg.hu-nak, aki ilyen méretű tábort most először hirdetett meg a saját tanyájára 25 hátrányos helyzetű gyereknek. De ez nincs kőbe vésve, a Pest megyei Táborfalvára szervezett ötnapos üdülésre érkezők száma akkor lesz biztos, ha megérkeznek a gyerekek és a kísérők: pedagógusok a miskolci Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola pedagógusaiból és az önkéntesekből alkotott csapat.
A táborozást szervező Demszky Alma Gyöngyösön él, az itteni Duránda városrész pedig a roma gettó helye. Itt élnek nyomorúságos körülmények között, szegregáltan a romák. A helyzet hasonlít az ország más pontján tapasztaltakkal: az egy tömbben élő romáknak rosszak a tapasztalataik a közoktatással, bizalmatlanok, összetartó, zárt tömbben élnek, ezért is olyan nagy szó, hogy el merik engedni gyerekeiket az önkéntesekkel egyedül táborba. A táborozó gyerekek nagy része az Ámbédkár Iskola tanulói és cserkészei közül fognak kikerülni, valamint a Duránda gyerekei közül.
„Olyan tanulók jönnek el hozzánk, akik egyrészt rossz szociális helyzetük miatt önerőből nem tudnának utazni, megismerkedni a világgal, másrészt egész éves iskolai munkájuk alapján különös jutalomban részesülnek. Nekik ez különösen fontos, mert nagyon kevés biztatást, pozitív megerősítést kapnak a külvilágtól. Táborunkkal tehát sokkal többet szeretnénk elérni, mint öt szép napot: A sok negatív megkülönböztetést, a leküzdhetetlen kezdeti hátrányokat szeretnénk valamennyire ellensúlyozni, a fiatalok önbecsülését fejleszteni, a világba való betekintést, annak formálására való igényt felébreszteni”, mondja Demszky.
Sok gyereket a nagyszülők nevelnek, a szülők vagy eltűntek, vagy külföldre mentek dolgozni, vagy börtönben vannak. Az Ámbédkárnak köszönhetően pedig a továbbtanulás is könnyebb lehet, hiszen a szülők, gondviselők könnyebben engedik el a gyerekeket akár egy másik településen lévő középiskolába.
„A legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű család a rossz tapasztalatok miatt nagyon bizalmatlan minden külső segítséggel szemben és nem szívesen, vagy egyáltalán nem engedi el gyermekét kirándulásokra sem, nemhogy ott alvós táborokba. Sokuk még sohasem lépte át városuk vagy falujuk küszöbét, a szegregátumon túli világot nem is ismerik.”
Milyen programok lesznek a táborban? A tábor az élménypedagógia módszerét követi, a gyerekek mindent megfoghatnak, érzékszerveivel tanul, szerez tapasztalatot. Kimennek a természetbe, csoportosan, közösen fognak megoldani feladatokat, olyanokat, amelyek valós, ott helyben megoldandóak, nem pedig egy tankönyvben szerepelnek.
A tanyavilágban számos élmény várja a gyerekeket: a homokos dombokon és réteken minden tanyán állatokat tartanak: lovak, baromfi, tehenek, juhok és sertés látható a tanyákon. A természetvédelmi terület számtalan őshonos madár-, növény- és állatfaj otthona, kirándulásokra, lovas kocsizásra, természetismeret bővítésére és tájékozódási ismeretek bővítésére kiválóan alkalmas. De lesz lovagolás, lovas kocsizás, ismerkedés a lovak tartásával, ápolásukkal, valamint sport, kézműves foglalkozások, kisebb utazások is várnak a gyerekekre.
A tábor mindenképpen meg lesz tartva, de még elkélne némi segítség úgy az önkéntesek, mint a támogatás terén. Nemcsak a pénznek örülnének a szervezők: élelmiszer, sátor, takaró, párna, akár használt játékok és egyéb, nyaraláshoz hasznos dolgok is sokat segítenének.
Aki segítene a tábornak, ezen az oldalon talál elérhetőségeket.