Nem bírálta el érdemben az Alkotmánybíróság azokat a beadványokat, amelyek szerint a törvény kijátszásával dolgoztatnak ítélkező bírákat az Országos Bírósági Hivatalban. Az ok: az indítványok utólagos normakontrollra vonatkoznak, de ilyet a bírók nem kérhettek volna.
Visszautasította az Alkotmánybíróság azokat a bírói beadványokat, amelyek a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezeti és működési szabályzatának – ami nem mellesleg Handó utasítása – alkotmányellenességének kimondását kérték. Eszerint ugyanis formális beosztás mellőzésével lehetővé tesz az ítélkezésből kizárt bíró ítélkezését – állítja a Fővárosi Törvényszék Balázs Márta vezette másodfokú bírói tanácsa.
Az alkalmazott trükknek komoly következménye van: ezzel ugyanis utasítási jogra tett szert ítélkező bírók felett. Ez pedig törvénytelen A bírák jogállásáról szóló törvény szerint ugyanis a „az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet”, ez az amit két esetben bizonyosan kijátszott a Handó vezette hivatal.
Az igazgatási osztály korábbi vezetője, Fülöp Natasa ugyanis például úgy dolgozik – igaz, hivatalosan már nem beosztottként – az OBH-ban, hogy közben a PKKB-n is ítélkezik. Fülöp jelentős kedvezményeket is kapott, január óta központi igazgatási feladataira tekintettel havonta csupán egyetlen napon kell tárgyalnia (szemben egy átlagos bíróval, akinek heti két kötelező tárgyalási napja van). Hasonló konstrukcióban dolgozott korábban Handó kabinetvezetője, Tóth Áron László is, aki a II. és III. kerületi bíróságon ítélkezett, de csak január 15-éig. Fülöp és Tóth megbízására az OBH működési szabályzata (szmsz) ad lehetőséget: eszerint ugyanis „az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót hozzájárulásával és a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg”. Így már csak az a kérdés, hogy vajon mitől nélkülözhetetlen a két, egyébként kezdő bíró: Tóthot 2016. január elsejétől, Fülöpöt pedig 2016. október elsejétől nevezték ki. A nyilvánvaló összeférhetetlenség feltűnt Fülöp és Tóth egy-egy korábbi ítéletét a fellebbezések miatt felülbíráló másodfokú bírói tanácsnak is, ezért megkeresték a Fővárosi Törvényszéket, hogy kiderüljön, az érintett bírók mióta és milyen rendszerességgel ítélkeztek, és emellett milyen pluszfeladatot kaptak az OBH elnökétől. A kapott válaszokból pedig bebizonyosodott a sejtésük, nevezetesen, hogy Fülöp „ítélkezési tevékenységével egyidejűleg ugyan formálisan az OBH-ba beosztásra nem került, ennek ellenére a bírói kinevezésétől kezdődően folyamatosan, az ítélkező tevékenysége ellátása mellett az OBH munkájában az OBH-ba formálisan is beosztott bírák tevékenységének megfeleltethető tartalommal is részt vett a támadott OBH-utasítás alapján” – áll az alkotmánybírósági beadványban. Hasonló volt a helyzet január közepéig Tóth esetében is.
Mindez sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen az ítélkezési tevékenységet ellátó bíró felett utasítási jogot biztosít – érveltek az indítványozó bírók, aki kérték a hivatkozott Handó-utasítás alkotmányellenességének megállapítását és az alkalmazásának tiltását.
„Az alkalmazandó jog megállapítása a rendes bíróság – a konkrét perben eljáró bíró hatásköre, az Alkotmánybíróság általában tartózkodik attól, hogy e mérlegelésbe beavatkozzon” – hangsúlyozta az Ab, amely szerint mivel a konkrét ügyben a Handó utasítást nem kellett alkalmaznia a bíróknak, így nem lehet szó e körben bírói kezdeményezésről. „Az indítványok tartalmuk szerint utólagos normakontrollra vonatkoznak, ennek indítványozására viszont az ítélkező bírói tanácsok nem jogosultak" – indokolták a beadvány visszautasítását.