A héten rendezik meg az Európa jövője nevű konferenciát Budapesten, amelyet a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet szervez. A brit Guardian mellett több magyar sajtóterméket sem engedtek be, de Balog Zoltán legnagyobb aggodalmáról érkezett hír.
Az eseményen annyian lehetnek, hogy a hvg.hu újságírójának – a Guardian, az Index, a Zoom mellett – nem jutott már hely, de a Hír Tv sem jutott be. A csatorna azonban arról ír, hogy a távozott emberminiszter, Balog Zoltán előadásában arról beszélt, szerinte nem egyértelmű, mire építjük Európa jövőjét, és nem a legkézenfekvőbb válasz, hogy a kultúrára, hiszen a gazdaság is nagyon fontos prioritás.
A végén még állami eszközökkel fogják betiltani a gyerekkeresztséget – mondta.
Balog Tallai Gáborral, a Terror Háza Múzeum programigazgatójával beszélgetett, ő vezette fel a Kultúrharc – Kultúrák harca Európában című panelbeszélgetést. Balog szerint a legnagyobb kérdés, hogy mit jelent, hogy a kultúrának primátusa van. Ez az erkölcsi alap, amire hosszú távon is lehet építeni Balog szerint. Az emberi erőforrás minősége is kulturális kérdés.
Szerinte Magyarországon is fontos feladat a népességfogyás megállítása, és ez is kulturális kérdés. A kultúra feladata egy közösség győzelmi ösztönének az erősítése, annak, hogy „mi mint nemzeti közösség nem véletlenül vagyunk a világon”. Beszélt a kereszténységről is, de kritizált is.
„Most már nem vagyok a kormány tagja, így megkérdezhetem: az alaptörvényünk miért csak a múltban foglalkozik a kereszténységgel.” Hiányolja a jövőre vonatkozó állításokat, terveket, kijelentéseket. Szerinte a kereszténységnek fontos szerepe kell legyen Magyarország jövőjében, és meghatározónak kell lennie. Úgy fogalmazott, a XXI. századi keresztény értékekben mindig is volt valamilyen kritika a modern kapitalizmus felé.