A törvény kijátszásával dolgoztatnak ítélkező bírákat az Országos Bírósági Hivatalban – ezért fordult az Alkotmánybírósághoz egy fővárosi másodfokú bírói tanács a hvg.hu értesülése szerint. A Handó Tünde által alkalmazott trükknek komoly következménye van: ezzel ugyanis utasítási jogra tett szert ítélkező bírók felett. Ez pedig törvénytelen.
A kreatív jogértelmezést, avagy más olvasatban a törvénysértést többször olvasták már az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke fejére, a legújabb esetben Handó Tünde az Alkotmánybíróságon lesz kénytelen magyarázkodni. A Fővárosi Törvényszék Balázs Márta vezette másodfokú bírói tanácsa ugyanis két ügyben is kéri annak megállapítását, hogy a bíróságok központi igazgatását ellátó hivatal szervezeti és működési szabályzata – ami nem mellesleg Handó utasítása – ellentétes az Alaptörvénnyel és a bírák jogállásáról szóló törvénnyel is.
„Az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet”
– ezt írja elő a bírák jogállásáról szóló törvény, és ez az a követelmény, amit legalább két esetben kijátszott az OBH elnöke.
A HVG már tavaly beszámolt arról, hogy Handó mennyire nem ad már a látszatra sem: az igazgatási osztály korábbi vezetője, Fülöp Natasa ugyanis például úgy dolgozik – igaz, hivatalosan már nem beosztottként – az OBH-ban, hogy közben a PKKB-n is ítélkezik. Fülöp jelentős kedvezményeket is kapott, január óta ugyanis központi igazgatási feladataira tekintettel havonta csupán egyetlen napon kell tárgyalnia (szemben egy átlagos bíróval, akinek heti két kötelező tárgyalási napja van). Hasonló konstrukcióban dolgozott korábban Handó kabinetvezetője, Tóth Áron László is, aki a II. és III. kerületi bíróságon ítélkezett, de csak január 15-éig.
Fülöp és Tóth megbízására az OBH működési szabályzata (szmsz) ad lehetőséget: eszerint ugyanis „az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bírót hozzájárulásával és a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg”. Így már csak az a kérdés, hogy vajon mitől nélkülözhetetlen a két, egyébként kezdő bíró: Tóthot 2016. január elsejétől, Fülöpöt pedig 2016. október elsejétől nevezték ki.
Megosztó hatalom
A nyilvánvaló összeférhetetlenség feltűnt Fülöp és Tóth egy-egy korábbi ítéletét a fellebbezések miatt felülbíráló másodfokú bírói tanácsnak is, ezért megkeresték a Fővárosi Törvényszéket, hogy kiderüljön, az érintett bírók mióta és milyen rendszerességgel ítélkeztek, és emellett milyen pluszfeladatot kaptak az OBH elnökétől. A kapott válaszokból pedig bebizonyosodott a sejtésük, nevezetesen, hogy Fülöp „ítélkezési tevékenységével egyidejűleg ugyan formálisan az OBH-ba beosztásra nem került, ennek ellenére a bírói kinevezésétől kezdődően folyamatosan, az ítélkező tevékenysége ellátása mellett az OBH munkájában az OBH-ba formálisan is beosztott bírák tevékenységének megfeleltethető tartalommal is részt vett a támadott OBH-utasítás alapján” – áll az alkotmánybírósági beadványban. Hasonló volt a helyzet január közepéig Tóth esetében is.
Mindez sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen az ítélkezési tevékenységet ellátó bíró felett utasítási jogot biztosít
– érvelnek az indítványozó bírók, akik úgy vélik, Fülöp és Tóth megbízatása az „ítélkező tevékenységet kizáró rendelkezés felhatalmazás nélküli megkerülését (kiüresítését) célozza”. Az OBH szmsz-ről szóló Handó-utasítás ugyanis a törvényi előírásokkal szemben, lehetővé teszi ítélkezési tevékenységből kizárt bíró ítélkezését, méghozzá a formális beosztás mellőzésével. Ez azonban így is ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel, amely szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
Mindezek alapján kérik a fővárosi bírák a hivatkozott Handó-utasítás alkotmányellenességének megállapítását és az alkalmazásának tiltását.
Milliós jutalmak
Fülöp sajátos megbízásával kapcsolatosan hónapokkal ezelőtt intéztünk kérdéseket az OBH-hoz, de – OBH-kifizetéseket firtató közérdekű adatigényléseinkhez hasonlóan – erre sem kaptunk választ. Az igazgatási feladatok elvállalása amúgy karrier és anyagi szempontból is előnyös. Az előmenetel ugyanis ma nem annyira a szakmai kvalitásokon, sokkal inkább a lojalitáson és az elvállalt pluszmunkákon múlik. Ezekért pedig jellemzően még fizetnek is: a Handó vezette hivatal kimutatása szerint tavaly 31 bíró kapott igazgatási feladatok ellátás címen átlagosan 1,2 millió forintot, vélhetően nem egyenlő arányban.
Nem ez az első eset, amikor törvénysértés merül fel az OBH elnökének tevékenységével összefüggésben. Legutóbb a Handót ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács vizsgálata erősítette meg: törvénytelen és átláthatatlan Handó bírói kinevezési gyakorlata. Azt pedig már bírósági ítélet is kimondja – igaz, még nem jogerősen –, hogy az OBH elnöke visszaél a hatalmával. A pert az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba – akit az Országos Bírói Tanács tagjává is megválasztottak – indította Handóval szemben, mondván: önkényesen válogat a bírók között. Ebben pedig egyetértett vele a bíróság, és aztán az OBT is.
Az OBT eseti bizottsága a Fővárosi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezletének beadványa nyomán vizsgálta Handó kinevezési, pontosabban a kinevezési eljárásokat eredménytelenné nyilvánító gyakorlatát. Vizsgálata célja annak kiderítése volt, hogy a bírósági igazgatásban a törvényesség, a kiszámíthatóság és a szakmaiság mennyire jut kifejezésre.
"Nem törvényes az OBH elnökének 2017. január 1. és 2018. február 5. között folytatott gyakorlata, amelynek során a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetői pályázat kapcsán a pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntését a véleményező szerv felé írásban nem indokolta meg"
– állapította meg a testület. A bizottság megítélése szerint a vezetői kinevezések nem átlátható módon dőltek el, és az egyes pályázatoknál nem állapítható meg az sem, hogy valóban fennálltak-e azok a munkaszervezési okok, amelyekre hivatkozva eredménytelenné nyilvánította az adott pályázatot. Volt ugyanis olyan pályázat – például az, amelyen Vasvári Csaba is elindult –, amelyet ettől függetlenül nem sokkal később újra kiírt.
A felmerül súlyos szakmai kritikára pedig nem volt még érdemi válasza az OBH elnökének. Helyette visszatámadott, így most számháború zajlik Handó és az OBT között arról, hogy vajon hány fővel működhet törvényesen az OBT, méghozzá olyan elánnal, hogy Handó még azt is letagadta, hogy megkapta a szóban forgó és őt elmarasztaló jelentést, pedig ezt a testület igazolni is tudja.
Már Kambodzsában is téma Orbán, Handó és a magyar igazságszolgáltatás
