"Taktikai szavazás" – így hívták a választások előtt azt az eszközt, amivel a Fidesz legyőzhető. A választó okos, tudja a dolgát, ezt hallhattuk az együttműködésre képtelen pártoktól. Miután az ellenzéki formációk irtózatos pofonba szaladtak bele április 8-án, kevés szó esett arról, hogyan is működött a csodafegyvernek gondolt választói magatartás. Nos, nem a taktikával volt a gond. Ez a hvg.hu heti politikai elemzése.
Az eredményt ismerjük: a Fidesz nem csak listán verte fölényesen az ellenzék pártjait, de az egyéni körzetekben is. Pedig korábban az hallhattuk, hogy 106 ki-ki-meccsen lehet leváltani Orbán Viktort. Miután a Jobbik–baloldal–ökopárt hármasban szépségtapaszokon túl más együttműködés nem volt, a választóknak iránymutatás nélkül kellett (volna) okosnak lenniük. Miután nyerni a legtöbb helyen nem tudtak, így a taktikai szavazással mindössze töredékszavazatokat loptak egymástól a pártok. Az ellenzéki szavazók úgy tekintettek el saját meggyőződésüktől, hogy azzal épp az általuk nem kedvelt pártokat segítették némi eredménykozmetikázáshoz. Joggal lehetnek dühösek az ellenzéki oldal politikusaira.
Kezdjük viszont az elejéről.
- Mennyire működhetett az átszavazás?
- Félre tudták tenni az emberek érdekből az elveket?
- Átment a sokak által sulykolt üzenet?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ ezen a héten.
Hallgass a honlapra, szavazz a...
Többen szentírásként forgatták és osztották meg a taktikai szavazásra buzdító oldalakat a választás előtt, mondván, ha az ellenzék pártjai nem koordináltak országosan, akkor ők megmutatják, ki az esélyes, aki egyéniben legyőzheti a Fideszt. A jelszó az volt, hogy egyéniben az észre hallgatva, a legesélyesebb ellenzékire kell szavazni, legyen az bármely ellenzéki párt tagja, listán viszont arra, akire akarunk, ott dönthet a szív.
A taktikaiszavazas.hu oldalon a mai napig elérhető egy lista, zölddel kiemelve (a 106 egyéni körzetből 53-at), hogy Márki-Zay Péterék vagy a V18-ak kit gondolnak esélyesnek. A végeredmény ismeretében megnéztük, mennyire működött a taktikai szavazás, mennyire osztották meg voksukat a választók. Végül a 106 egyéni körzetből 91-et a Fidesz nyert, az MSZP-Párbeszéd 8-at, a DK 3-at, a Jobbik, az LMP, az Együtt és a függetlenek 1-1-et.
A fővárosi egyesben hosszas huzavona után visszalépett Juhász Péter (Együtt), Fekete-Győr András (Momentum) és V. Naszályi Márta (MSZP-P) is, az LMP és Csárdi Antal maradt az esélyes kihívója Hollik Istvánnak (Fidesz-KDNP). Nyert is, 23 345 szavazatot kapott, míg Hollik 20 031-et. Listán azonban az LMP mindössze 6 941 szavazatot szerzett, míg az MSZP-P több mint 7000-et, a DK 3300-at, a Momentum közel 4000-et. Érdekesség, hogy a visszalépő Juhász Péter után az Együtt mindössze 1100-at, tőlük még a Kétfarkúak is többet, 1500-at.
Csárdi tehát 16 ezer vendégszavazatot kapott, igaz, a baloldali polgárnak nem hagytak választást, hova is ikszelhetne.
Több olyan körzetet is esélyesnek mondott a taktikázás, ahol végül kormánypárti győzelem született. Nem nyert se Gy. Németh Erzsébet (helyette Simicskó István, azóta megbukott honvédelmi miniszter győzött), se Bauer Tamás (helyette Gulyás Gergely, leendő Lázár-utódé lett a mandátum), se Niedermüller Péter (őt Varga Mihály győzte le). Azonban a DK egyéni jelöltjei ezekben a körzetekben háromszor-négyszer több szavazatot kaptak, mint ahányan listán behúzták őket. Nem csak az MSZP-től érkeztek a voksok. Ha pedig az LMP viszonozza azt, amit Csárdi győzelmével kapott, és visszalépteti jelöltjeit, könnyen billent volna mind a három meccs a Fidesz ellen.
A DK-s Oláh Lajos legyőzte az Orbán-család ügyvédjének mondott Bajkai Istvánt, 20,5 ezer voksot kapott, míg Bajkai csak 16,6 ezret. Listán a DK mindössze 4247 szavazatot hozott, ha összeadjuk, a DK, az MSZP-P, a Momentum, az LMP és az MKKP listás szavazatait, csak kicsivel kapunk magasabb számot, mint amennyivel Oláh egyéniben nyert – vagyis itt nem csak működött a taktikai szavazás, de elegendőnek is bizonyult. Zuglóban az MSZP-s Tóth Csaba győzött, egyéniben 27 736 szavazatot kapott, míg pártja listán csak 14 417-et, mellettük a DK listája 4 300-at, az LMP 6000-et, a Momentum 3,5 ezret.
Érdekes választókerület volt a fővárosi 10-es, ahol végül az MSZP-P-s színekben induló Szabó Tímea legyőzte Menczer Erzsébetet, 27 017 - 20 403-ra. A szocialista lista azonban csak 11 ezer szavazatot gyűjtött. A DK-s 5000-et, az LMP-é közel 6000-et.
A főváros 13-as számú körzete azon helyek közé tartozott, ahol az Együtt jelöltje maradt az egyedüli esélyes kihívó, nem sok más ilyen választókerület volt az országban. Vajda Zoltán végül 1000 szavazattal kikapott, a győzelemhez 22 ezer szavazat is kevés volt. De a pártja listán 1500 voksot sem gyűjtött, míg az MSZP majd tízezret, a DK 4000 fölött, az LMP közel hatezret, és a Momentum is 3000 fölött – ha ezeket a számokat egybevetjük Vajda egyéni szavazataival, két egymáshoz közeli számot kapunk.
Kunhalmi Ágnes négy éve épphogy kikapott a fővárosi 15-ösben, most magabiztosan, négyezer szavazattal győzte le Kucsák Lászlót, amihez kellett az LMP-s Kassai Dániel és a Momentum-jelölt visszalépése is. Listán fele annyit sem kapott az MSZP-Párbeszéd, mint Kunhalmi, és hiába lépett vissza Kassai, az LMP listán több mint ötezer szavazatot kapott.
Az Együtt egyetlen egyéni győzelme Csepelen született, Szabó Szabolcs (23 637 szavazat) legyőzte a Fidesz öklét, Németh Szilárdot (20 653 szavazat). Listán a tizedét szerezte ennek az Együtt, az MSZP itt jelölt nélkül (végül Bangóné Borbély Ildikó is visszalépett) 8755 szavazatot kapott, a DK 4500-at, a Jobbik 10 ezret – ami azért érdekes, mert ottani jelöltjük kétezerrel több voksot kapott, tehát a Jobbik-szavazók egy része is átszavazott Szabóra –, az LMP listájára 4500-an szavaztak.
Érdemes megnézni Mellár Tamás (független jelölt a baranyai 1-esből) számait is. 22 ezer szavazatot kapott, a fideszes Csizi Péter 20,7 ezret. Listán a Fidesz ezzel megegyező szavazatot kapott, míg az MSZP-P nyolcezret, a DK négyet, a Jobbik 11 ezret – az ő egyéni jelöltjük 7800-at, tehát itt is ment a bal-jobb oldalon átívelő átszavazás –, az LMP hatezret. (Az ökopárt egyéni jelölt fele annyit, újabb példa az átszavazásra.)
Fontos csatatér körzet volt a két miskolci (borsodi 1-es és 2-es), mindkét helyen győzhetett volna az MSZP vagy a Jobbik is, végül mindkét mandátumot a Fidesz vitte el. Az 1-esben Csöbör Katalin nem egész 150 szavazattal (20 724 a 20 597 ellenében) győzte le Jakab Pétert, miközben a DK-s Debreczeni József 6 151 voksot kapott. Listán a Jobbik hatezerrel kevesebb szavazatot kapott, sok baloldali átszavazott Jakabra egyéniben. De Debreczeni is vonzott be MSZP-hívőktől származó voksokat, ugyanis a DK listájára 3300 szavazat érkezett, miközben az egyéni jelölt nélküli MSZP-listára 7800.
A miskolci kettes még inkább háromosztatú tér volt a Fidesz (19 434 szavazat), az MSZP (15 274 szavazat) és a Jobbik (14 427 szavazat) jelöltje között. A listás számok pedig úgy alakultak, hogy:
- Fidesz 19958,
- MSZP 9084,
- DK 2733, (DK-s induló eredetileg sem volt.)
- Jobbik 12992,
- LMP 2960 voks. (Az ő jelöltjük egyéniben visszalépett.)
A Jobbik az egyetlen egyéni mandátumát, Dunaújvárosban szerezte. Egyéni jelöltjük ott 20 ezer szavazatot szerzett, de listán a párt csak 13 632-t. A Fidesz egyéni és listás szavazataiban nincs lényegi eltérés, nem úgy, mint a több pártnál. Az MSZP ott nem indított jelöltet, listán ötezer szavazatot kaptak, a DK egyéni indulója 4600 szavazatot kapott, listán 3400-at, az LMP jelöltje 1600-at szerzett, listán a párt 2800 fölött szerepelt.
A választások előtt sokan arról beszéltek, akár egész Heves megyét viheti a Jobbik, amiből végül semmi sem lett. A hevesi egyesben alulmaradt Mirkóczki Ádám, a kettesben Vona Gábor, a hármasban Sneider Tamás. Hasonlítsuk össze az egyéni szavazatszámokat a listán szerzettekkel:
Heves 1
- Fidesz: 27374 és 28212
- Jobbik: 23115 és 13891
- MSZP-P: (itt nem indított) és 6437
- DK: 3987 és 3284
- LMP: 1914 és 3752
Az arányok a másik két körzetben is hasonlók, a Fidesz esetében csekély az eltérés, hibahatáron belülinek mondható, a Jobbik egyéniben esélyesként jobban szerepelt, mint listán, a baloldaltól is hozott el szavazókat.
Jó példa arra, hogy a taktikai szavazás ötletnek ígéretes volt, de a győzelemhez kevés, ha megnézzük, mi történt a tolnai 1-esben, Szekszárdon. Ott mindenki Hadházy Ákost kiáltotta ki esélyesnek, még az MSZP-s Harangozó Tamás is visszalépett a javára az utolsó pillanatban. Szerzett is majdnem 15 ezer szavazatot, de a Fidesz jelöltjét és annak 21 ezer szavazatát nem tudta felülmúlni az LMP azóta lemondott társelnöke. Listán az LMP jócskán elmaradt, 4580 szavazatot szereztek (de az országos átlagnak fölötte voltak, illetve a többi párthoz is közelebb kerültek itt), az MSZP 5150-et, a DK közel 2000-et. A Jobbik egyéni jelöltje 3899 szavazatot kapott, listán a párt 6119-et. Hadházyra sokan átszavaztak, de a győzelmet nem hozta meg ez a taktika.
*
Az egyéni választókerületek összesített listás szavazatszámaiért köszönet az Integrity Labnek.
