Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) legmagasabb fóruma tárgyalta szerdán Strasbourgban annak a két menedékkérőnek az ügyét, akiket a testület elsőfokú ítélete szerint jogellenesen tartottak fogva 2015 őszén a röszkei tranzitzónában, majd küldtek vissza Szerbiába – írja az MTI.

A 17 bíróból álló nagykamara előtt zajló meghallgatáson először a panaszosok, majd a magyar kormány képviselői adták elő álláspontjukat.

Pohárnok Barbara, a felperesek képviselője, a Magyar Helsinki Bizottság részéről kijelentette, az ügyben Magyarország több ponton, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma, valamint a hatékony jogorvoslat tekintetében is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

"Senki nem tartható fogva határozatlan ideig. Minden fogvatartottnak biztosítani kell, hogy bíróságon támadhassa meg őrizete elrendelését és az őrizet végrehajtásának módját. Ez a jog mindenkit megillető alapjognak számít. Magyarországon mégis van egy személyi kör, akitől mindezeket válogatás nélkül és önkényesen tagadják meg: ők a tranzitzónában szabályosan menedékjogot kérő emberek" – írta az üggyel kapcsolatos közleményében a Helsinki Bizottság, amely szerint a pernek túlzás nélkül európai jelentősége van. Nem csupán a menedékkérők vagy a menekültügy szempontjából, hanem a jogállamiságéból is. Hosszabb időre eldőlhet a kérdés ugyanis: vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat

A kormány képviseletében Tallódi Zoltán egyebek mellett kiemelte, hogy a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, ezért az ott tartózkodás nem minősül fogva tartásnak, Szerbia pedig biztonságos harmadik országnak számít.

A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat. Jogerős ítélet legkorábban év végére várható.