Száznál is több dokumentum (szerződés, táblázat és kérdőív), nagyjából ezer oldal – lapunk birtokába jutottak egyes budapesti kerületek, valamint több megyei jogú város közvélemény-kutatás szerződései, amiket közérdekű adatigénylésekre válaszolva adtak ki az önkormányzatok.

Erre ugyanis közpénzt költöttek, nagyjából 150 millió forintot. Cikkünkben beszámolunk ezekről a – 2011. májusa és 2018. januárja között készült – kutatásokról, valamint azokról a kérdésekről, amelyek nagy valószínűséggel nem a helyi önkormányzatnak voltak fontosak. (Van olyan önkormányzat, amelyik nem végzett kutatást, vagy helyi és nem országos jellegűt, illetve több is akad, amelyik megtagadta a válaszadást, vagy csak akkor adta volna ki az adatokat, ha fizetnek.)

Szavazna Soros emberére a Fidesz ellen?

A főváros II. kerülete az említett időszakban több szerződést is kötött, ezekből a legérdekesebb az a 2017. májusi, amely a kerület és a Nézőpont Intézet között jött létre. Közvélemény-kutatás címén 3,9 millió forintot fizetett ki a kerület a kormányközelinek tartott intézetnek. A II. kerületben a Nézőpont 1000 fős mintán azt kutatta többek között, hogy:

• Ön inkább elégedett, vagy inkább elégedetlen Orbán Viktor miniszterelnök munkájával?
• Ön inkább szeretné, vagy inkább nem szeretné, hogy 2018-ban megbukjon a jelenlegi kormány?
• Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, akkor elmenne szavazni?
• Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, melyik pártra szavazna?
• Az adott párt által támogatott jelöltre szavazna?
• Inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok Budapesten?

A továbbiakban a megkérdezettnek meg kellett neveznie Budapest főpolgármesterét, válaszolni kellett arra, mennyire szeretné fontos politikai pozícióban látni Orbán Viktort, Varga Mihályt, Tarlós Istvánt és Láng Zsoltot, meg kellett mondani, elégedett-e a főpolgármester munkájával, erős vagy gyenge kerületeket szeretne (az utóbbi időben felröppentek olyan hírek, miszerint egy új Fidesz-kormány visszanyesne az önkormányzatiságból), és feltették azt a kérdést is, hogy:

• Amennyiben lenne egy olyan ellenzéki, de nem pártszínekben induló jelölt, aki esélyes lenne arra, hogy legyőzze a Fidesz-KDNP jelöltjét, Ön szavazna rá?

Ennek azért van jelentősége, mert a Budapest II. kerülete és a III. kerület egy részéből összeálló választókerületben korábban rendre jobboldali képviselőt választottak ugyan, de a 2014-es eredmények szerint az ellenzéki győzelem esélyei szempontjából eléggé biztató kerületben (is) kitapintható, hogy a Fidesz–KDNP tényleges támogatottsága alacsonyabb lehet, mint a közvélemény-kutatások adatai jelzik, ahogy arra korábban a Közös Ország Mozgalom kutatása alapján a hvg.hu is rámutatott. Budapest 4. számú egyéni választókerülete két erős ellenzéki jelöltet is fel tud mutatni ebben a csatatérben: Niedermüller Pétert, a DK, valamint Ungár Pétert, az LMP politikusát. Koordinációval mindkét jelöltnek van esélye, így nem biztos, hogy csak a hasára csapott a II. kerület, amikor megrendelte közpénzből ezt a kutatást egy évvel a választások előtt.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és Niedermüller Péter kezet fog a párt kongresszusán 2016-ban

MTI / Marjai János

Olimpia, dugódíj

A III. kerületben is készített felmérést a Nézőpont, még 2016 elején, 1000 fős mintán, 2,9 millióért. Ekkor még bőven az olimpiarendezés lázában égett a Fidesz, a kerületben arra voltak kíváncsiak többek között, hogy:

• Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal, hogy Magyarország a jövőben megpályázzon egy budapesti rendezésű olimpiát?
• Ön szerint alkalmas Magyarország arra, hogy olimpiát rendezzen?

De volt kérdés arról is, hogy mit szólna a kerületi megkérdezett ahhoz, ha bevezetnék a dugódíjat, örülnek-e a helyiek a fővárosi beruházásoknak, és ismerik-e a kerület vezetőit. Kérdés, hogy mi értelme van annak, hogy egy helyi önkormányzat megtudja a helyi lakosoktól, hogy egy fővárosi vagy országos jelentőségű kérdésben mi az álláspontjuk úgy, hogy közben más önkormányzatok nem kérdezik meg az emberektől ugyanezt. A Fidesz-kormány és Orbán Viktor ugyanis az emberek megkérdezése nélkül akart olimpiát rendezni, majd visszavonták az olimpiai pályázatot, nem függetlenül a Momentum Nolimpia-kampányától.

A botrányos Ferencváros felmérte a károkat

A IX. kerület először tavaly november 9-én azt közölte az adatigénylésre válaszolva, hogy nem kötöttek olyan szerződést, ami után az adatigénylő érdeklődik, majd december 21-én azt, hogy annak teljesítése – mármint a válaszadás – a polgármesteri hivatal “alaptevékenységének ellátáshoz szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”, 3 fő 26 munkaóráját venné igénybe, hogy válaszoljanak, ezért azt csak 55 ezer forint kifizetése után tennék meg.

Vagyis tagadták a létezését és nem adták ki, de nekünk mégis a birtokunkba került egy kérdőív, amely a fejléce szerint a Real-PR 93 2017-es kutatása a IX. kerület részére. Ebben a szavazók politikai aktivitására, szavazási hajlandóságukra, politikai hovatartozásukra kérdeztek rá, valamint arra, hogy mennyire mennek jól a dolgok az országban, Budapesten és a kerületben.

Rákérdeztek Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor, Molnár Gyula, Botka László, Fekete-Győr András, Bácskai János polgármester, Gegesy Ferenc előző polgármester, Pál Tibor MSZP-s képviselő, Baranyi Krisztina együttös helyi képviselő és 2018-as országgyűlési képviselő-jelölt, valamint Soros György (!) ismertségére és népszerűségére is.

Soros plakát a fővárosban

Fülöp Máté

Kérték azt is, hogy az április választásokkal kapcsolatban mondják el, kire szavaznának, illetve kire szavaznának akkor, ha hipotetikusan csak a Fidesz és az összes többi párt (MSZP, Jobbik, LMP, DK, Párbeszéd) egységéből kellene választani.

Az utóbbi időben többször foglalkozott a sajtó, elsősorban a 444.hu a ferencvárosi botrányokkal (arról, hogy a kerületben a Fidesz és az MSZP parkolási pénzzel temeti be az árkokat, szeptember 27-én írtak, de a sajtó foglalkozott az önkormányzati lakásügyekkel is), így nem véletlen, hogy a kutatásban szerepel olyan kérdés is, amely ezekre kérdez rá. De van kérdés a Fradi sikereiről is, illetve arról, mennyire tölti el büszkességgel ez a kerület lakóit.

Kevés kérdés, sok pénz

A XI. kerületben is a Nézőpont végzett kutatást tavaly év végén, 500 fős mintán és 3,6 millió forintért. Idén február végén el is küldte az önkormányzat a kért adatokat: ezért az összegért cserébe 11 kérdést tettek fel a válaszadóknak.

A XII. kerületben a Forsense végzett öt kutatást 2014 és 2017 között, összesen 8,2 millió forintért (3 kutatást 500-as, egyet-egyet 700-as és 300-as mintán), a kerületi beruházásokra, a városképre és az önkormányzat munkájára kérdeztek rá, de a közérdekű adatigénylésre adott válaszban jelezték, a kérdőívbe csak személyesen megjelenve lehet betekinteni.

Zugló ellenzéki polgármestere az adatigénylésre adott válaszban elismerte, hogy 2013-ban (tehát még az előző ciklusban, amikor a Fidesz embere vezette a kerületet) leszerződtek a Kutatóponttal, akik ezres mintán készítettek felmérést 3,8 millió forintért, de a bővebb válaszadást megtagadták, így nem tudni, pontosan miről kérdezték a lakókat. Annyit tudni, hogy a szerződés tárgya az volt: Zuglói közvélemény-kutatás 2013 ősz – ez egy évvel az önkormányzati választások előtt volt –, és ebben rákérdeztek az általános elégedettségre, aktuális kérdésekre, a zuglói gondokra és a polgármesteri hivatal munkájára is.

A DK-s polgármester és Lamperth Mónika

A XV. kerületben az Ipsos készített kutatást, a szerződést 2014 legvégén kötötték meg, 5,7 millióért készítették a felmérést ezres mintán. Ebből a felmérésből 2015 februárjában sajtóhír is lett, a Magyar Nemzet azt írta akkor, hogy a kormánypártok a DK-s polgármesterhez, Hajdu Lászlóhoz fordultak a kutatás miatt. A kerület vezetője ugyanis nemcsak a kerületi politikusok, hanem a jegyző, a volt MSZP-s belügyminiszter, Lamperth Mónika népszerűségére is rákérdezett. A polgármester a lapnak azt mondta, a felmérésre az önkormányzat ötéves gazdasági programjához volt szükség, és a vezetők alkalmasságára kérdeztek rá a helyiektől. A XV. kerület fideszes alpolgármestere viszont azt kifogásolta, hogy ők nem tudtak a felmérésről, és arról sem, hogy az mennyibe került. (Ez több kerületben és városban is így lehetett, ott is, ahol a Fidesz volt/van vezető pozícióban.)

Lamperth Mónika, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökhelyettese megérkezik az MSZP eredményváró rendezvényére 2010-ben

MTI / Kovács Attila

A kutatási jelentést később nyilvánosságra hozták, az csak néhány hónappal a 2014-es önkormányzati választások után készült és szerepel benne egy pártpreferencia-felmérés, ahol kimutatták, hogy ha választásokat tartottak volna a kerületben (ez egy esetleges előrehozott választás miatt lehetett fontos, ugyanis a DK-s polgármester mellett a testületben többségben van a Fidesz, a viszony pedig feszült), akkor csak a válaszadók 52 százaléka ment volna el szavazni, a legtöbb szavazatot a kormánypártok kapták volna, őket követte a DK, az MSZP, majd a Jobbik. Országosan és fővárosi szinten a Fidesz győzelmét jósolták, helyi szinten azonban DK-s győzelemre számítottak a kerületiek.

Simon eltitkolt százmilliói

A XVIII. kerületben három kutatás is készült 2014-ben, mindegyik 600-as mintán (kettőt a Nézőpont, egyet a Kutatópont készített), összesen 3,6 millióért. A Kutatóponttal kötött 2014 januári szerződés tárgya szerint a cél a “városmarketinggel kapcsolatos elégedettség” volt, mégis olyan kérdéseket is feltettek, mint:

• Hallott-e Ön arról, hogy Simon Gábor MSZP-s politikus 240 millió forint értékű külföldi bankszámlát titkolt el képviselői vagyonnyilatkozatában?
• Egyes sajtótermékek szerint Simon Gábor eltitkolt vagyonának alapja a XVIII. kerület előző, szocialista vezetése által lebonyolított kötvénykibocsátásaiból származhat. Ön inkább hisz, vagy inkább nem hisz ezeknek a vádaknak?
• Ön inkább elégedett, vagy inkább elégedetlen a kormány eddigi munkájával?
• Ön inkább elégedett, vagy inkább elégedetlen Orbán Viktor miniszterelnöki munkájával?
• Ön inkább szeretné, vagy inkább nem szeretné, hogy 2014-ben megbukjon a jelenlegi kormány?
• Ha ma Ön dönthetné el, hogy ki legyen a miniszterelnök, kit választana az alábbi személyek közül? Orbán Viktor, Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Vona Gábor, Gyurcsány Ferenc, más valaki.

Az I., az V., a VI., a VII., a X., a XVI., a XVII., a XIX., a XX., a XXI., XXII. és a XXIII. kerület állításuk szerint nem készíttetett kutatást, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő cégekre a közérdekű adatkérés nem terjedt ki. De nem csak a budapesti kerületekben készültek kutatások. Több vidéki nagyváros szerződései is lapunk birtokába kerültek, a megyei jogú városokban is szórták a közpénzt.

Kósa zuhanórepülése

Például Debrecenben, ahol 2014 februárja és 2016 novembere között 10 kutatás is készült (ezekből hetet a Szinapszis, hármat a Real-PR 93 készített), összesen 23 millió forintért. A Real-PR három kutatásából az egyik – amelyikre 2015 nyarán szerződtek, kétezres mintanagyságra 2 millióért – a kormány és Kósa Lajos népszerűségét is mérte, holott akkor már nem volt polgármester, a Fidesz frakciójának vezetése előtt állt azokban a hetekben. Akkor az derült ki, hogy a korábbi városvezető 6,1-es átlagával a legnépszerűtlenebb fideszes – Barcsa Lajos alpolgármester 7,1-et kapott –, a baloldali Szegedi István Kósával azonos eredményt ért el. Kósa szimpátiaátlagát 2010-ben még 8-ra mérték, ez zuhant öt év alatt hatalmasat. A Fidesz akkor toronymagasan vezetett, a biztos szavazó pártválasztók között 52 százalékra mérték.

Orbán Viktor és Kósa Lajos a parlamentben

Fülöp Máté

Nehéz eladni a mosógépet, de a Fidesz biztosra megy

Egerben az elmúlt években összesen 15 millió forintot költöttek közvélemény-kutatásra, ezeket a Nézőpont és a Kutatópont készítette, egy nagyjából háromnegyed évvel ezelőtt megkötött szerződés után – aminek a tárgya a helyi médiafogyasztási szokások voltak – a kutatók rákérdeztek arra is az egrieknél, hogy:

• Amennyiben úgy látja, hogy a baloldal jelöltje esélyesebb arra, hogy legyőzze a kormánypártok jelöltjét, átszavazna a baloldali jelöltre?
• Amennyiben úgy látja, hogy a Jobbik jelöltje esélyesebb arra, hogy legyőzze a kormánypártok jelöltjét, átszavazna a jobbikos jelöltre?
• Amennyiben lenne egy olyan ellenzéki, de nem pártszínekben induló jelölt, aki esélyes lenne arra, hogy legyőzze a Fidesz-KDNP jelöltjét, Ön szavazna rá?

Ez az ellenzéki koordináció formálódása idején fontos kérdés lehet a Fidesznek, így nem véletlen, hogy a fideszes városvezetés erre is kíváncsi volt. Eger pedig csatatér, ezért járt ott személyesen Orbán Viktor, majd hasonlította egy mosógéphez Nyitrait – a kérdőívben az ő, illetve a többi, helyben ismert politikus megítélésére rákérdeztek. Külön érdekesség, hogy a kérdezőbiztosnak meg kellett szakítania az interjút, ha kiderült, önkormányzati képviselő vagy családtagja a válaszadó, így még kisebb volt az esélye, hogy adott esetben egy ellenzéki képviselő megtudja, zajlik ilyen kutatás.

Kérdések a tökutolsó focicsapatról

Érd 2016 és 2017 nyarán is szerződést kötött egy-egy kutatásra a Forsense-vel, mindkettőt 1000 fős mintán, egyenként 3,1 millióért, de az adatigénylésre küldött válaszukból az derül ki, hogy csak akkor mondják meg, mit kérdeztek az érdiektől, ha az adatkérő kiperli tőlük. Kiderül azonban, mire költötte a közpénzt Kaposvár. Szita Károly polgármester 2015-ben felmérést készíttetett a Real-PR 93-al a helyi NB II.-es focicsapat, a Kaposvári Rákóczi lakossági megítéléséről – közel 2 millió forint ment el erre, az önkormányzati költségvetés működési tartalékkeretéből.

Szita Károly

MTI / Czeglédi Zsolt

A szerződést az év március 6-án írták alá, aznap a Kaposvár 3-0-ra kapott ki idegenben a Mezőkövesd csapatától, az idény végén az utolsó helyen végzett a csapat. Érdekesség, hogy a szerződésbe beleírták a felek, hogy annak aláírásától kezdődően “a végleges tanulmány elkészítésének végleges határideje 2015. március 9.”, tehát három napja volt elméletileg egy 1000 fős kutatást megcsinálnia a cégnek. A Kaposvár jelenleg az NB III. Nyugati csoportjában vitézkedik.

Kutat és hajszállal kikap a Fidesz

Miskolc önkormányzata 2015-ben kötött szerződést a Századvéggel, az intézet tanulmányokat készített és tanácsadói feladatokat látott el, 28,3 millió forintért. Salgótarjánban a Kutatópont készített egy ezerfős mintás kutatást, a szerződést 2013 júliusában kötötték meg a felek, de az adatigénylésre nem adta ki az önkormányzat a kérdéssort. (Salgótarjánban 2010-ben a Fidesz jelöltje nyert az önkormányzati választáson, 2014-ben azonban MSZP-s politikus került a város élére, 0,4 százalékkal győzte le a korábbi polgármestert négy éve a szocialista.)

Sopron 2011 májusában 750 ezerért szerződött le a Real-PR 93-al egy 800 fős mintán készítendő kutatásra a helyi médiafogyasztási szokásokról és az önkormányzat működéséről, majd 2017 februárjában a Kutatóponttal 16 darab 1 órás mélyinterjúra, fókuszcsoportos beszélgetésekre, 1000 fős kutatásra, valamint ezek elemzésére, összegzésére – 18,8 millió forintért. Szeged 2017 legvégén kötött szerződést a NIB Research-csel, 500 főn mértek 1,7 millióért, de azt a Botka László vezette önkormányzat nem árulta el, mit kutattak.

Szombathely önkormányzata azért készíttetett felmérést a 2013-ban a Real-PR 93-mal – 2500 embert megkérdezve 6,2 millióért –, hogy kiderüljön, mit gondolnak a helyiek akkor tervezett biomassza-erőműről. A nyugat.hu korábban ismertette a kutatás eredményét, a helyiek döntő többsége kiállt a Grenor tervezett beruházása mellett. Tatabánya a Századvéggel kötött több szerződést is, pályázatfigyelés tárgyában, összesen közel 5 millió forint értékben.

Békéscsabán, Dunaújvárosban, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Székesfehérváron, Szekszárdon, Szolnokon, Zalaegerszegen és Veszprémben a vizsgált időszakban nem készültek kutatások.

Nyakló nélkül

Összesítésünk szerint a vizsgált időszak szerződéseinek összértéke 157 millió 104 ezer 506 forint, ennyit költöttek el az önkormányzatok felmérésekre, kutatásokra és elemzésekre az utóbbi években és a legtöbbször belecsempésztek olyan kérdéseket is, amelyek helyben nem, de Orbán Viktornak fontosak.

• Legyőzhető-e a Fidesz, ha össszeáll az ellenzék?
• Szavaznának-e az emberek egy független jelöltre a Fidesz ellenében (ahogy tették azt Hódmezővásárhelyen)?
• Mit gondolnak az emberek Soros Györgyről?

Ezek mind fontos válaszok a miniszterelnöknek, az pedig nem volt akadály, hogy önkormányzati közpénzt költöttek rá. Nehéz pontosan meghatározni azt, mennyire voltak túlárazva a fent bemutatott kutatási szerződések, mert ezt a piacot a túlzott titkolózás jellemzi, de azt tudjuk, hogy a Közös Ország Mozgalom 2 millió forint közadakozásból összeszedett pénzből méri meg és készít elemzéseket a csatatér körzetekből. 1000 fős mintán dolgoznak, és a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeznek.

Az adatigényléseket benyújtó Kassai Dániel, az LMP XVIII. kerületi képviselője azt mondta, aggályosnak tartja, hogy kerületi vagy megyei jogú városi önkormányzatok közpénzek millióit költik olyan politikai erőviszonyokat felmérő kutatásokra, ami nem önkormányzati feladat. “Az biztos, hogy ez erkölcsi aggályokat vet fel, hiszen ezen közvélemény-kutatásokat pár kivételtől eltekintve nem ismerhette meg egy ellenzéki helyi képviselő sem, mivel a helyi önkormányzati költségvetések bújtatott soraiban, például egyéb kommunikáció címén fizették ki a kutatócégeket, és a kutatások címéből sem lehetett rájönni, hogy itt igazából a pártok, a helyi és országos politikusok népszerűségének felmérése a cél.”

A politikus ezért feljelentést tesz az ügyben az Állami Számvevőszéknél.