Itthon hvg.hu 2018. március. 06. 12:36

Elítélték az újságírót, aki kirgiz menekültnek adta ki magát

Jogerős ítéletében megrovásban részesítette és a perköltség megfizetésére kötelezte Nyilas Gergelyt, az Index újságíróját a Győri Törvényszék.

Nyilas Gergelyt a hatóság félrevezetésével és okirathamisítással vádolták, és 2016 novemberében első fokon elítélték: a Győri Járásbíróság is megrovásban részesítette és 13 ezer forintnyi perköltség megfizetésére kötelezte. Az Index munkatársa azonban fellebbezett, de másodfokon is ugyanazt az ítéletet hozták ellene.

Az újságíró és ügyvédje, Bodolai László a Kúriától kér felülvizsgálatot, és szükség esetén az Alkotmánybíróságon, valamint az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán keres jogorvoslatot.

Nyilas 2015 augusztusában, a menekültválság csúcsán adta ki magát kirgiz állampolgárnak, elvegyült a menedékkérők között, Ásotthalomnál gyűjtötték be a rendőrök. Előbb a röszkei gyűjtőpontra vitték, majd Győrbe szállították a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságára. Ott oroszul adta meg a riporthoz kitalált személyisége adatait, és aláírt egy azokkal kitöltött adatlapot. Csak ezután – amikor Bicske felé irányították volna – árulta el, hogy magyar újságíró.

Azért választotta ezt a módszert, mert korábban sem neki, sem más médiumok képviselőinek nem tették lehetővé a hatóságok, hogy belépjenek a menekülttáborok területére.

Miután eljárás indult ellene, Nyilas azzal érvelt, hogy a sajtótörvény értelmében nem vonható felelősségre; olyan – nem súlyos, avagy aránytalan – jogsértést követett ugyanis el, amely nélkül egy bizonyos közérdekű információt nem lett volna megszerezhető. Az újságíró azt mondta, ma sem cselekedne másképp.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?