Itthon MTI 2018. március. 05. 18:13

Nyolc és fél évet kapott az érdi csecsemőgyilkos

Első fokon elítélték a nőt, aki 2015 végén megölte újszülöttjét, majd a holttestet több mint egy évig rejtegette.

A vádlott 2015-ben lett terhes, amit azonban eltitkolt a családtagjai elől, akik a súlygyarapodását pajzsmirigybetegségének tulajdonították.

A vádlott a lakhelye előtti bokorban adott életet a gyermeknek. Amikor a csecsemő felsírt, betömte a száját, összekötötte a lábát, zacskóba és körülbelül húsz szemeteszsákba tette, majd a holttestet egy vászontáskában először szekrénybe, később a használaton kívüli kutyaólba rejtette.

A holttestet a család 2017 januárjában találta meg, akkor értesítették a rendőrséget.

police.hu

A bíróság tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés miatt ítélte el az asszonyt. Az ügyész súlyosításért a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Az ügyészség indítványozta a vádlott előzetes letartóztatását és a két élő gyermekével kapcsolatos szülői felügyeleti joga megszüntetését, a bíróság azonban elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalmat és meghagyta szülői felügyeleti jogait.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.