Erős közleményt adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), amely, mint írták, saját kezdeményezésre foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, ezek közül először a műveltség fenyegető beszűkülésével.

A három pontból álló állásfoglalásban először azt írták, egyetértenek a nemzeti köznevelésről preambulumában megfogalmazott alapvető állásponttal, mely szerint a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Továbbá kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

A KEB ugyanakkor vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek. Közleményükben ezért azt írták:

a bizottság javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését.

Hozzátették, hogy szerintük a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.

Az MTA legutóbb akkor került a hírekbe, amikor az akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete bemutatta azt a kötetet, amelyben a magyar közoktatást vizsgálták 95 szempont szerint 2016 végéig. Ebben lesújtó eredményekről írtak.

A kötet egyik súlyos megállapítása, hogy a magyar oktatási rendszer esélyegyenlőtlensége az OECD-országok körében kiemelkedően magas. Emellett a lemorzsolódás mértéke és a területi különbségek is jelentősek.

Mostani állásfoglalásukban arról írnak, hogy a 21. század informatikai és információtechnológiai forradalma új kihívások elé állítja az egész társadalmat és benne a közoktatást is.

Olyan alapvető kérdésekre kell újra választ adni, amelyekkel kapcsolatban eddig a tradíciók és hagyományok megadták a mindenki által elfogadott, természetesnek tekinthető feleletet, de amelyekre – az átalakulás mértéke miatt – ezek már nem adhatnak útmutatást

– tudatták a közleményben.

A közleményben szó esik arról is, hogy az Európai Bizottság 2018. január 17-én új kezdeményezéseket fogadott el abból a célból, hogy fejlessze az európai polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit, emellett bizonyos intézkedéseket ajánl a kompetenciák fejlesztésére a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, és több fiatalt kíván arra ösztönözni, hogy ezekre a területekre szakosodjanak.

Ezeket a célokat is veszélyeztetik a középfokú szakképzésben bevezetett változtatások, mivel a szakgimnáziumban a természettudományi képzés háttérbe szorult a szakmai tárgyak arányának növekedése miatt

– írták.

Az MTA állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvasható.