Ítéletet hirdettek a Fővárosi Ítélőtáblán B. Krisztián, a lúgos orvosként ismert volt kórházigazgató ügyében. A férfinek ez a negyedik bírósági eljárása, első fokon négy, majd másodfokon kilenc év börtönre ítélték korábban, később azonban a Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet. Most ismét kilenc évet kapott, de még nincs vége.
A jelenleg előzetesben lévő férfit azzal vádolják, hogy 2013. március 12-én reggel megtámadta a vele pár hónappal korábban szakító volt barátnőjét, Renner Erikát. A nőt később altatóinjekcióval elkábította, nem szervét és altestét pedig lúggal locsolta le. B. végig tagadta bűnösségét.
Csütörtökön a megismételt másodfokú eljárás során B. Krisztiánt 9 év fegyházbüntetésre ítélték.
Bűnösnek találták életveszélyt okozó testi sértés, magánlaksértés, készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, okirattal visszaélés és személyi szabadság megsértése bűntettekben, végleg eltiltották az orvosi foglalkozás gyakorlásától és kilenc évre eltiltották a közügyektől. A határozat nem jogerős, a már most is öt éve tartó ügy harmadfokon a Kúrián folytatódik.
B. Krisztiánnak ezen túl 250 ezer forint kártérítést is fizetnie kell Renner Erikának, valamint további 192 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell térítenie.
A nem jogerős ítélet ellen a vád és a védelem is fellebbezett, előbbi súlyosbításért, utóbbi felmentésért és hatályon kívül helyezésért, valamint azért, hogy B. Krisztiánt engedjék ki az előzetesből. Rövid tanácskozás a bíróság azonban fenntartotta az előzetes börtönbüntetést.
A tárgyalás után Renner Erika azt mondta a nem jogerősen kiszabott kilenc éves büntetésről, hogy nem az évek számítanak, hanem az, hogy hasonló bűncselekményt senkinek se jusson eszébe elkövetni. A mai napig orvosi és lelki segítségre szorul és várja a jogerős ítéletet, hogy el tudja kezdeni a trauma feldolgozását és le tudja zárni magában a történteket.
MInden nap eszembe jut, mi történt velem.
Hogyan jutottunk idáig?
Első fokon a férfit maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt négy évre ítélték, másodfokon az ítélőtábla súlyosított a minősítést és életveszélyes testi sértés, illetve más bűncselekmények miatt nem jogerősen kilenc évet szabott ki, ám tavaly nyáron, harmadfokon a Kúria a bizonyítás hiányosságai miatt megsemmisítette a tábla döntését és új másodfokú eljárásra utasította a táblát.
A megismételt másodfokú eljárásban korábban már sor került bizonyításra, majd az ügyész a férfi bűnösségének kimondását és halmazati büntetésként a 2-től 12 évig terjedő büntetési tétel felső határához közeli szabadságvesztés kiszabását indítványozta.
Több órás védőbeszéd
A legutóbbi, február közepén tartott tárgyaláson az ügyvéd több órás védőbeszédében elsődlegesen felmentést, másodlagosan új eljárást kért.
A védő szerint a cselekményt nem a vádlott követte el, hiszen a vádbeli cselekmény idején, 2013. március 12-én reggel a munkahelyén volt, egy kórházban, és ezt több tanú is bizonyítja. A sértett ugyanakkor nem tudta azonosítani az arcát eltakaró, biciklis sisakot viselő támadót, miközben a vádlottat gyerekkora óta ismerte és éveken át nagyon közeli kapcsolatban is voltak. Az ügyvéd szerint ezt a cselekményt feltehetően olyan személy követte el, akit a sértett nem ismert. Ám, a rendőrség kezdettől fogva csak az ő védence után nyomozott, miközben ennek ellenére sem keresték a térfigyelő kamerák felvételein és telefonjának cellainformációit sem vizsgálták.
A védő arra is felhívta a figyelmet, hogy a bűnüldöző hatóságok csak közvetett bizonyítékokat találtak, amivel kapcsolatban viszont a Kúria mutatott rá, hogy azoknak zárt logikai láncolatot kell alkotniuk. Minden más eshetőséget ki kell zárni ahhoz, hogy közvetett bizonyítékok alapján valakinek a bűnössége megállapítható legyen, ám ez jelen esetben nem valósult meg.
A védő elmondta, hogy a sértett időközben 25 milliós polgári pert indított a vádlott ellen, így már anyagilag is érdekelt abban, hogy kimondják a vádlott bűnösségét.
Közvetlen bizonyíték
Az ügyész a védőbeszédre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy van egy közvetlen bizonyíték, egy szemtanú, aki a sértett lépcsőházában látta a vádlottat és később a rendőrségen azonosította. Ugyanakkor a védelem ennek a rendőrségi felismerésre bemutatásnak a törvényességét vitatta.
A megvádolt férfi a fél évtizede tartó eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét. Pénteken az utolsó szó jogán többek között azt emelte ki: teljesen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a sértett bármelyik közeli ismerőse - akár az arcát elfedve - végrehajthatott egy olyan támadást, amely percekig tartott és közben kommunikált is az elkövető és a sértett, hiszen e közben a támadó azt kockáztatta volna, hogy a tekintetéről, alkatáról, mozgásáról, hangjáról azonosítja a sértett.
A volt kórházigazgató
Az előzetes letartóztatásban lévő férfi védőjéhez hasonlóan kifogásolta, hogy a bűnüldöző hatóságok rajta kívül nem vizsgálták más elkövető lehetőségét.
Azért kell itt állnom, mert nem volt más ötlete a rendőrségnek.
Hozzátette, hogy kórházigazgatóból lett munkanélküli, és a fél évtizede tartó eljárás során már több mint egy évet előzetes letartóztatásban töltött. A férfi megjegyezte azt is: reméli, hogy egyszer elfogják a valódi tettest.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt, hvg.hu)
