Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Menjek vagy maradjak?!” címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket. A könyvnek nem találni nyomát a kutatóintézet honlapján, de egy közbeszerzésből lehet következtetni arra, hogy temérdek közpénz folyt el rá.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (továbbiakban: NSKI) létrehozásáról egy 2012-es kormányhatározat rendelkezik, eszerint feladata „a magyar örökség korszerű újrafogalmazása, a jelen és az eljövendő nemzedékek támogatása, a nemzeti összetartozás erősítése és a külhoni magyarság erőforrásainak vizsgálata”. 2013-ban az NSKI alapító okirata is megszületett, amit Orbán Viktor látott el kézjegyével, a szervezet vezetője pedig Szász Jenő, aki korábban az erdélyi Magyar Polgári Pártot (MPP) irányította, és Kövér László régi barátja.
Mangalicák és Németh Szilárd
A hvg.hu 2013 májusában azt írta az NSKI-ról, hogy a szervezet alig ad életjelet magáról, hiába indította el azt 1,3 milliárd forintos kerettel a kormány, Szász pedig államtitkári, havi 997 ezres fizetést kapott. (A 2017. évi I. negyedéves adatokból kiderül, hogy az NSKI-nak összesen 16 vezető beosztású alkalmazottja van, az ő bruttó bérük erre az időszakra átlag 10,9 millió forint.) Szász az induláskor azt mondta, indulófélben lévő intézményről korai bármit is mondani, de a Transindex 2014 májusában úgy fogalmazott, az eltelt idő sem volt elég arra, hogy a kutatóintézet levetkőzze a fantom státuszt. Pedig már a kezdetekkor több rendezvényen jelen volt az intézet, ilyen volt a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők Első Találkozója, vagy az azóta is rendszeresen megrendezett Budapesti Székely Bál. 2015-ben még a Németh Szilárd vezette Magyar Birkózó Szövetséggel is sikerült stratégiai együttműködési megállapodást kötniük Szász Jenőéknek.
Amikor Lázár János meghirdette a nagy bürokráciacsökkentést, felvetődött, hogy az NSKI-t is megszüntetik, jogutód pedig a Veritas Intézet lenne, de a Nemzetstratégiai Kutatóintézet él és virul, viszi a milliókat.
Csuklóztatás a bizottságban
Szász Jenőnek ritkán kell átélnie kínos pillanatokat, lévén ritkán szerepel olyan médiumokban, ahol valós kérdésekkel találkozna, de az Átlátszó Erdély 2015-ös beszámolója szerint az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságában az elnök Szávay István keményen nekiment, a Jobbik politikusa módszeresen szembesítette az intézet vezetőjét a megjelent kritikákkal.
Szász akkor azt javasolta Szávaynak, kezdeményezzen törvényt, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ne legyen köteles minden egyes információról újságírói kérdésre választ adni, mert élnek a gyanúperrel
egyes újságírók esetében, hogy más érdekeket képviselnek, mint a magyar nemzet érdekei, ezért én azt gondolom, hogy érdemes volna ezt megfontolni, hogy például ezen válaszadási kötelezettség alól valamifajta mentesítés legyen, vagy hogy például a nemzetstratégiai kérdéseknek legalább bizonyos kategóriája érdemelne-e ilyen védelmet vagy sem.
Titokzatos könyv a kivándorlás ellen
De az NSKI nemcsak konferenciákat és bálokat szervez, hanem könyvkiadással is foglalkozik, az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtése alapján legalább kilenc darabról tudni. Köztük van olyan, amelyik „Az átányi parasztember szerszámai” címet viseli, másik „Az udvarhelyszéki gyógyászat története” cím alatt jelent meg. (Megjegyezzük, a KSH könyvtárkatalógusa több kötetet említ az NSKI-tól, közte a 115 oldalas „Menjek vagy maradjak?!”-ot is.)
2016-ban megjelent egy kutatási jelentés is, amelyik a „Maradj itthon! Gyere haza! : a Kárpát-medencei magyarok elvándorlásának és hazatérésének vizsgálata” címet viseli, a hvg.hu-nak pedig a birtokába jutott egy 2017-es kötet, a „Menjek vagy maradjak?!”, amelynek felelős kiadója Szász Jenő.
A belső borító szerint a kötet a Kárpát-haza könyvek sorozat része, de az NSKI honlapján erre a fülre kattintva tartalom nem fogadja a látogatót, mivel az „csak regisztrált felhasználók számára tekinthető meg”. Ha a kötet címére keresünk az intézet weblapján, akkor sem leszünk sokkal okosabbak, mivel akkor is csak egyetlen találatot kapunk, amiből annyi derül ki, hogy az NSKI delegációja részt vett a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet ülésén tavaly a Várkert Bazárban, ahova vitték magukkal a 2017-ben megjelent könyveiket.
A kötet bevezetőjéből kiderül, hogy az alapötletet a Kós Károly nevével fémjelzett szülőföldkutató és honismereti tábor adta, amit 2016-ban és 2017-ben is megrendeztek a Hargita lábánál, és ahol válaszokat kerestek „arra az egyéni, de közösségi sorsot is meghatározó kérdésre, melyek alapfelvetése minden esetben a menni vagy maradni kételye volt”. A bevezető szerint az elmenők új igazodási pontokat keresnek vágyaikhoz, jobb életminőséget és új munkahelyet, anyagi biztonságot, lelki békét remélnek a szülőföldön túl. Akik maradnak, megőrzik a szülőktől vagy ösztönösen elsajátított szellemi, erkölcsi értékeiket, megtartják barátaikat, szorosabbra fogják családi kötelékeiket.
Itthon szép, kinn csúnya
Önbevallása szerint a könyv segítséget próbál nyújtani a menni vagy maradni kérdésben, friss kutatásokkal, információkkal és élménybeszámolókkal – de látni fogjuk, ezek inkább névtelen rémélmények. Mindenekelőtt egy hevenyészett SWOT-analízissel találkozik az olvasó, ezek szerint az itthon mellett szól többek között, hogy stabil a közbiztonság és a politikai rendszer, alacsonyak a megélhetés költségei, keresztény értékrenden alapul a társadalom, és itt a család.
Gyengeség csak kettő van: alacsonyabbak a bérek, illetve a kíváncsiság / kalandvágy is ide került, rejtélyes okból. Lehetőségként is egy rakás dolog fel van sorolva, ilyen az, hogy a kormány a fiatalok és a családok részére folyamatosan bővülő támogatást nyújt, védve vagyunk a migrációs folyamatoktól, vannak erdők (nem vicc, tényleg le van írva). Veszélyből is csak kettő jutott az NSKI eszébe: erősödnek a nacionalista nézetek a térségben a nemzeti kisebbségekkel szemben, valamint instabil a régiós politikai helyzet.
Fordított a helyzet a kivándorlás SWOT-táblájában. Erősség az új lehetőségek és a magasabb bér, lehetőség a nagyobb anyagi biztonság és az, hogy megtanulhatunk idegen nyelvet. Gyengeségből és veszélyből annál több van, nincs ott a család és a barátok, terrorveszély, no-go zónák, a „szülők, nagyszülők évtizedes munkája által megteremtett örökség, azaz a családi vagyon idegen kézbe” kerülése, a magyarországi lakosságszám csökkenése, felbomlik a keresztény társadalom.
A következő oldalon rögvest olyan mondatba futni, hogy imázsfilmekben sem látni szebbet:
Mi egy csodálatosan szép természeti adottságokkal rendelkező régióban élünk. Mindent összevetve a Föld lakosságának legjobb körülmények között élő 10%-hoz tartozunk.
Parádés illusztrációkkal és hozzájuk tartozó szöveggel, valamint fejezetcímekkel dolgozik a kötet, az egyik oldalról kiderül például, hogy aki elmegy, annak hiányozni fognak a hegyei, a Kárpátok szépsége pedig felbecsülhetetlen, nem szabad lemondani róla. Ennek a régiónak az időjárására sem lehet panasz, Észak-Európában állandó a szél és a hideg, sok az eső, kevés a napsütés. Egy névtelen hozzászóló a kötetben azt mondja, dönteni kellett, pénz vagy egészség. „Én az utóbbit választottam, és hazajöttem.”
Érzelmek és kampányszlogenek
Leegyszerűsítő kormányüzenetek is fellelhetők a könyvben: itthon félelem nélkül lehet élni, míg „Nyugat-Európa már nem a biztonság földje!” Az NSKI szerint kinn csak idegen lehet az ember, ráadásul a „külföldön kialakuló kapcsolatokból ritkán lesz őszinte érzelmeken alapuló, boldog házasság.” Az érzelmi zsarolás magasiskolája, hogy a szerzők azt állítják, akik elhagyják Magyarországot, nem is tudják, mekkora fájdalmat okoznak szüleiknek.
A külföldre települő fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szomorúságot okoznak hozzátartozóiknak.
Az ok a könyv szerint az, hogy a gyerekek nem látnak a szülők megértő, gondjaikat elhallgató viselkedése mögé. „A kivándorlás mellett döntő fiatalok túlnyomó többsége alig számol az otthon hagyott rokonok őszinte szomorúságával. Azzal a hálátlansággal is, hogy a szülők időskori rászorultságának esetén a kitelepült nem fog tudni gondoskodni róla.”
Ki szedi le a termést?
Az "érvek" még itt nem érnek véget:
- egy parádés okfejtés után kiderül, azért sem kellene elhagyni Magyarországot, mert ha valakinek külföldön születik gyereke, az bevándorló lesz,
- Orbán 2017-es tusványosi beszéde is előkerül, miszerint míg korábban Közép-Európa azt hitte, Európa a jövőnk, mára kiderült, Közép-Európa Európa jövője,
- külföldön drága a sör és a kávé, bezzeg itthon,
- ha mindenki kivándorol, nem marad, aki leszedné a termést,
- van internet itthon is, nem kell kivándorolni, mert a világháló segítségével nem maradunk le semmiről.
Van megoldás
Azzal együtt, hogy a könyv szerint egyre többen települnek haza, felvetik, hogy van megoldás a kivándorlás ellen:
Merj fizetésemelést kérni! Itthon sem kell belenyugodnod a rosszabb anyagi körülményekbe.
Ha pedig bárki nemleges választ kapna, akkor is segít az NSKI. Ebben az esetben mutassunk rá nyugodtan, hogy
fukarságukkal ők is okozói lehetnek a szülőföld kiüresedésének.
Kutatóintézeti szempontból nincs pozitív kicsengése a könyvnek, ugyanis az utolsó oldalon egy fogyó embertömeg áll, mellettük a felirat: „Hiányozni fogsz, maradj itthon.” De remélik, a kiadvánnyal sokat segítettek abban, hogy a külföldi tanulmányok lehetőségét és a külföldi munkavállalást megfontolt módon tudja megközelíteni az olvasó. „Döntésedhez érett, felnőtt gondolkodást és elkötelezett magyarságot kíván a Nemzetstratégiai Kutatóintézet.”
Jó, de mennyiből?
Az Átlátszó tavaly nyáron közadatigénylésben kérte ki az NSKI 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját, melyet az Infotörvény szerint honlapjukon egyébként is közzé kéne tenniük. Az intézet honlapján akkor semmi nem volt az Üvegzseb menüpontban, és döntéselőkészítésre hivatkozva megtagadták az adatigénylésünket. Ezután panaszt tettek a NAIH-nál és nyertek, ma már elérhetőek a szerződések. De sajnos ebből sem derül ki, hogy mennyibe kerülhetett a könyv. A 2016-os listában találni egy 24,4 milliós szerződést, amit az NSKI a Méry Ratio Hungary Kft.-vel kötött könyvkiadói tevékenység címén, ennek a teljesítési határideje 2017 decembere volt, de a 2017-es listában már nincs könyvkiadásra vonatkozó szerződés, csak egy kiadványok grafikai tervezésével összefüggő, 6 milliós értékben.
Azonban a Közbeszerzési Hatóság honlapján találtunk egy 2017-es kiírást, az NSKI a Kárpát-haza könyvek és Kárpát-haza Galéria sorozatcímmel megjelenő könyvek, kiadványok kiadói tevékenységének teljes körű kivitelezése kapcsán írt ki közbeszerzést. Ezt is a Méry Ratio nyerte, ennek összértéke 63,9 millió forint.
Nem egyértelmű
A kötettel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az NSKI-t is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy:
- Mik voltak a kötet megszületésének közvetlen okai?
- Hány példányban jelent meg a könyv?
- Összesen hány forintot fordítottak arra, hogy ez a kötet megjelenjen?
- Hol terjesztik?
- Kik kaptak?
- Hol lehet hozzájutni?
- Az NSKI honlapon miért nem lehet megtalálni a kötetről szinte semmit?
- Van információjuk arról, hogy valaki a kötet hatására tért haza, esetleg annak hatása miatt nem hagyta el Magyarországot?
- Mik voltak a kötet visszhangjai?
- Milyen kutatások támasztják alá a kötetben tett említéseket a kivándorlás ellen, Magyarország mellett?
Szó szerint idézzük a kapott választ:
Megkaptuk megtisztelő megkeresését. Számomra sajnálatos módon nem egyértelmű a megkeresés célja. Ha és amennyiben riport céljából érdeklődik, akkor szívesen szánunk időt egy személyes beszélgetésre a témával kapcsolatban.
Válaszlevélben jeleztünk, nyitottak vagyunk a személyes találkozóra, de kifejeztük sajnálkozásunkat is, amiért az NSKI nem értette kérdéseinket.
A számok nem hazudnak
A kivándorlás – az NSKI könyvétől eltekintve – valós probléma. A Publicus Intézet 2017 júniusi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók közel háromnegyede érintett a kivándorlásban bizonyos szinten. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát, a fiatalok körében különösen magas ez a szám, közel 40 százalék, ami 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében, ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók, mondják a megkérdezettek.
A kormánynak volt halvány megoldási kísérlete a problémára, ez volt a Gyere haza, fiatal program (a honlap már nem működik, ott az az üzenet fogadja a látogatókat, hogy lezárult a program, további kérelmeket nem áll módjukban befogadni). A Gyere haza, fiatal nevű állami akció 2015 tavaszán indult, 100 millió forintot különítettek el rá. A kabinet célja az volt, hogy az összegből lakhatást, letelepedési támogatást és megfelelő munkahelyeket biztosítanak a hazatérőknek. 105 embert sikerült hazacsábítani Angliából – csak ott indult a program –, de Varga Mihály 2016 júniusában bejelentette, a programot lezárták.
