A Kúria kimondta: egy közhatalmat gyakorló testület nem dönthet úgy fontos kérdésekről, hogy megakadályozza a hivatali fellebbezést.
Egy ügyfél – neve és panaszának pontos tartalma nem derül ki a határozatból – azért perelte be a fővárosi önkormányzatot, mert az "úgy szüntette meg a hosszabb idő óta fennálló közterület-használati jogát, hogy döntésével szemben nem biztosított jogorvoslati lehetőséget, azaz nem hatóságként, hanem magánjogi alapokon, tulajdonosi minőségben járt el". A főváros viszont azt válaszolta erre, hogy a közterületeknek ő a tulajdonosa, tehát jogos, hogy ilyen minőségében, a tulajdonosi bizottságban dönt. Ezt két szinten a bíróságok is így látták, de a Kúria egyik ítélkező tanácsa, ahová felülvizsgálati kérelem folytán került az ügy, a Kúria másik szervéhez, az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatára jogosult önkormányzati tanácshoz fordult. Az pedig megsemmisítette a közgyűlés rendeletének érintett pontját.
Az indoklás szerint az önkormányzat nem magántulajdonosként jár el, amikor közterület-használati engedélyt ad vagy nem ad, hanem közhatalom gyakorlójaként, hiszen rendeletben szabályozhatja az eljárást, amire az önkormányzati törvény hatalmazza fel. Vagyis a kérelmező vele nem egyenrangú fél. Természetesen vannak az önkormányzatnak magánjogi jogviszonyai is, például különböző szerződések, de a kúriai döntés megfogalmazása szerint "nem lehet ’hintázni’ a köz- és a magánjogi jogviszonyok között, azaz mindig onnan kölcsönvenni egy-egy elemet, ahonnan célszerűbbnek látszik". Az ügyfelek szempontjából mindez azért fontos, mert a közigazgatási fellebbezés, tehát a magasabb hatósághoz fordulás egyszerűbb és olcsóbb, mint a pereskedés a bíróságon, továbbá a hivatalokra kötelező határidők miatt gyorsabb is.
Mivel a közterület-használat nem maradhat szabályozatlanul, a Kúria a vonatkozó paragrafust április 30-ával semmisítette meg. A Fővárosi Közgyűlésnek addig kell módosítania a rendeletét.