Migránsoknak néztek Cegléden egy turistacsoportot, írta meg egy helyi lap, mire elszabadultak az indulatok az online térben. A cikket sokan olvasatlanul, azt teljesen félreértve bírálták, a hírt közlő lap Facebook-oldalát feljelentették. Mint kiderült: a hír szent, de a véleményhez minden tény felesleges.
Országos ügy lett a Cegléden migránsnak nézett turisták esete. Ahogy a hvg.hu-n is megjelent: a városban "nagyobb létszámú színes bőrű egyénekből álló csapatot" láttak, amire többen megijedtek, hogy veszélyben van a város nyugalma. A történtekről elsőként beszámoló Ceglédi Panoráma híre szerint hamar kiderült, hogy turisták jártak arra, ők utaztak át a városon.
Miután lassan három éve tart a kormány bevándorlásellenes kampánya, a ceglédi hír pillanatokon belül országos nyilvánosságot kapott, és ezzel szintet is lépett. Mint azt Krizsán Ervintől, a hírt közlő lap főszerkesztőjétől és tulajdonosától megtudtuk, a cikkre rengeteg reakció érkezett. Voltak, akik teljesen félreértették az amúgy elég egyértelmű írást, és gyűlölködést, idegenellenességet olvastak ki belőle. Voltak akik egyenesen feljelentették a Ceglédi Panorámát a Facebooknál. Az amerikai óriáscég le is tiltotta pár napra a ceglédi sajtóterméket. Krizsán második cikke ezért sem kaphatott olyan nagy publicitást.
Migránsok Cegléden? – A főszerkesztő közleménye című cikkében Krizsán arról ír, hogy lapja pusztán közölte a történteket, beszámolt a város életében zajlott eseményről. És hogy több médium pontatlanul és ferdítve vette át az eredeti hírt.
Írásunkat a végéig elolvasó értelmes közönség számára szerintem nyilvánvaló kell legyen, hogy semmi más nem történt, mint tükröt mutattunk fel azokról a heves érzelmekről, melyek a lakosságban a migráció témakörében kialakultak. Nem éppen ez az újságíró feladata?
– kérdezi Krizsán a cikke utolsó mondatában. A főszerkesztő a hvg.hu-nak is elmondta, hogy igazságtalannak és felháborítónak tartja azt az eljárást, amellyel a Facebook egy jogtalan feljelentésre válaszul bárkit-bármikor letilthat, hisz a lap ebben az esetben vétlenül került lehetetlen helyzetbe, a félreértést tisztázó reagálás pedig sokkal kevesebb emberhez tud eljutni.
A hír szent, a vélemény hangos
Sokat elmond az országban uralkodó közhangulatról, hogy rengeteg ember felületes olvasás után is sziklaszilárd véleményt formált. Egész kommentsereg szabadult ugyanis a lapra. Sok nem helyi ember is úgy érezte, meg kell nyilvánulnia akkor is, ha esetleg nem olvasta a cikket.
Krizsán úgy látja, bár az a vád, hogy "a ceglédiek hülyék", de egy kisvárosban igenis furának hat, ha sötétedés után színes bőrűek jelennek meg csapatostól. A főszerkesztő kifejtette, előzményként jelentősége van annak is, hogy 2015-ben Cegléd a menekültválság egyik érintett települése volt: itt szálltak át a Szegedről Budapesten át Debrecenbe utazó menedékkérők az egyik vonatról a másikra (az akkor alakult helyi Migration Aid-csoportról a hvg.hu is sokat írt). Bár a menedékkérők gyakorlatilag nem hagyták el a ceglédi pályaudvart, az itt élők számára ez akkor is nagy esemény volt. Talán ezért reagálhattak néhányan érzékenyebben – magyarázza a polgárok reakcióját a főszerkesztő. Krizsán azt mondja, hivatalosan nem kapott semmilyen visszajelzést a városvezetéstől a cikkel kapcsolatosan, nem hivatalosan eljutott hozzá egy-két dolog, de arról nem akart beszélni.
Volt olyan komment, amely "borotvaéles politikai szatírának" látta az írást, Krizsán viszonyt hangsúlyozza, hogy az egy puszta hír volt, és nem bulvár, ahogy egyesek láttatni próbálták. A főszerkesztő szerint nem tisztje eldönteni, hogy a cikkre érkező interpretációk, reakciók, túlreakciók mennyire írhatóak a menekültellenes kormánypropaganda számlájára. Ő személy szerint örül, hogy itt él Magyarországon, és itt nem következnek be azok a terroresemények, amelyek azokon a helyeken, ahol menekültek vannak, a hírek szerint megtörténnek.
De az is biztos, hogy annak is minimális az esélye, hogy Cegléden migránsok jelennének meg és randalíroznának, mondja Krizsán. Ami neki még nagyon tanulságos volt, az a helyi újság kérdésköre:
az a publikum is félreértette a cikket, amelynek az készült.
Úgy fest, a ceglédiek nem értékelik, hogy van egy magánkézben lévő, független helyi lapjuk, amelyre azért kevés példa akad az országban. (A több mint 10 éves Ceglédi Panoráma kéthetente nyomtatásban is megjelenik 52 oldalon.) Van-e értelme annak a közönségnek és közösségnek lapot csinálni, amely aztán egy ilyen cikk után felkoncolja a hírhozót? Krizsán szerint ő csak tükröt tartott, vitát, párbeszédet indított el ebben a kérdésben.
