Az Európai Bíróság elé került az a kötelezettségszegési eljárás, amely a többi között Magyarország ellen indult a menedékkérők áthelyezéséről szóló uniós előírások megsértése miatt – tudta meg a hvg.hu. Lengyelországot és Csehországot is beperelte az Európai Bizottság. A lépés egyébként nem érhette meglepetésként a kormányt.

Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására. Szijjártó Péter külügyminiszer korábban azzal érvelt: végrehajthatatlan a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntés, ami teljesen ellentétes a józan ésszel, ahogy szerinte az európai jogszabályokkal és szerződésekkel is.

Aztán kiderült, Szijjártónak nincs igaza

Nem ez az első per, ami a menekültkvóták miatt indul Magyarország ellen, sőt egyet már el is vesztett az ország. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberben kimondta, Magyarország és Szlovákia nem zárkózhat el az Európai Tanács 2015. őszi határozatától, és a két országnak ki kell vennie a részét 120 ezer menekült uniós szétosztásából. Magyarországnak elvileg 1294 menekült kérelmét kell elbírálnia. A magyar kormány akkor azt magyarázta, az ítélet semmire sem kötelez, a kötelezettség határideje gyakorlatilag lejárt, ellenállunk, nem léphet egy menekült sem Magyarországra, aki valaha illegálisan lépett be Európába, valamint politikai döntést emlegetett. Az Európai Bizottság viszont azt olvasta ki a döntésből, neki van igaza.

Akkor beszéltünk Alexander Thiele egyetemi oktatóval, aki azt mondta, a jogi vitának vége, és tételesen cáfolta az Orbán-kormány érveit. Az államjog szakértője a német sajtóban az európai jogrendszert fenyegető Csernobil-szintű katasztrófának nevezte, ha Budapest megtagadja az Európai Bíróság döntésének végrehajtását.

Orbán Viktor miniszterelnök pár nappal később, a szlovák miniszterelnök után szépen becsomagolva elismerte, a bírósági döntés jogszerű, de ez továbbra sem jelenti azt, hogy menekülteket fogadnánk be, de azt igen, hogy a magyar népszavazás sugalmazásával ellentétben a kvóta törvényes volt. Ez ügyben is várható még egy per egyébként, de ennek az időpontja megjósolhatatlan.

Orbán a kivárásra játszik

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Orbán Viktor egyébként arra játszik, az Európai Tanács – vagyis a tagországok vezetői – az egész szétosztási rendszert megszünteti. A realitás nem ez: ugyan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanazt szeretné, mint Orbán, a nyugati államok azonban ellenállnak. A legutóbbi, decemberi uniós csúcson csökkent ugyan a vita heve, ám még mindig nagyon nehéz kérdés a menekültkvóták ügye.

Azonban az nem világos, ha a kötelező szétosztási mechanizmus meg is szűnik, az egyben azt is jelenti, hogy a múltbéli kötelezettségek nem teljesítése miatt indult eljárások is értelmüket vesztik-e.