Mi az a tíz esemény, ami meghatározta 2017-ben a magyar közéletet? A hvg.hu igyekezett folyamatokra visszatekinteni, és megjósolni, velünk marad-e az adott téma az új évre is. Íme, kétrészes visszatekintésünk második fele.
Összeállításunk első részét itt elolvashatja.
Min nevet Soros György, és hol a vége?
Soros György 87 évesen hirtelen gondolt egyet, és Magyarország eliszlamizálódását tűzte ki céljául, illetve Orbán Viktor hatalmára tört. A magyar kormányfő pedig azonnal megértette, mi történt, és kivont karddal indult csatába. Ez a történet egyik olvasata.
A másik szerint a jóhiszemű Orbán Viktor békésen éldegélt, amikor álmot látott, megjelent benne Szent István, és felnyitotta szemét, miben ármánykodik Soros György.
Más racionális magyarázatát nem látjuk annak, miért éppen 2017 lett az az év, amelyben meg kellett védeni Magyarországot Soros Györgytől, vagy hogy miért idén lepleződne le a Soros-terv. Az igazság az, hogy a magyar születésű amerikai milliárdos nézetei vagy tevékenysége mit sem változtak az elmúlt években. Azt gondolja és teszi most, amit tett hét évvel ezelőtt is, amikor még Orbán Viktor maga fogadta a miniszterelnöki irodában, hogy a vörösiszap-katasztrófa kezelésére felajánlott pénzről beszéljenek. És Orbán Viktor sem változott, ha őszinték vagyunk magunkhoz.
A kormányfő épp úgy keresi azt a távoli, és védekezésre csak korlátozottan képes embert vagy intézményt, amely ellen harcolhat, és amely ellen régi reflexeket ébreszthet (lásd idegengyűlölet). Amikor az előbb említett találkozó zajlott, az IMF volt éppen az idegenszívű spekuláns. Most Soros.
Az egész épp annyira kreatív és szellemes, mint Pócs János képviselő Facebook-oldalán a leölt disznó. És épp annyira felháborító is.
Kilátás 2018-ra: Míg a halál el nem választ.
A NOlimpia sikere után NOmentum
Kevés közösséggel fordult akkorát a világ idén, mint a Momentummal, ami huszonéves, világot látott fiatalok politikai összefogásaként indult, és a baloldal egyik legtöbbet hibáztatott alakulatává vált. Január elején még alig ismerte valaki Fekete-Győr Andrásékat, majd jöttek, láttak, és legyőzték Orbán Viktort. Mikor volt már olyan, hogy a kormánypárt heteken át lebénulva néz egy politikai akciót? A Fidesz igyekezett csendben maradni, nehogy tovább provokálja a budapestieket a népszavazási ívek aláírására. Ám hiába volt a pár napnyi Németh Szilárd-szünet.
A Momentum elképesztő hatékonysággal gyűjtött, és minden várakozást felülmúló mennyiségben adott le aláírásokat. Minden stimmelt: a kampány, a szervezés és a drámai bejelentés. Aztán a Momentum politikai párttá vált, és minden a visszájára fordult.
Bár a baloldalon kedvelt szórakozássá vált a fiatal párt kritizálása, a sok jogos felvetés mellett nem árt emlékezni arra, hogy Fekete-Győrék legnagyobb gondja a választási rendszerből fakadó összefogás-para (lásd minden szavazat elveszik, amely nem Orbánt gáncsolja el). A Momentum láthatóan azt várja 2018-tól, hogy önálló pártként megkapaszkodjon, és később esélye legyen valódi alternatívát kínálni. Nem hisz a győzelemben, de közben ki sem mondhatja, hogy egyelőre nem az első helyért indulnak harcba. Ez viszont épp az őszinteségüket rabolja el, amellyel az olimpiapályázatot el tudták kaszálni.
Kilátás 2018-ra: Nagyon magas a küszöb.
A fakocka el van vetve
Akit az úr igazán szeret, azt különleges próbák elé állítja. Ezek szerint az úr, vagyis Orbán Viktor nagyon szereti Tarlós Istvánt. A főpolgármester a NER-nek az a politikusa, akit mindenből kihagynak. Feje felett és lába alatt döntenek a kormány és a budapesti kerületek fideszes potentátjai. Ő pedig megharcolhat a következmények kommunikálásával.
Milyen metrókocsikat akart Tarlós? Mindegy, legyen ő büszke a pandának becézett orosz járművekre. Amelyek hibák tucatjait mutatták, és a főpolgármester naponta magyarázkodhatott, miért kellett kivenni a forgalomból a milliárdokért beszerzett vagonokat, és mennyi pénzt hajt majd be az oroszokon a kiesésekért. Végül egy fakocka lett a bűnös. Ám alig lélegzett fel Tarlós, jött az etikus hacker, aki bedöntötte az elektronikus jegyrendszert, és kevélységen érte a teljes fővárosi vezetést, amikor a problémája megnevezőjét kezdték kiküszöbölni a probléma forrása helyett.
Közben a főpolgármester háborúba keveredett saját korábbi kerületével, mert Óbudának volt pofája megbírságolni Tarlósnét. Gyorsan le is cserélte a kocsiját a városvezető egy jobbra, de persze titokban, a beszerzést rendszámtábla-áthelyezéssel álcázva. Év végére pedig el is kezdtek rozsdásodni a pandák. Ezek után Tarlós azzal próbálja fenntartani az izgalmat, vajon újraindul-e 2019-ben a főpolgármesteri címért. Csak szólunk: egy panda is el tudja végezni a munkáját.
Kilátás 2018-ra: Kit érdekel?
Lehet más a Ron Werber
Az LMP az a párt, amely bevállalta, hogy a neve örökké kísérteni fogja. De valamin mégis változtattak idén. Összekapták magukat, és azt mondták: lehet más az igényünk. Schiffer András idején a politikai lelkiismeret parlamenti képviseletét vállalták. Szél Bernadett vezetésével azt mondják, mi inkább kísérletet tennénk a kormányzati felelősségvállalásra. Mosolyogtak sokan, amikor a társelnök miniszterelnök-jelölt lett, pedig volt benne logika Botka László kudarca előtt is, és azóta kifejezetten jól jön az LMP-nek, hogy ezt a stratégiát választotta. A korán kijelentett egyéni indulás és győzelmi célkitűzés talán a legkonkrétabb állítás jelenleg a baloldalon, ahol nagy lelkesedéssel castingolnak, listáznak, keringőznek.
A terv része az is, hogy megnyitják az LMP-t a kiábrándult szocialisták előtt. Ron Werber és Demeter Márta igazolása egyaránt ezt mutatja. És míg sokan kritizálták az ökopártot, amiért a negatív kampányok nagymesterével szerződött, az alapüzenet viszont mégis csak az, hogy ők legalább annyira komolyan gondolják a választási ambíciót, mint a részeg Ungár Péter a testi közeledést.
Schiffer két parlamenti választáson bizonyította, hogy a küszöb átugrásához elég ajánlatot nyújtott választóinak. Jövő tavaszra kiderül, Szél mire lesz képes az ő ígéretével.
Kilátás 2018-ra: A parlamenti újrázáshoz elég.
Simicska dühbe gurul
Csak Bud Spencer tudta olyan lakonikus egykedvűséggel osztani a pofonokat, ahogy Simicska Lajos megmutatta magát plakátfestő akciói után. Valóban dühbe gurult, vagy nagyon is átgondolt jelzést adott. „Itt vagyok, és még mindig azt gondolom Orbánról, amit” – szólna ez esetben az üzenet.
Orbán egykori harcostársa és pénztárosa még tavasszal jelentkezett be a magyar sajtóba, miután paparazzik követték őt és családját Veszprémben. A hvg.hu is beszélt ekkor Simicskával, aki tagadta, hogy a Jobbikot támogatná, de hitet tett Vona Gábor mellett. Az év folyamán hidegháborút folytatott saját plakáthelyein Orbán Viktorral, majd az év végén felvállaltan a kampányidőszakra átalakította médiabirodalma vezetését.
A Politico szerint 2018-ban az egyik legbefolyásosabb európaivá léphet elő. Ez egyetlen esetben lehet igaz: ha döntő szerepet kap abban, hogy Orbán Viktor elmúltnyolcéve véget érjen. December végén azonban valószínűbbnek látszik, hogy Simicska a Jobbik nyílt támogatásával és rejtett finanszírozásával épp Orbán újrázását segítheti elő. Van abban valami döbbenetes fricska, hogy a Fidesz épp azokkal az ősbűnökkel képes hatékonyan támadni a Jobbikot, amelyeket Simicska az ő felemelkedésük érdekében követett el.
Kilátás 2018-ra: Még dühösebb lesz.
