Apróbb változtatásokat kellene átvezetni a Városliget beépítését szabályozó dokumentumban, de az erről tartott közmeghallgatás legfőbb tanulsága az volt, hogy egy ilyen jellegű fejlesztésnél a koncepció kidolgozása előtt is érdemes megkérdezni az embereket – mert utána már leginkább a tűzoltás marad.
„Hazugság!” „Felháborító!”
Csak úgy röpködtek a jelzők a feszült hangulatú közmeghallgatáson a Főpolgármesteri Hivatalban kedden este. A tárgy alapvetően kisebb horderejű volt: a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) közelgő módosításait ismertették, ez a dokumentum szabályozza, hogy a Városligetben, azaz a Liget Projekt helyszínén hogyan lehet építeni, fejleszteni. De mivel megjelentek a ligetvédők, lehetett számítani éles vitára. Lett is.
Már az nem volt jó ötlet, hogy ötödik napirendi pontnak tették be az ügyet – előtte végig kellett hallgatni a fővárosi Duna-part építési-fejlesztési terveit délen és északon, így délután 4-kor megkezdett ülés egy és háromnegyed óra elteltével fordult rá a Liget témájára. Az itt kialakuló vita húzódott el nagyjából este 8-ig, de tovább is folytatódhatott volna. Szerencsésebb lett volna ennek az ügynek egy külön közmeghallgatást tartani.
A változásokat Szloszjár György, a Gartens Stúdió vezetője mutatta be, ez a cég tervezte a parkrehabilitációt, a kerttervezési munkákat. Megjelent ugyan a beruházó Városliget Zrt. képviseletében is két munkatárs, de ők nem nagyon vétették észre magukat, ami azt a látszatot keltette, hogy a beruházó nem veszi komolyan a közmeghallgatást. (A cég kezdeményez változtatásokat, és a fővárosnak ezeket át kell vezetnie a szabályzatban, ha jónak látja őket – a főváros mint házigazda folyamatosan a Liget Projekt védelmében szólalt meg a közmeghallgatás alatt.) Szloszjárnak pedig többször is azt kellett mondani, hogy a felmerülő kérdések nem az ő hatáskörét képezik – de akkor miért nem egy mindenre rálátó ember vitte a prímet?
A változtatásokról:
- Két kisebb épületet kivettek a szabályzatból, ezek nem épülnek meg (az üzemeltetési épület, illetve a Főkert épülete sem), így keletkezik 2000 négyzetméter újabb parkfelület.
- Nem lesz Látogatóközpont a Városligeti-tó partján, ezt a Néprajzi Múzeumba teszik, és a Pajta színház nevű épület is átkerül máshova.
- Pontosan kijelölik a vécék és a vendéglátóipari egységek helyét, előbbiek összterülete maximum 800, utóbbiaké 400 négyzetméter lehet. Lesz Sörkert, Egészségkert a sportpályák közelében, és egy piknikezéshez alkalmas ételeket-italokat kínáló hely a Királydomb közelében.
- Kijelölik a Városligeti-tó pontos helyét, megkétszereződik a csónakázható vízfelület, a tó egy részét állandóan vízfelület fogja borítani, kivéve a műjégpályát, amit télre leeresztenek, itt mobil védmű fogja elválasztani a tó többi részétől.
- Értékelték a teljes faállományt, a fák egyharmada védett besorolású lett.
Ezek után kezdődött a vita. Az amúgy elég heterogén ligetvédőket több dolog is bántotta. Alapvetően az, hogy míg a Városliget Zrt. rengeteget egyeztet részkérdésekben, az alapkérdést, hogy tudniillik kellenek-e múzeumok egy közparkba, soha senki nem kérdezte meg a budapestiektől. Illetve, amikor ezekre közvélemény-kutatók rákérdeznek, mindig az ellenzők elsöprő többsége jelenik meg a kutatásokban.
Amikor felmerült, hogy a Városligetben most is vannak múzeumok (a Hősök terén), tehát a Városliget múzeumi terület, a ligetvédők nagyon dühösek lettek, azt kiabálták, hogy ezek átmeneti építmények voltak, mint az eredeti, most újra felépíteni tervezett Pfaff-féle Közlekedési Múzeum épülete, ami a Magyar Innováció Háza lesz. Az is szúrja a ligetvédők szemét, hogy egyre több rendezvény és vendéglátóhely települ át a közparkba, zavarva annak eredeti funkcióit, hogy teret ad a nyugodt sétálásra, rekreációra. A kocsmák, bárok pedig lassan kerítenek le maguknak egyre nagyobb helyeket a közösből.
Régen a Rondó volt a Városliget „főbejárata”, egy körkörös térszerkezet körbeültetett fákkal, amit Rákosiék bontottak meg azzal, hogy kiszélesítették a Dózsa György utat, levágván a rondó egyharmadát. A kormány viszont nem állítja helyre a Rondót, hanem még több helyet vesz el belőle azzal, hogy odaépíti a Néprajzi Múzeumot. Sok ezer négyzetméteres kutyafuttató, kutyawellness park épül, erre is rákérdeztek a ligetvédők, itt miért kell kivágni a fákat.
Moldován László, az LMP erzsébetvárosi képviselője azt kérdezte, hogy miért kell most sportpályát építeni a Ligetbe, amikor van a közelben egy másik, ahová a környező iskolák ugyanúgy elmehetnének, ha rendesen felújítanák, kevesebb pénzből. A legutóbbi UNESCO-közgyűlés dokumentumai alapján arról is érdeklődött, eleget tesznek-e a szervezet kérésének, hogy az általa folytatott vizsgálat ideje alatt ne épüljön semmi a Ligetben. Válaszokat nem nagyon kapott, ahogy a többi fenti kérdésre sem – azok üzemeltetési jellegűek, még nem aktuálisak, illetve koncepcionálisak, már eldőltek.
A hvg.hu érdeklődött a Városliget Zrt.-nél a Városligeti Színház épületéről is. Erről – az Ajtósi Dürer sor–Dózsa György út saroknál megépülő épületről – korábban Lázár János azt mondta, később épül meg, majd azt lehetett olvasni, hogy nagyobb lesz. Ami azért hat furcsán, mert ez egy korábban ott álló épület újjáépítése lenne, tehát felvetődik a kérdés, hogyan lehet nagyobb, mint az eredeti volt. A zrt.-nél azt mondták, a belső hasznos alapterület nő meg, mert az ott létesítendő gyerekszínház technikai követelményei a mai szinten több helyet kívánnak, mint majdnem 100 évvel ezelőtt. Tehát belül más lesz, de a szecessziós épületet építik újjá.
A VÉSZ-be átvitt változtatások kisebb horderejűnek tűnnek, de a ligetvédők bizalmatlanok, kritikusak. Gyanakodnak, hogy a Városliget egy nagy turisztikai élménypark lesz, rengeteg kereskedelmi hellyel, amelyet a csókosok kapnak majd meg üzemeltetésre. A beruházó igyekszik nyugtatgatni őket, de a NER működését elnézve elképzelhető, hogy a most akár túlságosan gyanakvónak, akár paranoiásnak is tűnő ligetvédők pusztán a realitást képviselik.
Még nagyobb lesz a Városligetben felhúzott színház
