Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást az ügyészség Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő kémkedési ügyében – értesült az Átlátszó. A gyanú szerint a politikus Oroszországgal tartott fenn megengedhetetlen kapcsolatot.

Az oknyomozó portál megjegyzi: a fontosabb eljárási események egybe esnek a választási ciklusokkal Kovács Béla ügyében. A lap szerint ezt mutatja az is, hogy 2014 május közepén, pár nappal az EP-választások előtt közölte az akkor még erősen kormánybarát Magyar Nemzet, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezi Kovács mentelmi jogának felfüggesztését Brüsszelben.

Az ügyben több mint három évig nyomoztak, és a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a feletteseiknek. Ha a felettes ügyész ezt megteszi, akkor az erről szóló hírek, sőt, adott esetben az első bírósági tárgyalási napok a 2018-as országgyűlési választási kampány főidényére eshetnek – valószínűsíti az Átlátszó.

A lapnak az ügyészség megerősítette: az ügy vádelőkészítési szakban van, amelynek jelenlegi határideje 2017. december 11-e. A határidő lejárat után az ügyészség vezetőjének javaslatára a felettes ügyész ennél hosszabb, legfeljebb kilencven napos határidőt is engedélyezhet az érdemi döntés meghozatalára – tették hozzá. A nyomozás befejezéséről szóló hírt megerősítette a portálnak Szikinger István, Kovács védője is.

Az Átlátszó úgy értesült: annak idején annyira fontos lehetett az időzítés a nyomozás elrendelésekor, hogy elszedték az aktákat a Kovácsot már egy ideje szemmel tartó alkotmányvédelemtől, csak hogy nyílttá válhasson az eljárás. A magyar hírszerzők szerint azonban a kapkodás ártott az ügynek, sokkal nehezebbé vált a bizonyítás.

Szikinger István álláspontja szerint a gyanúsítás formálisan sem stimmel. A „kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” nevű bűncselekmény, amit Kovács terhére rónak, csak 2014-ben került be a büntetőkódexbe, a gyanúsításban azonban 2011-2013-as esetek is szerepelnek.