Itthon Windisch Judit 2017. november. 07. 06:30

Kicsinyes, hebehurgya Gyurcsány, vagy ráérzett a néplélekre?

Windisch Judit
Szerzőnk Windisch Judit

Minden eddigi aláírásgyűjtésének sikerét meghaladta a Demokratikus Koalíció a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását célzó kampánnyal, ám a pártok között egyedül maradt. Mi motiválhatja Gyurcsányt? Elemzés.

A jelek szerint érzékeny témára tapintott rá Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásával: a Demokratikus Koalíció ezt célzó követelését az első 5 napban online 69 ezer ember támogatta, ezt a párt ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba mondta a hvg.hu-nak, és azt állítja, hogy nem kamu profilokkal pörgetett aláírásokról van szó, ráadásul ehhez még jönnek azok, amelyeket az utcán, kitelepülésen gyűjtenek az aktivisták. Wirsching Viktória kommunikációs igazgató azt mondja, így még egyetlen aláírásgyűjtő kampányuk sem pörgött, és az utcai visszajelzések alapján olyanok is aláírják a kezdeményezést, akik amúgy pártoknak nem írnak alá semmit.

Azt, hogy a Magyarországon lakókat nyerő téma lesz szembefordítani a határon túliakkal, már az is előre jelezte, hogy a határon túliak szavazati jogát elutasító Gyurcsány Ferenc-bejegyzés 300 ezer embert ért el a Facebookon és az erről szóló Facebook-videót 50 ezren nézték meg. Gyurcsány Ferenc a kezdetektől ellenezte a határon túli magyarok szavazati jogát, az egész téma akkor került elő ismét, mikor a Gulyás Márton kezdeményzete választási törvényjavaslatot Gyurcsány azzal a kitétellel írta alá, a határon túli magyarok szavazati jogát nem támogatják. Wirsching azt mondja, tudatos kampányt terveztek erre, az aláírásgyűjtést eleve eldöntötték, nem a visszajelzések alapján alakították politikájukat. A kiemelkedő elérés csak megerősítette őket.

Az kérdés, Gyurcsányék a saját szavazótáborukon kívül elértek-e bárkit, a pártnak 11 ezer tagja van, Varju László alelnök szerint 4-500 ezer szavazójuk lehet. Vagyis, ha onnan nézzük, csak egy részüket sikerült aktivizálni.

Kivételesen a többség Gyurcsány mellett van

Társadalmi támogatottság tekintetében a pártban az augusztusi Publicus mérés az irányadó, de van saját, belső mérésük is. Utóbbi szerint az online térben a baloldali-liberálisok körében bőven 90 százalékos a támogatottsága annak, vonják meg a határon túli magyarok szavazati jogát, de a teljes kormányváltást akaró tábor háromnegyede is ezt gondolja. A Publicus mérése azt mutatja, az emberek kétharmada egyetért azzal, hogy könnyített, szavazati joggal nem járó állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok, a szavazati jogukat viszont 57 százalék elutasítja. Még nagyobb az elutasítók aránya, ha úgy teszik fel a kérdést, helyes-e, hogy a határon túli magyarok szavazhatnak, figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Erre 10 emberből 8 nemet mond.

A DK 2016-ban is próbálkozott aláírásgyűjtéssel a határon túli magyarok szavazati jogának megvonása érdekében, de az annyira nem jött be, hogy párton belül sem mindenki tudta kapásból felidézni. Molnár Csaba ügyvezető alelnök azt mondta, akkor 5 kérdésre gyűjtöttek aláírást, összesen érkezett 40 ezer. Most szerinte a közelgő választás aktivizálja az embereket.

A politikus bedobta, 2014-ben a határon túli szavazókon múlt a kétharmad. Hozzátennénk, ezt minden egyes elvesztett mandátumra rá lehet mondani. Szakértők szerint a határon túli magyarok – miután csak listára szavazhatnak – 1-2 mandátum sorsáról döntenek, Molnár szerint viszont 2-3 képviselői helyről is szó lehet. Borítékolhatóan fideszes helyről: 2014-ben ugyanis a határon túli szavazók 95 százaléka a kormánypártot támogatta.

MTI / Kovács Tamás

Molnárék egyébként – ráerősítve az ellenérzésekre – elkezdtek kampányolni azzal, hogy "súlyos visszaélésekre, választási csalásra ad alkalmat, hogy Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gyűjti a magyarországi országgyűlési választásra regisztrálók adatait". A párt – átvitt értelemben – szavazatvásárlást sejt a határon túli szervezetek kiemelt támogatása mögött is.

Kicsinyes, önző, vagy a választók többségét képviselő?

Az ellenzéki pártok közül senki sem állt Gyurcsányék mellé, az egyik legszorosabb szövetségesnek készülő MSZP közleményben határolódott el a felvetéstől. Azt írták, nem támogatják, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem is vonnák meg senki szavazójogát.

"A nem Magyarországon élő magyarok választójoga esetében úgy kell igazságot tenni, hogy a kivándorolt honfitársaink ugyanolyan módon tudjanak részt venni a választáson, mint a határon túli magyarok. A magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók számára is biztosítani kell a levélben szavazás lehetőségét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatunk hetek óta arra vár, hogy végre megtárgyalja az Országgyűlés."

A határon túli magyar szervezetek sokkal élesebben reagáltak, az erdélyi magyar pártok vezetői elutasították a felvetést, az Erdélyi Magyar Polgári Párt szerint Gyurcsány újra testvérháborút kezdeményez, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megdöbbent a felvetésen, és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is kikértet magának. A határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott, a volt szocialista Szili Katalin is megszólalt hétvégén, aki azt mondta, Gyurcsány és pártja egyedül maradt az aláírásgyűjtéssel,

"aki ezek után szövetkezik velük, annak vállalnia kell, hogy nemzetietlenséggel vádolják".

A Fidesz vagy kiosztotta a kommunikációt határon túli pártoknak és Szilinek, vagy kedvére van a "balhé", Gyurcsány akciójára csak egy rövid közleményben reagált. Hidvégi Balázs kommunikációs vezető azzal zárta rövidre a kérdést, hogy Gyurcsányék a migránsokat betelepítenék, a határon túli magyarok ellen pedig gyűlöletkampányt folytatnak.

"Gyurcsány téved, hebehurgyáskodik, a rossz oldalon áll"

De hogy ne csak politikusokat idézzünk: Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu-n azt írta, "alkotmányos érzékű ember lehetőleg soha nem von vissza szerzett jogokat", és nincs semmi ok arra, hogy néhány évenként a határon túli magyarok ne nyilváníthassák ki, milyennek szeretnék látni Magyarországot.

"Pusztán azért elutasítani őket, mert köztudomású, hogy jelenleg ezek a honfitársaink az egyik magyarországi párthoz vonzódnak, önzés és kicsinyesség."

Tamás Gáspár Miklós szerint Gyurcsány kezdeményezése jogkorlátozó, és abból már épp elég van úgy is. Szerinte Gyurcsány "téved, hebehurgyáskodik és a rossz oldalon áll", felesleges vitákat gerjeszt.

"El kell utasítani, és villámgyorsan el kell felejteni. És nemcsak azért, mert ez az ellenzéki önsorsrontás újabb szánalmas esete, hanem azért, mert önmagában helytelen."

Tény azonban, hogy Gyurcsány Ferencnek politikai pályája során kétszer is győzelmet hozott az, hogy a határon túliakkal szemben érzett kicsinyesség érzésére bazírozott. Egyszer, amikor a 2002-es választási kampányban az MSZP azzal kampányolt, hogy a magyarigazolvánnyal 23 millió romániai munkás indul majd el Magyarország felé, másodszor pedig akkor, amikor a 2004-ben az Orbán Viktor által forszírozott, a határon túliaknak is magyar állampolgárságot ígérő népszavazást sikerült érvénytelenné tompítania.

Hangsúlyozni, ami elválaszt

Molnár Csaba DK-alelnök az ellenvélemények ellenére kitart amellett, a szavazók többsége igazságtalannak érzi a szavazójogot. Azt mondja, az, hogy pártok szintjén egyedül maradtak, kifejezetten megerősíti őket a dolgukban.

"Mi nem manipuláljuk a szavazókat, hanem képviseljük."

Szili Katalin véleményére pedig nem akart reagálni, azt mondja,

"Szili orbánista áruló."

Gyurcsányék szempontjából más haszna is lehet annak, hogy az MSZP közleményben határolódik el a felvetésüktől: így ugyanis egyre távolabb kerül a szocialisták által szorgalmazott közös lista és közös miniszterelnök lehetősége.

Még mielőtt belefogtak volna az aláírásgyűjtésbe és kampányba, Gyurcsány már azzal érvelt, azért sem lehet közös lista és közös miniszterelnök, mert több kérdésben nem értenek egyet, az egyik ilyen a határon túli magyarok szavazati jogának kérdése. Egy megjegyzés után ezt még le lehetett volna söpörni az asztalról, aláírásgyűjtő kampánnyal viszont már nehéz. A két párt játszmájába is jól illik ez: a gyengülőnek, kapkodónak tűnő, belső bírálatokkal terhelt MSZP-vel szemben áll a DK egy sikeresnek tűnő akcióval. Bár Molnár Csaba alelnök most is cáfolta, hogy a szocialisták gyengítése lenne a céljuk, beszéltünk korábban olyan DK-s politikussal, aki azt mondta, most arra játszanak, hogy benne hagyják a szocialistákat a slamasztikában.

Az mindenesetre talány, mihez kezd a DK az aláírásokkal – azon kívül, hogy mindenkit bombázhat majd a pártanyagokkal –, Molnár Csaba alelnök csak annyit árult el, ha összegyűlik 200 ezer aláírás, "politikai nyomást gyakorolnak". Hogy mit, azt nem árulta el.

Hirdetés