Ahogy Botka László a bejelentkezése után első körben tavaszi határidőt szabott a választási együttműködés eldöntésére, úgy Molnár Gyula október 23-án akart nagy bejelentést tenni. Egyiküknek sem sikerült.
"Október 23-án szeretném bemutatni azt a keretet, amely alkalmas lehet arra, hogy a demokratikus ellenzéki oldalt összerendezze és a kormányváltást megvalósítsa" - mondta Molnár Gyula MSZP-elnök a párt rendkívüli választmányi ülése után. Az ülést Botka László miniszterelnök-jelölt hirtelen távozása után hívták össze, ahol Molnár azt bizonygatta, az "MSZP él". Molnár terve a nyilatkozata alapján az volt, hogy menti, ami menthető, és október 23-ára tető alá hozza a pártokkal a választási megállapodást, legalább az egyéni jelöltekre vonatkozóan.
Ez viszont nem sikerült. Az MSZP és a DK között villámgyorsan elindultak a tárgyalások - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök már nem akadály -, ahogy az Együttel és a Párbeszéddel is folyik az egyeztetés. Megkerestünk minden pártot, lesz-e bejelentés október 23-án, mire azt mondták, nem. Az egyik szereplő erre nagyjából novemberben lát esélyt. Molnár Gyula nem reagált megkeresésünkre, de a párt sajtóosztálya nem tud semmilyen bejelentésről. Annyi biztos, Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc együtt koszorúznak majd hétfőn, a Vértanúk terén.
A Botka probléma
Bár Molnár Gyula az október 7-i választmányi ülésen azt mondta, a problémákat ezennel kibeszélték, innentől nem foglalkoznak azzal, mi vezethetett Botka lemondásáig, személyi kérdésekkel csak listaállításkor illetve a választás reggelén foglalkoznak, azért a helyzet nem ennyire egyszerű. Egy névtelenséget kérő szocialista forrásunk szerint a párton belül ez egyáltalán nem csengett le.
"Mindenkiben megmaradt mélyen a törésvonal, ahogy megy az idő, ez egyre inkább mélyül."
A B1 blog a héten állt elő azzal, Botka azért mondott le a miniszterelnök-jelöltségről, mert nem tudta kizáratni a pártból Molnár Zsoltot és Horváth Csabát. Mindketten nyíltan megkérdőjelezték stratégiáját, Molnár ráadáusul még Tarjányi Péter "Botka buktató" mozgalma és Lattmann Tamás "miniszterelnök-jelölti coming outja" miatt is magyarázkodhatott. Bár az Index is azt írta korábban, Botka távozásának oka, hogy az elnökség nem indított etikai eljárást Molnár Zsolt ellen, a hvg.hu úgy tudja, ennél árnyaltabb a kép.
Egy Botkához közel álló forrásunk azt mondta, "hátbaszúrták", azért távozott, egy másik pedig idézte azt a levelet, amit a jelölt az elnökségnek küldött: "a teljes összefogással van lehetőség kormányváltásra, de látja és tapasztalja, hogy ehhez nem partnerek kívülről, és néhányan belülről sem", ezért mondott le. Szerinte Molnár kizárásáról szó sem volt, legfeljebb a párttagsága felfüggesztéséről vagy etikai és fegyelmi vizsgálatról. Nyilatkozónk szerint Botka hibázott, mikor nem vitte végig a Molnár ellen indított harcot és hallgatott néhányak - elmondása szerint volt pártvezető - békéltető szavára. Szerinte Botkának békülés helyett ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy Molnár köszönjön le minden tisztségéről és távozzon. Ha erre nem hajlandó, akkor a párt testületei rendezzék a kérdést. Szerinte Botka ebbe az akcióban nem bukott volna bele.
Arról ellentmondásos információkat kaptunk, hogy a Botka lemondása utánra összehívott választmányi ülésen mennyire támadták Molnár Zsoltot. Két nyilatkozónk szerint "szokatlanul erős és nyílt bírálatot kapott" Molnár, egy harmadik forrásunk viszont nem érezte túl erősnek a támadást, szerinte csak egy-két hang "firtatta" az ügyet.
Az erős bírálatról beszélők szerint kérdéses lehet Molnár Zsolt helye az országos listán, egyikük szerint a pártban a közhangulat alapján olyanokat fognak támogatni, akik kétséget kizáróan semmilyen negatív színben nem tűntek fel az elmúlt időszakban. Megkerestük Molnár Zsoltot, aki tartva magát a választmányon elfogadottakhoz nem nyilatkozott a kérdésről. Azonban egy hozzá közel álló azt mondta, nincs miért aggódnia.
Azt mindenki megerősítette, Molnár Gyula pártelnök lemondását senki sem feszegette, "még egy sorcsere a harakiri egy speciális magyar változata lenne" - fogalmazott egyikük.
Botka nagyon súlyos vádjait - például a pártját is behálózó politikai maffiáról szóló megjegyzést - besöpörték a szőnyeg alá, Molnár Gyula visszautasított minden olyan vádat, ami a NER rendszerének tekinti a szocialistákat. Több nyilatkozónk Botkát ítélte el, ahelyett, hogy feltárást követelt volna.
Egyre lejjebb adják
Bár van olyan vezetőségi tag, aki szerint méltatlan a választás előtt 9 hónappal rendelkezésre álló támogatottsági adatok alapján megjósolni a baloldal szereplését (esélyeiket ebben a cikkben elemeztük), beszéltünk olyan politikussal, aki szerint most már a maximum, amire törekedhetnek, hogy egy jól összerakott frakcióval elkezdenek építkezni 2018 után. A pártot jelenlegi formájában erkölcsi értelemben elavultnak tartja.
"Ebből a szempontból mindegy, hány mandátumot szerzünk, a lényeg, hogy a hosszútávú építkezés alapjait le tudjuk rakni, minőségi politikát tudjunk csinálni."
Szerinte Molnár Gyula pártelnök jövője azon múlik, hogy képes-e ezt realizálni. "Meg az MSZP-é is."
Nyilatkozónk szerint egyébként akkor sem győztek volna, ha Botka programját végigviszik, az elérhető maximum, hogy Orbánnak nincs abszolút többsége, és pár hónapon belül új választás jön. Nagyon pesszimistán látja a helyzetet Bárándy Gergely szocialista politikus is, aki a Gulyás Gergellyel folytatott nyilvános vitán fakadt ki. Az Index tudósítása szerint azt mondta,
"Olyan a helyzet, amelyből az MSZP-nek vagy sikerül kimászni, vagy nem".
A baloldal helyzetéről azt mondta:
"Ami ma én itt látok: szörnyű."
Bárándy szerint elnézve, hogy az egyszázalékos pártok küzdelmét, és azt, hogy egy közös ünnepet sem képesek összehozni, megérti, ha a választók azt gondolják a baloldalról, hogy
"ezekre nem bíznám a kutyámat sem."
Összefogni viszont muszáj, és ki kell alakulnia egy baloldali váltópártnak, "mindegy, hogy MSZP-nek hívják vagy máshogy".
Egykori nagypárt
Az MSZP körül nem álltak meg a botrányok, a szétesési folyamat tart, az utóbbi két hét hírei növelték a káoszt a párt körül – mondja Juhász Attila politológus, a Political Capital szakmai vezetője. A választók egy részénél nem kemény ellenzéki pártnak tűnnek azzal, hogy nem fordulnak az államfőhöz és nem támogatnak parlamenti vitanapot, hanem olyannak, amely még a parlamenti munkát is feladja. Juhász szerint az MSZP fő problémája, hogy a Fidesz által mozgatott szalonellenzéknek látszik, ezt erősítette Botka is a lemondó nyilatkozatban. A Jobbik nem véltetlen mozdult rá a szavazóikra. Hiába próbál segíteni a Fidesz a nyilvános vitákkal, nem sikerült erősíteni azt az imázst, hogy az MSZP áll kihívóként a Fidesszel szemben – mondja az elemző.
Ezzel szemben a valóság az, hogy
a párt az összes választó körében az 5-10 százalékos kispárti létért küzd.
A párt 2014 óta nem tudott elmozdulni a 10 százalék körüli szintről - Botka színre lépésével sem tört meg a trend -, az elemző szerint egyértelmű, hogy a párt támogatottsága tovább csökken. Botka is rengeteget hibázott, a baloldali fordulat meghirdetésének akkor lett volna értelme, ha az azzal megcélzott, inaktív társadalmi csoportok bevonásával új baloldali bázist sikerül felépíteni. Ez az építkezés el sem indult, nem volt meg hozzá a szervezeti erő, a párt nem volt hozzá olyan állapotban.
Az MSZP tehát nagyon messze van attól, hogy ő legyen az elsőszámú kihívó, csak valamilyen ellenzéki együttműködésben tudja megőrizni a pozíciója egy részét, ehhez elsősorban a DK lehet a politikai szövetséges - mondja az elemző. Az kérdés, hogy emellé sikerül-e másokat behúzniuk. A jelenlegi támogatottsági adatok alapján nagyjából arra van esély, hogy az MSZP és a DK picivel 10 százalék fölötti eredményt hozzon az összes választó körében. A DK-nak ugyan van egy nagyon elkötelezett szavazóbázisa, amely bejuttatja a pártot a parlamentbe, de Gyurcsány személye miatt van fölöttük egy üvegplafon, amely miatt nem tudnak bizonytalanokat vagy passzív szavazókat bevonzani. Az Együttnek és a Párbeszédnek valahova állnia kell majd, mert önmagukban esélytelenek – mondja Juhász, aki arra számít, a kisebb pártok az utolsó pillanatban, januárban hozzák meg a végső döntést. Az biztos, nem indulhat mindenki külön, az 5 százalék alá csúszott pártokra leadott szavazatok elvesznek. A választók is érzik ezt, a teljesen esélytelenekre nem szeretnek szavazni.
Szerinte rossz kérdés, hogy a közös vagy a külön lista jobb-e, azt mondja, nem ez dönti el az eredményt, hanem az, hogy milyen a kampány, mit sugároznak a pártok.
