Az elmúlt hetek legzajosabb netes háborúját idézte elő állatvédő körökben a jakabszállási lovak ügye, főleg, miután az egyik „mentett” kanca belepusztult, hogy magára hagyva próbálta világra hozni csikóját - igazi tanmese a magyar állattartási/mentési kultúráról 2017-ben.
Legfeljebb a köznyugalom megzavarása jelzéssel tehetnénk ki azt az internetre múlt héten kikerült videót, amely akkor készült, amikor megtalálták a Bács-Kiskun megyei Jakabszállásról elhozott egyik ló tetemét. A rossz állapotú, 27 éves vemhes állat vélhetően abba halt bele, hogy nem tudta világra hozni csikóját. A jakabszállási állatok ekkor – papíron már megmentve – egy Pest megyei tanyán voltak, ezért a lenyaklott fejű, szerencsétlen kancáról készült felvétel szabályos virtuális népharagot generált. Nem lenne túlzás sajátos nyelvi leleménnyel magát a lovas ügyet állatorvosi lónak titulálni, olyan jól példázza a magyar állatvédelem több súlyos problémáját: bénázó hatóságok, egymásnak eső állatvédők, a segíteni akaró emberek kihasználásának gyanúja – miközben mindez pont a menteni kívánt állatokon csattan.
Akár fertőzöttek is lehettek a vadon élő, közúton rohangáló lovak
Ez az ügy valójában nem pár hetes sztori: a Bács-Kiskun megyei településen évek óta állt a bál, amiért egy idős tulajdonos lovai gyakorlatilag szabadon éltek – és garázdálkodtak – Jakabszálláson. „Nemcsak kijártak, de szabadon oda mentek, ahová akartak, illetve ahol élelmet találtak, így lelegelték, letaposták a helybeliek terményeit. Az állatok egymás közt szaporodtak, így jelenleg már közel 50 lóról volt szó. És nemcsak kárt okoztak, de a helyzet nagyon veszélyes volt, hiszen a megfelelően nem szocializált lovak nemcsak mások telkére, de a közútra is kijártak” – mondta Tolnai Mária, a lovakra is szakosodott állatmentő szervezet, a Bottyán Equus Hungária kuratóriumi tagja.
Emiatt hozzájuk is számos bejelentés érkezett, csakhogy, mint mondja, ez nem így működik. „Nem lehet csak úgy elhozni ennyi lovat, mert ez nem állatmentési ügy, hanem egy állattartási probléma. A lovak többsége jó kondiban volt, hiszen szabadon járkálva találtak legelnivalót, ráadásul oltatlanul, megfelelő papírok, így például a kötelező lóútlevél nélkül mozgatni sem lehetett volna őket. Lehetett volna kötelezni a tulajdonost, segítő szervezetek bevonásával megoldani a lovak elzárását, rendezni egészségügyi és jogi státuszukat, majd elindítani az örökbe fogadásukat” – sorolta az állatvédő.
Pont az ellenkezője történt: a lovak egy részét, összesen 15 állatot a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal „mint első fokú állatvédelmi hatóság” hivatalból a Magyar Állam tulajdonának nyilvánította. Egy sajátos kanyarral: még előtte, 30 napra kinevezte „tulajdonosnak” a Kutyamentő Angyalok Egyesületet, annak érdekében, hogy a lovakat ezalatt lehetőleg adják örökbe. Drozdik Ferenc igazgató főállatorvos határozatában kimondta: a szervezet köteles biztosítani az állatok ellátását, orvosi kezelését és megfelelő jelölését, a lóútlevelek kiállítását is. Úgy tudjuk, hogy a mostanra teljesen elvadult állatokat ez után fogdosták össze és szállították egy fóti telekre, méghozzá elég erőszakos módszerekkel, így lábon lasszózva. Állítólag többet el sem tudtak hozni. Ami abból a szempontból akár szerencse is lehet, hogy az összes lovas forrásunk állította: az esetleges fertőzöttség miatt még csak szállítani sem szabadott volna őket, állategészségügyi veszélyhelyzet állt fenn.
„Mi erre nem vagyunk felkészülve” – ismerte el nem sokkal később maga a szervezet a Facebookra kitett közleményében. Mint kiderült, egy korábban velük együttműködő magánszemély kérte őket arra, hogy vegyenek részt a lómentő akcióban, mivel az általa létrehozni kívánt civil szervezetet még nem jegyezték be. Ám arra nem számítottak, hogy több mint egy tucat ló tulajdonjoga, de az értük viselt felelősség is rájuk száll, annak minden anyagi terhével. „Azt sem tudjuk, hogyan tovább. A lovakat eladni semmiképp nem szeretnénk, de jelképes adományt szeretnénk kapni értük, ami legalább az eddigi költségeiket fedezi” – kértek segítséget a világhálón.
Ezért szállt be az ügybe a Bottyán Equus is, Tolnai Mária szerint a szabálytalanul „megmentett” lovaknak nem volt mit ennie. „Rohantunk a 3 bála szénával a helyszínre, mert állítólag akkor már napok óta nem ettek az állatok. Továbbvinni nem lehetett volna akkor őket a kötelező vérvétel, lóútlevél, illetve sütés nélkül” – magyarázta. Segíteni érkeztek a helyszínre akkor is, amikor megtalálták holtan az ellésbe belepusztult kancát is. Az indulatok akkor szabadultak el végleg, mikor kiderült, hogy az akciót elindító magánszemély úgy nyilatkozott a mentésről egy országos tévécsatornán, hogy a még be sem jegyzett állatmentő szervezetének a nevét tűntették fel. Több forrásunk állította, hogy a saját számlaszámát tette közzé, mikor támogatásokat gyűjtött a lovaknak. Így amikor a szerencsétlen állatról és a többi „mentett” társáról szóló információk végigsöpörtek az interneten, rajta kérték számon a történteket.
Online népharag - az egyik résztvevő gyerekét is megfenyegették
Sikerült beszélnünk a nővel, aki nevének közléséhez nem járult hozzá. Megerősítette, hogy a támadások miatt törölte magát a közösségi oldalról és kiszállt a jakabszállási lovak mentéséből – ami hivatalosan amúgy is a Kutyamentő Angyalok Egyesületénél landolt. Azt állította, hogy volt meghatalmazása a szervezettől, ezért járt el a lovak mentésekor. Szerinte a meghalt kanca idős és rossz állapotú is volt, ő is nagyon sajnálja, de azt elképesztőnek tartja, hogy nemcsak őt, de még a gyermekét is megfenyegették a rá zúduló felháborodás-cunamiban. „Nyilvánosságra hozták a lakcímemet, ismeretlenek fenyegettek” – magyarázta, miért tűnt el a Facebookról, ahol eredetileg a mentést népszerűsítették.
Azt elismerte, hogy az egyesületi támogatásgyűjtés mellett a saját számlájára is kért és fogadott el pénzt, de szerinte ennek csak praktikus okai voltak. Arról pedig nem tehet, hogy az őt nyilatkozatra kérő médium a neve mellett a még be sem jegyzett szervezetét tűntette fel – tette hozzá.
"Jóhiszeműen jártunk el"
Az egyesület viszont úgy döntött, beleáll a helyzetbe, és megoldják az állatok sorsát, bár továbbra is állítják, hogy szabályosan belesodródtak a lómentésbe. „Mindent megteszünk azért, hogy rendezzük a lovak sorsát, így maradnak a gondozásunkban, és a szükséges jogi lépéseken is túl vagyunk. Megköszönjük, ha bárki akár pénzbeli támogatással vagy bármilyen más módon tud segíteni ebben, azon vagyunk, hogy összefogással végül jó helyre kerüljenek” – mondta Kapos Dalma, a Kutyamentő Angyalok Egyesület munkatársa. Megerősítette, hogy bár korábban valóban kapcsolatban voltak az ügyet önkéntesként bonyolító magánszeméllyel, ezért is álltak mellé a jakabszállási állatok mentésénél. „Jóhiszeműen jártunk el, korábban soha nem volt gond, így nem számítottunk ilyen problémára” – tette hozzá az állatvédő, aki megerősítette, hogy a kormányhivatal úgy adta át nekik jogilag az állatokat, hogy előzetesen nem is egyeztettek velük.
Az ügyben eljáró kormányhivatal részéről Drozdik Ferenc főállatorvos viszont arra hivatkozott, hogy már az eljárásukat megelőzően, a jakabszállási jegyző határozatában is ez az egyesület szerepelt. És „nem merült fel olyan körülmény, ami miatt kétséges lett volna, hogy a lovakról gondoskodni tudnának, a lovak befogásakor és Fótra történő elszállításuk alkalmával a szervezet nem jelzett problémát” – tette hozzá. A főosztályvezető-helyettes szerint nem a jegyző, és nem a kormányhivatal rendelkezett az állatok Fótra szállításáról, ahol azóta már - a Pest Megyei Kormányhivatal bevonásával – az illetékes hatósági állatorvos ellenőrzést tartott.
Akár el is altathatják a lovakat?
Egy forrásunk szerint a hatóság részéről szóban felvetődött még az állatok esetleges elaltatásának lehetősége is, erre vonatkozó kérdésünkre Drozdik Ferenc azt válaszolta, hogy „szó szerint nem emlékszik” az elhangzottakra. De hozzátette, „az megfelel a valóságnak, hogy a lovak sorsának rendezése minden érintett számára sok és nehéz feladatot adott”.
Szerinte a hatóságok „legjobb tudásuk és szándékuk szerint azon voltak/vannak, hogy az állatok sorsa rendeződjön, örökbe lehessen adni azokat”. „Feladatunkat nehezíti az a tény, hogy nincs állami tulajdonban lévő olyan menhely, ahol a lovakat el tudnánk helyezni, illetve egyes állatvédő szervezetek között érdekellentét, személyes konfliktus miatt nincs egyetértés, kellő összefogás” – közölte a főállatorvos.
Mivel infomációink szerint menet közben természetesen mindenki feljelentett mindenkit, ezért még egy sor hivatalos/rendőrségi eljárás lehet az ügyből. Hogy mi lesz az állatokkal? A kormányhivatal tájékoztatása szerint, amennyiben 30 nap alatt az örökbeadásuk nem történik meg, akkor ismét a Magyar Állam tulajdona lesznek. A Bács-Kiskun megyeiek határozatát módosítják, és a most már illetékes Pest megyei hatóság megkérdezésével egy újabb állatvédő szervezetet jelölhetnek ki. Vagyis egyelőre csak az biztos, hogy 2017-ben ilyen hatékonyan sikerült kezelni egy helyzetet, ami eredetileg mindössze pár, megfelelő kerítés hiányában elkószáló lóról szólt.
