Kerítés építését nem támogatja az EU – válaszolta Orbán Viktor pénzkérő levelére az Európai Bizottság. A támogatástól azonban nem zárkózik el, a határvédelemre eddig is adtak pénzt.
„A bizottság kész támogatni minden tagországot az EU külső határainak védelmében és a migráció kezelésében” – áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Bizottság küldött a hvg.hu-nak Orbán Viktor levelére válaszolva. A kormányfő csütörtökön írt Jean-Claude Junckernek, a brüsszeli testület elnökének, levelében az „európai szolidaritás” nevében azt kérte, hogy az Európai Unió fizesse ki a migrációs hullám kivédésére fordított kiadások (270 milliárd forint) felét.
A levél ennél precízebb kérést nem fogalmaz meg, azt viszont kiemeli, hogy „a magyar adófizetők pénzéből” „szinte teljesen egyedül” volt kénytelen állni az elmúlt két évben a migráció költséget.
Az Európai Bizottság ezzel szemben felsorolja
- 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014-2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként.
- az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a Frontex) 18 fős kontingenssel folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon. A csoport létszámát a magyar hatóságokkal egyeztették.)
- 2015-ben Magyarország támogatást kért és kapott az EU polgári védelmi mechanizmusából.
Brüsszel és a lapunk számára sem világos, Magyarország most milyen uniós alapból szeretne támogatást kapni. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
A bizottság mindenesetre nem zárkózik el, bár megjegyzi: ha Magyarország most pluszforrást kér, az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni a kérelmet és segítséget nyújtani, és „ha a helyzet megkívánja, támogatni az EU külső határainak védelmét az EU jogszabályainak megfelelően”. Pont úgy, ahogy azt tesszük például Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban, ahol a segítségünket kérték – áll az állásfoglalásban.
A kerítés építése ugyan nem sért uniós jogszabályokat, ám azt az uniós vezetők annak idején jelezték: nem ezt tartják a határvédelem legmegfelelőbb módjának. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján Alexander Winterstein szóvivő világossá tette:
Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére.
A bizottságnak is feltűnt a levélben többször ismétlődő „szolidaritás” szó, amely Magyarországgal kapcsolatban igen sokszor elhangzott az elmúlt hónapokban. „Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szolidaritás kétirányú. Minden tagországnak késznek kell lennie arra, hogy részt vegyen benne. Ez nem egy étlap, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem” – írják utalva arra, hogy a kormány a mai napig elutasítja, hogy részt vegyen a kvótarendszer néven emlegetett mechanizmusban.
Kérünk, nem kérünk
Ahogy az Európai Bizottság írta, már 2015-ben támogatást ajánlott fel Magyarország számára a menekültválság kezelésére. Ennek alapvető formája a Frontex határvédelmi ügynökség közreműködése a határvédelemben, de 2015 nyarán, az akkor már drámai méreteket öltő balkáni átvonulás idején más támogatást is kilátásba helyeztek.
Magyarország azonban ebből nem kért. Orbán Viktor levelében ezt most azzal magyarázza, hogy a segélykérésnél sürgősebb volt, hogy megoldást találjanak a külső határok védelmére, ez azonban legalábbis sántít. A 2015. június végén Brüsszelben tartott uniós csúcstalálkozón ugyanis többször elhangzott uniós vezetők részéről, hogy szívesen nyújtanak segítséget Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérjék. A magyar miniszterelnök akkor erre úgy reagált: „Értelmes ember nem utasítja el a felkínált segítséget, de az őrizet attól még az ország felelőssége.”
A kormány azt sem fogadta el, hogy az olaszokhoz és a görögökhöz hasonlóan a menekültáthelyezés „kvótarendszerében” Magyarország ne befogadó ország legyen, hanem innen is szállítsanak el embereket a menedékkérők közül. Vagyis azért nem fogadott el akkor segítséget, mert ez azt jelenthette volna, hogy hajlandó részt venni a kvótarendszerben.
Erre azonban a mai napig nem hajlandó a kormány annak ellenére, hogy időközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított emiatt, és most már azzal fenyegeti a magyar kormányt, hogy az Európai Bíróság elé citálja, mert nem hajlandó kivenni a részét az európai szolidaritásból. Az elé a bíróság elé, ahol egyébként Magyarország és Szlovákia kezdeményezésére már folyik egy per a kvótarendszer törvényességével kapcsolatban. És a július végén közölt főtanácsnoki vélemény alapján ezt valószínűleg elbukja a kormány – ez azt is jelentheti, hogy a kötelezettségszegési eljárásban is rosszul áll a kormány.
A kérés azt is jelentheti, hogy a kabinet visszalépett a kvótamechanizmussal kapcsolatos merev elzárkózástól – a rendszer egyébként ebben a hónapban kifut, tehát nagy vállalást nem kell már tenni –, ennél valószínűbb azonban, hogy egyszerű provokációról van szó. Hiszen a magyar határvédelmi kiadások legnagyobb hányadát éppen a kerítés építése tette ki, amit a jelek szerint nem fog finanszírozni az EU.
