Belpolitikai használatra verte Szijjártó Péter egy kicsit habosabbra a hollandiai magyar nagykövet hazarendelését – vélik a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők. A lépés nem barátságos, ugyanakkor a diplomáciai képviselet, kapcsolat szintje nem változik. Az már más kérdés, hogy érdemes-e egy nagyköveti interjút ennyire túldimenzionálni, és mit lehet elérni el egy ilyen diplomáciai lépéssel.
Konzultációra hazarendeltük Magyarország hollandiai nagykövetét, válaszul a távozó holland nagykövet, Gajus Scheltema 168 Órának adott interjújára, illetve az ott elhangzó ominózus mondatra: szerinte a magyar kormány ugyanolyan elvek mentén kreál ellenségképeket, mint a terrorcselekményeket végrehajtó vallási fanatikusok, "amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet". A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM) szerint elfogadhatatlan, hogy valaki bárhogy is egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar állam, kormány közé.
Scheltema arról is beszélt, Magyarországon valaki csak barát vagy ellenség lehet, nincs kompromisszum, és ez "klasszikus marxista világlátás". Szijjártó Péter válaszlépése mintha ezt illusztrálná: a külügyminiszter bocsánatkérést vár, és annak elmaradása esetén további lépéseket helyez kilátásba.
Nincs olyan, hogy nagyköveti szintű kapcsolatok megszakítása
De hogy kell értékelni a lépést? Tényleg megszakítjuk a nagyköveti szintű kapcsolatokat Hollandiával?
Balázs Péter volt külügyminiszter szerint ilyen nincs. A nagykövet hazarendelése egy országból technikai lépés, és nem megy ritkaságszámba. Ilyenkor az ügyvivő veszi át a helyét, ő vezeti a nagykövetséget, de ez nem változtat a diplomáciai kapcsolat szintjén. A kommunikáció és a bejelentés inkább belpolitikai célzatú – a továbbiakra nézvést pedig Balázs szerint "lehet hadat üzenni", megindulhatnak a magyar huszárok Hollandia felé, mint Hadik András idején.
Balázs szerint egyébként Hollandia kijelentheti, hogy az interjú a távozó nagykövet személyes véleményét, és nem a hivatalos holland álláspontot tükrözi, a távozáskor adott nagyköveti interjú megszokott műfaj a politikában. Más forrásból a hvg.hu úgy értesült, hogy az ilyen interjúkat általában egyeztetni szokták a kormánnyal, és kifejezetten ki is szokták használni arra, hogy erősebb dolgokat mondjanak ki általa az adott országról, hiszen a nagykövet mindenképpen távozik az országból.
Hogy a holland kormány áldását adta-e az interjúra vagy nem, nem tudjuk (a nagykövetség nem kívánta kommentálni a kérdésünket, mely szerint volt-e egyeztetés az interjú szövegéről), a holland kormány által kiadott állásfoglalásból mindenesetre úgy tűnik, nem. Bert Koenders holland külügyminiszter azt nyilatkozta, az interjú pontos holland fordítása még nem készült el, de az egyértelmű, hogy Hollandia nem von párhuzamot a terrorizmus és a magyar kormány fellépése között. Nem gondolja azt sem, hogy a távozó magyarországi nagykövetüknek ilyen véleménye lenne – tette hozzá. A holland külügyminiszter megjegyezte ugyanakkor: vannak aggodalomra okot adó fejlemények Magyarországon, és itt a civiltörvényt hozta fel példaként.
Lehet még fokozni a barátságtalanságot
A nagykövet hazarendelésének jelzésértéke van, mondja Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Karának egyetemi docense, amit erősít, hogy ennek bejelentésére sajtótájékoztatót hívtak össze. A nagykövet hazarendelésekor átmenetileg az ügyvivő az első ember a nagykövetségen, aki az első beosztott szokott lenni. Ez történik akkor, amikor lejár egy nagykövet mandátuma, és még nem találták meg az utódját, de most nyilván nem ez a helyzet. Ilyenkor az a zsargon, hogy konzultációra visszarendelik a nagykövetet, de ez eltarthat akár hónapokig, évekig is, tehát nem arról szól, hogy a nagykövet egy megbeszélés erejéig hazajön. Hogy ez meddig tarthat? Tóth szerint addig, amikor az új holland nagykövet elfoglalja a helyét – erre valószínűleg a magyar fél már kiadta az engedélyt, az ún agrément-t –, akkor megy majd vissza a magyar nagykövet, de biztosat még nem tudni.
A következő lépés az lehetne, ha Hollandia nem kér elnézést, hogy nem fogadjuk az új holland nagykövetet. Mindenesetre a hollandok már kész ténynek kezelik, hogy Rene von Hell lesz az új nagykövet, és a budapesti Orló utcában lakik majd, azaz költözik a holland nagyköveti rezidencia.
Az is jelzésértékű, ha ezt az engedélyt az egyik ország lassan vagy nem adja meg (Szemerkényi Réka, a volt washingtoni magyar nagykövet pl. elég lassan foglalhatta el helyét, de a helyette kijelölt új nagykövet sem kapta még meg az engedélyét – a szerk.).
Szövetségesek között az ilyen lépés "nem gyakori", mondja Tóth, volt Szlovákia és Magyarország között olyan időszak, amikor a feszült politikai helyzet miatt egy évig nem volt szlovák nagykövet Magyarországon – most azonban egy bővített mondaton húzta fel magát a külügy. Nagykövetet hazarendelni egyébként ennél sokkal fajsúlyosabb esetekben szokás, így ezzel a magyar kormány a diplomáciai eszköz értékét is rombolja.
Hollandia vagy nagykövete személyes véleményének nyilvánítja Scheltema mondatait, vagy úgy is léphet, hogy nem küld ide nagykövetet helyette. Az ilyesmi is politikai játszmák része tud lenni: a blokád alatt élő Katar épp most küldte vissza Iránba évekkel ezelőtt visszarendelt nagykövetét, hogy Irán nagy vetélytársának, a Katart a blokáddal rendreutasítani szándékozó Szaúd-Arábiának üzenjen vele.
A legerősebb lépés pedig az lenne, ha megszakítanánk a diplomácia kapcsolatot Hollandiával, erre nem volt még példa EU-s tagállamok között, de Örményországgal már jártunk így, amikor Azerbajdzsánnak kiadtuk Ramil Safarov baltás gyilkost 2012-ben – Örményországgal azóta csak konzuli szinten vannak kapcsolataink, konzuli védelmet kapnak az odalátogató magyarok, diplomáciai kapcsolat máig nincs.
Fogméregetés
Tóth szerint nem nagyon lesz gazdasági hátránya a lépésnek, a piac közös, a holland cégek pedig nem fogják a saját üzletüket rontani azért, hogy a holland kormánynak esetleg szívességet tegyenek. Szijjártó mindenesetre gigantikus, hollandokhoz kapcsolódó kamionvásárlást készül celebrálni.
Mindazonálta az eset bekerült a holland belpolitika áramába is: Geert Wilders holland szélsőséges politikus, az EU-szkeptikus Szabadságpárt elnöke a Twitteren idiótázta le Scheltemát.
Nagyon kérdéses tehát, mit érhet el a kormány azzal, hogy elsütött egy diplomáciai nehézfegyvert egy interjú miatt. Nem biztos, hogy Magyarország nemzetközi megítélésének használ ez a kemény fellépés.
