Szerződést köthet BKV a hármas metró északi szakaszának felújítására kiírt tender győztesével. A Strabag 24,1 milliárdért végzi el a munkát.
Még az ősszel megkezdődhet a hármas metró felújítása. A héten ugyanis lejárt az M3-as metróvonal északi szakaszának felújítására és korszerűsítésére kiírt közbeszerzési pályázat lezárását követő szerződéskötési moratórium és a magyar gyakorlatban elég meglepő módon egyetlen vetélytárs sem támadta meg az eredményt. A BKV így jövő hétfőtől aláírhatja a vállalkozási szerződést a tendernyertes Strabag Építőipari Zrt.-vel - erősítette meg a HVG információját Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.
A céget négy pályázó közül választotta ki a főváros. Az értékelés legfontosabb szempontja a vállalási ár volt. A Strabag Építőipari Zrt. 24,1 milliárdért – az előzetesen becsült mérnök árnál 23 százalékkal többért - vállalkozott a hat állomás – Újpest központ, Újpest-Városkapu, Gyöngyösi utca, Forgách utca, Árpád híd, Dózsa György út –, illetve az azokat összekötő alagút felújítására és korszerűsítésére. A hat állomásból a Dózsa György úti kivételével mindegyik akadálymentes lesz.
A szerződéskötés előtt azonban a Strabagnak még be kell nyújtania néhány dokumentumot, így például a felelősségbiztosítási, illetve a munkába bevonni kívánt leányvállalattal kötött alvállalkozói szerződéseket. A BKV csak ezt követően írhatja alá a kontraktust. Így a szerződéskötés várható időpontja szeptember elseje. Ha tartani tudják ezt a határidőt, akkor a Strabagnak 2018 november végére kell befejeznie a munkát.
A felújítás alatt pótlóbuszok szállítják majd az utasokat. A felszíni pótláshoz szükséges út- és forgalomtechnikai munkák, a buszpótlás útvonalának kiépítése megkezdődött. Augusztus 1-jén átadják a munkaterületet a vállalkozónak, aki a munkát 10 hét alatt befejezheti. A pótláshoz szükséges járműveket a BKV biztosítja majd.
Az M3-as metró felújításához kapcsolódóan a fenti tenderen kívül még 3 közbeszerzési eljárás van folyamatban, amelyek műszakilag összefüggnek, de jogilag különálló eljárásnak számítanak. Május közepén bontották fel a beérkezett ajánlatokat, az északi szakaszra, valamint a vágányépítésre, az alagúti munkákra és a biztosítóberendezések felújítására vonatkozó tendereknél. A becsült árhoz képest ezeknél 23, valamint 15 százalékkal kértek többet a cégek. Ennél jóval vastagabban fogott a déli, illetve a középső szakasz felújítására ajánlatot tevő cégek ceruzája. Az előbbinél 46 százalékkal, utóbbinál 44 százalékkal kértek többet a vártnál. Ezeket a tendereket eredménytelennek nyilvánították és hamarosan új pályázatokat ír ki a főváros.
A szerződések fedezete Tarlós István főpolgármester szerint maradéktalanul rendelkezésre áll. A kormánnyal kötött támogatási szerződés révén 137,5 milliárd forint uniós forráshoz jut a főváros. Ezt az összeget a kormány akkor is köteles biztosítani, ha az unió nem adná oda. A többletköltségekhez kért uniós támogatásról egyelőre nem sikerült megegyezni, de ahhoz hozzájárult Brüsszel, hogy ezt a főváros saját forrásból biztosíthassa. Tarlós István többször kijelentette, hogy ehhez megfelelő pénzügyi tartalékkal rendelkezik a fővárosi önkormányzat.
A főpolgármester ugyanakkor nem tagadta: tisztában vannak vele, hogy nem az északi szakasz van a legrosszabb állapotban, de egyelőre erre kaptak elfogadható ajánlatot, így legalább ott hozzákezdhetnek a felújításhoz, ennyivel is előrébb lesznek. Ha az új közbeszerzési tenderekre végre elfogadható ajánlatokat kapnak, akkor 2020 júniusára befejeződhet a 17 kilométeres alagút, illetve az állomások felújítása.
Mint ismeretes, ez már a második közbeszerzési nekifutása volt fővárosnak. A vonal rekonstrukciójára – beleértve az alagutakat, az állomásokat, illetve az automata vezérlő- és áramellátó-rendszert – tavaly meghirdetett első közbeszerzési pályázatra érkezett ajánlatok ugyanis jócskán meghaladták a kezdetben 160 milliárdra becsült, majd 120 milliárdra lefaragott mérnökárat. Tarlós István főpolgármester akkor 171 milliárdos legolcsóbb céges ajánlati árról beszélt és kartellt kiáltott. Furcsállotta ugyanis, hogy a kivitelező cégek szinte fillérre ugyanazt az összeget mondták be.
A tenderre rálátó szakemberek egyfajta „alkotmányos felárra” gyanakodtak. De kétségtelenül felfelé srófolta az árakat az is, hogy a főváros a leendő kivitelezőkre hárított volna minden felelősséget és extra költséget. Így például a győztesnek saját zsebből kellene fedeznie a hiányzó engedélyek beszerzéséből fakadó kockázatot, illetve a hatóságok szabta feltételek teljesítését. Az is a pályázókat terhelné, ha a kiíráshoz csatolt felmérésben leírtaknál rosszabb állapotot tapasztalnának a föld alatt. A fel nem tárt hibák kockázatát 30-40 százalékosra taksálták.
A főváros a második tenderkörre jóval alacsonyabb összegű ajánlatokat várt, mondván, azt az addigra elkészült, részletesebb kiviteli tervek alapján írták ki. Ráadásul újra csökkentették a műszaki tartalmat. Így nem minden állomáson lesznek liftek. Bár a teljes akadálymentesítésről soha nem volt szó, ez ugyanis túlságosan megdrágítaná a projektet. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly 50 milliárdot ígért Tarlós Istvánnak egyik látogatásakor, de kormánydöntés azóta se született erről. A kabinet, illetve a fejlesztési minisztérium akkor kíván a dologgal foglalkozni, amikor lezárul az infrastruktúratender, és ismertté válik a vállalási ár.
Az uniós támogatást egyébként 2023-ig lehet felhasználni. Addig még van idő. Csakhogy már az indulás is kétéves késésben van. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes 2015 májusában még abban bízott, hogy a vállalkozási szerződést 2015. július 1-ig aláírják. Az üzembe helyezés tervezett határideje akkor 2017. december 31. volt.
Tarlós: megvan a hiányzó pénz a metrófelújításhoz
Nézze meg, mit épít Varsó, Prága és Bukarest, amíg mi a 3-as metrót toldozgatjuk
