Egy hónap alatt négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik egyik párt sem tudnának vagy akarnának most szavazni, főleg a nyugdíjasok között emelkedett a bizonytalanok aránya. A kis pártok közül a teljes népesség körében csak az LMP és a DK támogatottsága nagyobb 1 százaléknál.
Érzékelhetően többen lettek a pártoktól távolságot tartó választók: míg júniusban 34, júliusban már 38 százalék volt az arányuk, egyetlen hónap alatt tehát 4 százalékpontos a bővülés. Legnagyobb mértékben a nyugdíjas között emelkedett a bizonytalanok, passzívak aránya: ott 23-ről 35 százalékra. Az érettségizettek és a diplomások körében is nőtt a bizonytalanság: a nyáron 31-ről 39 százalékra, illetve 34-ről 43 százalékra nőtt a pártoktól elfordulók aránya – derül ki a Závecz Research friss kutatásának eredményeiből, amelyeket csütörtökön hoztak nyilvánosságra.
Több párt támogatottsága csökkent a választókorú népesség körében. A Fidesznek a múltkori 26-ról 24 százalékra szűkült a tábora. Az MSZP a múlt hónapban 13 százalékon állt, most 12 százalékos. A Jobbik megtartotta bázisát, akárcsak júniusban, ezúttal is a választókorú népesség 13 százaléka támogatja. A DK és az LMP tábora is 1-1 százalékponttal lett kisebb, és ezek mellett öt olyan párt van, amely a választópolgárok 1-1 százalékát tudja maga mögé állítani az eredmények szerint: a Momentum, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt, a Liberálisok és a Párbeszéd.
A biztos pártválasztók között a Fidesznek 42, a Jobbiknak 20, az MSZP-nek 18 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka támogatja a DK-t, 4 százaléka az LMP-t. A Momentum, az Együtt és a Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékos, a Liberálisok és a Párbeszéd 1 százalékos.
A felmérést július 16-a és 23-a között készítették, ezer felnőtt véleményét kérdezték az ügyben.
