A most közölt főtanácsnoki vélemény legtöbbször irányadó a perekben. A döntés kötelező érvényű, ám a magyar kormányfő már közölte: nem fogják betartani, ha ellenünk döntenek.
A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben.
A kvótapert 2015 végén indította el az Európai Tanács ellen Magyarország és Szlovákia. Az ügyben május közepén tartottak meghallgatást, az ítélethirdetés decemberben várható. A most közölt főtanácsnoki vélemény elfogadása nem kötelező, de a legtöbb esetben ez történik az EU bírói testületénél. A luxembourgi bírói testület egyszerű többséggel fog dönteni.
Orbán Viktor június végén, az EU-csúcson azt közölte: ha a luxemburgi bíróság hazánk ellen dönt, akkor sem tartja be a kormány a kötelező érvényű ítéletet.
Ezt később Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is megerősítette, mondván, akárhogy is alakul az eljárás, nem nyithatjuk meg kapuinkat az illegális migránsok előtt".
A két ország egy olyan 2015-ös tanácsi – tehát az EU tagországai által elfogadott – határozat ellen indított keresetet, amely azt írja elő, hogy két év alatt 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló személyt helyezzenek át Görögországból és Olaszországból az EU többi tagállamába. Szlovákia és Magyarország (a cseh és a román kormányhoz hasonlóan) a határozat ellen szavazott, a bíróságtól pedig azt kérték, hogy semmisítse azt meg.
A két ország egyrészt eljárásbeli hibákkal indokolja ezt, és úgy látják, az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így pedig nem is szükséges.
A Bíróság előtti eljárás során Lengyelország Szlovákia és Magyarország mellett, míg Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Svédország és a Bizottság a Tanács támogatása végett avatkozott be.
Így érvel a bíróság
Yves Bot főtanácsnok egyfelől cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákat említő érvelését. Úgy látja ugyanis, hogy az EU alapszerződése „felhatalmazást biztosít olyan intézkedések elfogadására, amelyek az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek”. A főtanácsnok azt is hangsúlyozza, hogy ez a rendelkezés lehetővé teszi a Tanács számára a migrációs válság kezeléséhez általa szükségesnek vélt valamennyi átmeneti intézkedés elfogadását.
Kiemeli ugyanakkor azt is, hogy nem hagyományos jogalkotásról van ebben az esetben szó, így elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények (ezek a követelmények ugyanis csak a jogalkotási aktusokra alkalmazandók).
A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható. Bot azt az érvet is elutasítja, miszerint a Tanácsnak újabb konzultációt kellett volna folytatnia az Európai Parlamenttel, és azt is elveti, hogy a Tanácsnak egyhangú döntést kellett volna hoznia.
Ami a határozat tartalmát illeti: a főtanácsnok álláspontja szerint a megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy könnyítsenek a 2015 nyarán bekövetkezett migrációs válságot követően a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő jelentős nyomáson, és ezért alkalmas az általa követett célkitűzés elérésére.
Van még egy érdekes okfejtés az indoklásban, ami hatással lehet egy másik, Magyarország ellen folyó ügyre is. Yves Bot szerint nem áll meg az a magyar és szlovák érvelés, miszerint a határozat nem hatékony eszköz. A főtanácsnok szerint azonban ezt részben arra alapozzák, hogy egyes tagországok - például épp ez a kettő - nem tartják be annak rendelkezéseit, "ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával kapcsolatos azon kötelezettséggel, amely a tagállamokra a menekültügyi politika területén vonatkozik".
Az Európai Bizottság éppen ezzel az indokkal indított június 13-án kötelezettségszegési eljárást Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen. Míg utóbbi leállt a menekültek befogadásával, előbbi két ország egyetlen migránst sem fogadott be a mechanizmus keretében.
Itt az új mumus?
Yves Bot főtanácsnok nem ismeretlen a magyar kormány előtt. Ő volt az, aki Magyarország ellen döntött a cafeteriaperben , és ő indítványozta azt is, hogy ne büntessék meg Szlovákiát, amiért nem engedte be Sólyom László köztársasági elnököt egy révkomáromi emlékmű átadására.
