Aki járja a magyar utcákat, annak nem lehet kérdéses: a Jobbik kormányellenes plakátjainak megrongálásában van rendszer. A rendőrség mégis rendre leveri a párt ez ügyben tett feljelentéseit. Más volt a hivatalos szervek ügybuzgalma és a fideszes politikusok véleménye, amikor a kormányzati plakátokat rongálták meg sorozatban.
Tucatjával tett feljelentést a Jobbik a megrongált plakátjai miatt, de teljesen hiába: a rendőrség sorra utasítja el a feljelentéseket. Megkaptuk az egyik elutasító határozatot, ott a feljelentést több plakát megrongálásával okozott 60 ezer forintos becsült kár miatt tették. A rendőrség azzal érvelt elutasító határozatában, hogy a szabálysértésnek a társadalomra kell veszélyesnek lennie,
„a politikai tárgyú plakátok tartalma egy részének lefestése – a véleménynyilvánítás szabadságának értelmezése okán – sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg.”
Azt is vizsgálták, hogy a plakátok összegraffitizése miatt léphetnek-e, de arra jutottak, hogy nem, csak ha egy végleges építmény falát firkálták volna össze. Az okozott kárt polgári peres úton téríttetheti meg a párt – zárta a rendőrség a feljelentés elutasításáról szóló határozatot.
A Jobbik szóvivője, Jakab Péter azt mondta, minden feljelentésüket ugyanezzel a sablonszöveggel utasították el, ügyvédeik szerint viszont rongálás vagy garázdaság történt, ezért panasszal fordulnak az ügyészséghez. A plakáthelyeket kiadó egyik cég, a Mahir Cityposter Kft. ennél valamivel sikeresebb: ott már legalább kimennek a rendőrök helyszínelni. Kovács István ügyvezető azt mondta, eddig 4,5 millió forintot költöttek a megrongált plakáthelyek javítására, a munkának még nem értek a végére, így biztos, hogy ennél nagyobb kára keletkezett a cégnek.
A Mahirnak nem óriásplakátjai, hanem – a többi között – hirdetőoszlopai, city-light dobozai, illetve világított plakátjai vannak. Kovács István azt mondja, a belső világítású oszlopaikat fújták össze valamilyen spray-el, amit nem lehet tökéletesen eltávolítani, ezért azokat ki kellett cserélni, darabonként 120 ezer forintért. Három kivételével csak olyan plakáthelyeket rongáltak meg, ahol jobbikos plakátok voltak kint.
Hat kerületben tettek összesen 40 feljelentést, a rendőrség mindig kiment helyszínelni, ellenőrizték, hogy megtörtént-e a rongálás. Arról nincs információja, hogy hol tart a nyomozás, elkövetőről vagy gyanúsítottról nem kaptak értesítést. A másik Simicska-cég, a Publimont káráról nincs információja. A plakátrongálások egy részét Kósa Lajos személyi titkára szervezte, ezt az érintett el is ismerte.
Múlt pénteken megkerestük az ügyben a rendőrséget is, de nem kaptunk választ arra, hány eljárást indítottak, hogyan lépnek fel most a plakátrongálás ellen. A Jobbik egyébként az április óta tartó plakátkampány óta pénteken árulta el először, hány plakátot helyeztek ki: áprilisban 2468, májusban 2322, júniusban 2224 helyet bérelt. Az ár továbbra is hétpecsétes titok. Az ügy azonban nem áll meg a plakátrongálásoknál: a Mahir Cityposternél hétfő este házkutatást tartott a NAV, korábbi hírek szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak, mert nem a valóságnak megfelelő számú plakátot jelentettek le. A cég ezt a gyanút visszautasította.
Cserjés 27 a "bokorban kémkedett"
Volt, hogy a rendőrség ennél sokkal komolyabban vette a plakátrongálásokat. A 444.hu 2015. júliusában számolt be egy jegyzőkönyvről, amelyben egy rendőr jelentést tesz arról, hogy a Gundel étterem környékére küldték ki őket egyik éjjel, hogy ott
keressenek egy „Nemzeti Konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról” felirattal fémjelzett plakátot, és azt tartsák szemmel oly módon, hogy „rendőri mivoltuk rejtve maradjon”.
Rajtuk kívül még két egység hajtott végre hasonló feladatot a III kerületben, Cserjés-23 és Cserjés-24 fedőnévvel. A jelentést tevő, Cserjés-27 fedőnevű csoportba tartozó rendőr be is számolt a szemmel tartott plakát megrongálásáról. A plakátokat figyelő rendőrökből politikai botrány lett, az akkor még együttes Pápa Levente közérdekű adatigénylést is benyújtott arról, mennyibe kerül a plakátok őrzése.
A rendőrség azt válaszolta, semennyibe, mert nem őriznek plakátokat. Tehát a kiszivárgott jelentés ellenére is letagadták a plakátok őriztetését, szerintük
„téves következtetésen alapuló hangulatkeltés úgy beállítani minden olyan esetet, amikor a szolgálati feladatát végrehajtó rendőrt látnak közterületen elhelyezett plakát közelében, hogy a rendőr az adott helyszínen lévő plakátot őrzi.”
A Belügyminisztérium is megszólalt, azt közölte, a rendőrség az Alaptörvényben meghatározott feladatainak ellátása – vagyis a közrend és közbiztonság fenntartása – során pártbefolyástól mentesen jár el, politikai célokra nem használják. A tárca akkor azzal érvelt, „a rongálásnak semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz, amit az is alátámaszt, hogy plakátrongálás miatt előállított aktivisták – egy kivétellel – meghallgatásukkor elismerték, hogy szabálysértést követtek el".
Legalább a titkosszolgálatokat nem vetették be
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága Tasnádi László belügyi államtitkár kérésére nyílt ülésen foglalkozott a plakátrongálásokkal 2015. június 18-án. Tasnádi az ülésen azt mondta, a BM által felügyelt titkosszolgálatok nem vettek részt a kormány bevándorlásról szóló plakátjainak megrongálásával összefüggő ügyekben. Az Együtt annak idején a plakátok megrongálására szólított fel, az Európai Baloldal-Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke pedig még pénzt is ajánlott a rongálásért.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta, nem volt listájuk a kihelyezett plakátokról, az első jelentést megrongált plakátokról a Népfürdő utcából kapták június 6-án, a rendőrök a helyszíni szemlén fényképeket készítettek és ujjlenyomatokat vettek, a térfigyelőkamerák felvételei alapján megállapították, hogy egy ember az elkövető, a neten megjelent képek alapján a III. és XIII. kerületben rendeltek el visszatérő közterületi ellenőrzéseket. A Gundel Károly utcában (Cserjés-27-ék) hat ember állítottak elő, de nem vettek ujjlenyomatot vagy DNS-mintát.
A rendőrfőkapitány egy másik eset miatt, ahol egy magánszemély ingatlanján lévő plakátot dobtak meg, azonban a rendőrök a helyszínt nem biztosították, a bűncselekmény gyanúját sem ismerték el, tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. A rendőrség 12 nap alatt 85 plakátrongálásról kapott bejelentést, 59 esetben indítottak eljárást.
Hamar leálltak az ügyek
Voltak többen, akiket nem rendőr ért tetten, hanem magukat jelentették fel, kétszer is. Egyikük, Kalocsai Kinga azt mondta, ők nem érzékeltek civil ruhás rendőröket, szerinte ez akkor fel volt fújva. Kétszer is bíróság hozott határozatot az ügyükben, a második ügy elmondása alapján sokkal hamarabb véget ért.
Kalocsai Kinga társaival 2015-ben és 2016-ban is megrongált kormányzati plakátot, a rendőrségi vallomásaiban azzal érvelt, nem követett el szabálysértést, vigyáztak arra, hogy csak a papírt tépjék le, a plakáthely ne sérüljön. A szabálysértést nem ismerték el – azzal érvelve, hogy a plakát mondanivalója annyira felháborító, hogy ilyen esetben arányos a polgári engedetlenséghez nyúlni –, a károkozást viszont igen. Az első esetben a rendőrség szerint 20, a másodikban saját megítélésük szerint 10 ezer forint kárt okoztak.
A bíróság mindkét esetben megállapította, a plakátrongálással az Alaptörvényben garantált véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogával éltek, szabálysértést nem követtek el, mert tevékenységük nem volt veszélyes a társadalomra, így az ellenük indított eljárásokat megszüntette. A tépkedéssel okozott kárt polgári peres eljárásban lehetett volna behajtani, de végül nem indult ellenük ilyen per – mondta Kalocsai Kinga.
A Társaság a Szabadságjogokért többeket képviselt, Szabó Máté Dániel szakmai vezető azt mondta, a bíróságon senkit sem marasztaltak el. A TASZ egyébként kiadott egy kisokost is annak idején, hogyan lehet büntetlenül, legfeljebb a szabálysértés hatálya alá tartozóan plakátot rongálni. A bírósági ítéletek ellenére a kormányzati kommunikáció a plakátok átragasztását is rongálásnak, vagyis bűncselekménynek tartotta, mikor saját plakátjaikról volt szó.
Kormányzatit igen, kutyapártost nem
Szabó Máté annak idején azzal érvelt, az akció nem veszélyes a társadalomra, másrészt a kormányzati plakátok letépése vagy átmázolása, kiegészítése arányos lépés a kormányzati kommunikációval szemben, „a kormány 300 millió forintból oktrojált a lakosságra a menekültekkel egyértelműen ellenséges üzeneteket, amellyel fellépni semmilyen jogi lehetőség nem volt”. A kampány elleni fellépés egyetlen eszköze a rongálás volt.
A Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjait is megrongálták ugyanabban az időszakban. Szabó szerint az már más megítélés alá esik. Egyrészt, mert azt nem köz, hanem magánpénzből finanszírozták, ráadásul sokkal kevesebb ilyen plakát volt, így nem lehet azt mondani, hogy az egyetlen lehetőség a plakát letépése lett volna. A Kutyapárt plakátjai nem voltak xenofóbok, a népszavazás és a kormányzati kampány elutasítására szólítanak fel, ami legitim vélemény, még ha sokaknak nem is tetszik – írta blogbejegyzésében.
„A Kutyapárt plakátjai letépésének tilalma nem jár azzal, hogy a polgárok egy jelentős részéhez kizárólag a kormányzati álláspont jut el, hanem éppen ellenkezőleg: letépésük azt szolgálja, hogy a választópolgárok kizárólag a pillanatnyi hatalom birtokosainak nézőpontját ismerjék meg. Ezért társadalmilag veszélyes éppen az lenne, ha következmények nélkül eltüntethetnék ezeket a plakátokat a választópolgárok elől.” Ha pedig valóban önkormányzatok megbízásából tépkedtek plakátokat, még súlyosabb a helyzet, az szólásszabadság szempontjából nem védhető.
Megkerestük Kovács Gergely pártelnököt is, aki azt mondta, a plakátrongálások miatt nem tettek feljelentést, szerinte ez óriási hülyeség, bár eljárás mégis lett:
„azon pörögtek a zsaruk, hogy visszafújtam az egyik letépett plakátunkat”.
Szabó Mátét megkérdeztük a jobbikos plakátok lefújása miatt is. A konkrét ügyben nem akart véleményt mondani, de szerinte a Jobbik plakátjaira is vonatkozhat ugyanaz, mint a Kétfarkú Kutya Párt plakátjainak megrongálására.
