Három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet jogerős.

A Szolnoki Törvényszék 2015 szeptemberében első fokon 4 év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, Császy Zsolt pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat – tettesként, illetve bűnsegédként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen hatszázezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.

2016 októberében másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jogerősen felmentette Markó Andreát és F. Zsolt értékbecslőt, V. Bálint ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás.

A másodfokú bíróság Tátrait és Császyt bűncselekmény hiányában mentette fel, mondván a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, valamint úgy érezték, hogy a döntéseikkel az állami vagyonban nemhogy kárt okoznának, hanem azt gyarapítják. A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, a Szolnoki Törvényszék a tényállást hiányosan, helyenként iratellenesen állapította meg, az ítélet indoklási kötelezettségének sem tett mindenben eleget, és a tanúvallomások egyes részleteit az elhangzottakkal ellentétesen jegyzőkönyvezték. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egy részét is iratellenesen értékelte, és téves következtetéseket vont le.

A Tátrait és Császyt felmentő ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, így került a Kúriára az ügy, amely most jogerősen börtönbüntetésre ítélte őket.

Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte azt is, hogy az utóbbi évek felsőbb bírói gyakorlata szerint az ilyen jellegű hibák korrigálásához nem feltétlenül szükséges új eljárás. A másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet. 

A Kúria új bizonyítást már nem vett fel és a korábban megállapított tényállást csak néhány ponton változtatta meg a rendelkezésre álló iratok alapján. Ezek közül az egyik legfontosabb a 2008 májusában a sukorói telekcserével kapcsolatos King's City beruházásról a Parlament épületében tartott egyeztetés volt. Ennek kapcsán a Kúria rámutatott: a tábla tévesen minősítette a megbeszélést protokollárisnak, a megbeszélésről készült emlékeztető szerint ugyanis azon a kormányt képviselte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, továbbá Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Markó Andrea pénzügyminisztériumi szakállamtitkár, akit az eljárásban megvádoltak, majd jogerősen felmentettek a bíróságok. Gyurcsány Ferenc és a kormány más képviselői támogatták a beruházást, a miniszterelnök határidővel feladatokat szabott, így ez aligha nevezhető pusztán protokolláris eseménynek, annak ellenére, hogy tanúként ezt állította a megbeszélés több résztvevője - mutatott rá a Kúria.

A beruházást 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemeltté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben. A telekcsere kapcsán a Kúria emlékeztetett arra, hogy annak törvényi feltételei a tábla szerint sem álltak fenn. Másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék - ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele - kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.

A Kúria elutasította azt a felvetést, hogy a csereügyletet egy nagyobb projekt, gazdasági eseménysorozat egyik részelemének kellene tekinteni, ahol az egész projekt eredményessége, az előnyök és hátrányok egybevetése számít, nem pusztán az egyik mozzanat, ez esetben a telekcsere. A Kúria leszögezte, hogy a csereügylet semmilyen igazolt kapcsolatban nem állt a tervezett kaszinóberuházással. Szerződéskötéskor Tátrai Miklós a rá vonatkozó szabályokat megszegte, ezt a szerződést jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.

Tátrai tettesként, Császy bűnsegédként követte el a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetét, mely 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetéskiszabás kapcsán a Kúria kifejtette: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen állami szervnél kötelezettségek huzamosabb ideig tartó, sorozatos megszegése történt, a kárérték pedig messze meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény. A Császy Zsolt esetében valótlan tartalmú értékbecslés felhasználása miatt korábban még a vádban szereplő közokirat-hamisítás kapcsán a Kúria megjegyezte: nem lett volna akadálya e bűncselekmény miatt sem a bűnösség kimondásának, ha a másodfokú eljárásban az ügyészség fellebbezett volna a tábla erre vonatkozó felmentő rendelkezése ellen.

Az ítélethirdetést követően a védők arról beszéltek: az írásba foglalt határozat tanulmányozása után lehet eldönteni, indokolt-e rendkívüli perorvoslattal élni, hogy a Kúria egy másik tanácsa még egyszer megvizsgálja az ügyet.

Tátrai Miklós és Császy Zsolt a csütörtökön kihirdetett ítélet szerint legkorábban a 3, illetve két és fél éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.

Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot 2010 szeptemberében előzetes letartóztatásba helyezték, ám a bíróság, a fellebbezéseket elbírálva, három hónappal később megszüntette a kényszerintézkedéseket.