Egy megafonba beszélve arra kérte a résztvevőket, hogy menjenek arrébb száz métert. Képviselője, a Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet: a strasbourgi esetjogból világosan kiderül, hogy spontán tüntetésnek fogalmilag nincs szervezője, így jogellenes szervezés címén nem indulhat eljárás gyülekezési jog megsértése miatt.
Simon Botond idén érettségizik, rendszeresen ott van békés tüntetéseken. Elment április 13-án a Kossuth térre is, ahol azok jöttek össze demonstrálni, akiket felháborított a Gulyás Márton és Varga Gergő ellen hozott nem jogerős ítélet. A helsinkiek közleménye szerint Simon eredetileg nem is tervezte, hogy tüntetni fog aznap, de az ítélet miatt úgy döntött, ő is a tiltakozókkal tart.
A tüntetők egyre többen lettek, és spontán demonstráció kezdődött vonulással. A Kossuth térről a Nyugati térhez mentek, onnan az Oktogonhoz, ahol beszédeket tartottak hangosítással. Simon Botond kb. egy percet beszélt, és azt javasolta, hogy vonuljanak az Oktogontól nagyjából száz méterre lévő Terror Háza elé, mert azt szimbolikus helynek tekinti. A jelenlévők így tettek. A demonstráció még sokáig tartott, de a fiatalember már éjfél körül hazaindult.
A Blaha Lujza téren szállt fel az éjszakai buszra, ahol pár perccel később az egyik megállóban egy rendőrautó állt a busz elé. A felszálló rendőr igazoltatta a fiatal tüntetőt. Mással szemben nem intézkedett.
Néhány nap múlva Simon Botond idézést kapott a XIII. kerületi Rendőrkapitányságtól gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértésnek gyanúja miatt. Az idézés az érettségijének időpontjára szólt. Emiatt, s mivel nem volt még dolga rendőrséggel, és most sem gondolta azt, hogy bármiféle normát megsértett volna, a Magyar Helsinki Bizottságtól kért segítséget.
Tóth Balázsnak, a Helsinki Bizottság ügyvédjének tanácsára egyeztetett az ügy előadójával, aki az érettségire tekintettel május 23-ra halasztotta a szabálysértési tárgyalást. Ott az iratokból kiderült, hogy Simon Botondot valószínűleg követte egy civil ruhás rendőr, aki arra hivatkozva kérte a központtól az igazoltatását, hogy a fiú gyülekezési joggal visszaélést követett el, ezért szükséges a személyazonosságának megállapítása.
A tárgyaláson Tóth Balázs elmondta: a gyülekezési joggal visszaélést akkor követi el valaki, ha az általa szervezett gyülekezést nem jelenti be. Az esetben pedig még a rendőri jelentés szerint is spontán gyülekezésre került sor a bírósági döntés elleni tiltakozásul. Márpedig spontán gyülekezésnek fogalmilag nincs szervezője. Azt pedig nem lehet szervezői magatartásnak tekinteni, hogy valaki egy órák óta tartó, békés demonstráción hosszú vonulás után arra tesz javaslatot, hogy menjenek arrébb száz méterrel. A Helsinki Bizottság szerint az eljárást szabálysértés hiányában meg kell szüntetni a fiatal, szabálysértést soha el nem követett Simonnal szemben.
A helsinkiek szerint civil ruhás rendőrök követhetnek jogszerűen tüntetőket, nem ez az ügy érdekessége. Inkább az, hogy miért kell ennyit hatósági energiát elfecsérelni egy olyan "szabálysértési ügyre", amely során nyilvánvalóan nem történt semmiféle kihágás.