Szijjártó azon háborodott fel, hogy a röszkei zavargásért elítélt ember mellett is kiálltak az EP-határozatban, ezért annak vizsgálatát kéri a nemzetközi szervezetektől.
A kormány nemzetközi szervezetekhez fordul, mert elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja, hogy az Európai Parlament (EP) Magyarországot támadó határozatában egy terrorizmus miatt elítélt embert menteget - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A külügyminiszter azt mondta: a magyar-szerb zöldhatár lezárása után illegális bevándorlók Ahmed H. vezetésével Röszkénél támadást indítottak a magyar rendőrökkel szemben, akiket órákon át kövekkel, betondarabokkal és üvegekkel dobáltak.
Szijjártó szerint az EP Magyarországot támadó május 17-i határozatában ezt a férfit mentegette, vagyis szerinte "egy terrorista mellé állt a megtámadott magyar rendőrökkel és Magyarországgal és szemben, egy olyan időszakban, amikor Európának minden korábbinál súlyosabb terrorfenyegetettséggel kell szembenéznie". A 2015 őszi röszkei tömegzavargásban résztvevő szír Ahmed H-t terrorcselekmény miatt ítéltek 10 év fegyházbüntetésre. A tömegzavargásban érintett másik hat férfit egy másik perben egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság, a megafonba is beszélő hetedrendű vádlottat pedig két év börtönre, három vádlott pedig egy év felfüggesztett börtönt kapott.
Az EP legutóbb elfogadott határozatában szóvá tette Ahmed H. terrorizmus miatti elítélését és aránytalanul magas büntetését, Szijjártó Péter viszont most azt mondta, hogy az EP határozata miatt
négy nemzetközi fórumhoz fordul a magyar kormány: az ENSZ terrorizmusellenes intézkedések végrehajtásáért felelős munkacsoportjától, az Európa Tanács terrorizmusellenes tevékenységért felelős bizottságától, az EBESZ terrorizmusellenes egységétől, valamint a NATO terrorizmusellenes szekciójától és új típusú biztonsági kihívásokkal foglalkozó divíziójától kérik az EP-határozat vizsgálatát, hogy az mennyire növeli a terrorveszélyt és mennyiben bátorítja az Európában terrorcselekményeket elkövetni szándékozókat.
Szijjártó azt mondta: az EP akkor mentegeti ezt a "terroristát", amikor minden európai politikának az emberek biztonságának helyreállítására kellene irányulnia, amikor a NATO-ban is terrorizmus elleni harc a legfontosabb célkitűzés, és azok után teszi ezt, hogy az elmúlt években Párizsban, Brüsszelben, Nizzában és Londonban és Manchesterben is terrortámadásokat kellett elszenvedni.
Az EP határozata azt írja, hogy a férfi nyugtatni akarta a kedélyeket, és "rendkívül szofisztikáltan" tárgyaknak nevezi azokat a köveket, amelyeket Ahmed H. a rendőrökre dobált.
Angela Merkel német kancellár hétvégi beszédére vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai változások szükségszerűen hatással vannak a világ más nagy szereplőinek politikai álláspontjára is. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy Európának saját kezébe kell vennie a sorsát, mert szerinte az EU-nak a biztonság szempontjából meg kell erősítenie a transzatlanti közösség európai lábát, gazdasági szempontból pedig meg kell kötnie azokat szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyek gazdasági versenyképesség terén elszenvedett veszteségeket akár Kínával akár az USÁ-val szemben egalizálják.
Szijjártó Péter úgy vélte: ha a német kancellár gondolatait úgy kell érteni, hogy biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai tekintetben határozottabb Európa-politikára kell számítani, akkor ezt üdvözlik, ugyanakkor azt gondolják, hogy Egyesült Államokkal való szoros együttműködés a jövőben elengedhetetlen lesz, ahogyan eddig is az volt, akár a terrorizmus elleni küzdelem, akár a gazdaság vonatkozásában. Úgy fogalmazott: "nem sírni kell amiatt", hogy az Egyesült Államok minden eddiginél patriótább gazdaságpolitikát akar folytatni, hanem végre Európának is "fel kell pörögnie".