A Závecz Research múlt heti kutatása szerint a Fidesz a falvakban tartja magát, de közben a Jobbik 5-6 százalékpontot tudott erősödni ezeken a településeken. Budapesten a Fidesz 1 hónap alatt 8 százalékponttal, a megyeszékhelyeken 9 százalékponttal gyengült. A legfurcsább, hogy míg a magánszférában dolgozók körében az átlagosnál nagyobbat zuhant a Fidesz, addig az állami szférában dolgozók között nagyot erősödött.
A Fidesznek 27-ról 25 százalékra szűkült a támogatottsága a teljes népességben – derült ki a Závecz Research május 7-e és 14-e között felvett kutatásából.
A második helyért továbbra is az MSZP és a Jobbik verseng: előbbinek maradt a tábora 13 százalékos, utóbbié – akárcsak a múlt hónapban – egy árnyalattal, 11-ről 12 százalékra bővült. Őrzi negyedik helyét a DK, támogatottsága 4 és 5 százalék között ingadozik, most az utóbbin áll.
Az LMP továbbra is – lassan egy éve – 3 százalékos, és most a Momentum mögött is ennyi választópolgár található. Az Együtt a népesség 2 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutya Párt és a Liberálisok 1-1 százalékra.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken a párt nélküliek aránya, ezúttal 36-ról 34 százalékra szűkült ez a csoport. Az aktivizálódás azonban nem jelentős mértékű, a biztos pártválasztók aránya éppen csak meghaladja a választókorú népesség egyharmadát.
Az aktív és elkötelezett pártválasztók körében
a Fidesz 40 százalékot ér el, az MSZP-nek 20, a Jobbiknak 17 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka a DK híve, 5 százalékuk az LMP mögé sorakozik fel. Az aktív szavazók között ebben a hónapban a Momentumnak és az Együttnek 3 százaléka van,
a Liberálisoknak és a Kétfarkú Kutya Pártnak pedig 1-1 százaléka – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A Fidesz a nagyvárosokban és a magánszférában gyengül
A közelmúlt tüntetéseinek, azok kiváltó okainak tömegkommunikációban történő tálalása, valamint a plakátkampányok úgy tűnik, valamelyest befolyásolták az emberek pártokhoz való viszonyulását. Egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a fővárosban és a megyeszékhelyek települési kategóriájában támogatókat veszített: az előbbi csoportban egy hónap alatt 30-ról 22 százalékra, az utóbbiban 25-ről 16 százalékra csökkent a tábora.
A kisebb és közepes vidéki városokban viszont lényegében nem módosult a kormánypárt tábora (27 százalékos volt, most 28 százalékos), és a falvakban is változatlan a szavazótábor nagysága (április: 28 százalék, május 27 százalék). További érdekesség, hogy
a kormánypárt támogatottsága az utóbbi hónapban a versenyszférában dolgozók körében az átlagosnál nagyobb mértékben, 5 százalékponttal csökkent, míg a közszférához, államhoz, önkormányzathoz kötődő aktív munkavállalók körében 7 százalékponttal emelkedett.
A tavaszi hónapok fejleménye a Momentum némi erősödése. Az aláírásgyűjtési kampányt követően 1 százalékos pártként jelent meg a politikai szervezetek sorában, most 3 százalékos. Áprilisban tett megállapításaink továbbra is igazak, tehát a Momentum főképpen a 40 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások, valamint a nagyvárosiak körében tudott támogatókat gyűjteni, más társadalmi rétegeket egyelőre nem igazán ért el.
A Jobbik elmozdult mélypontjáról, a két hónappal korábbi 10 százalékról – két kis lépésben – 12 százalékra bővült a tábora. A legnagyobb változás vidéken, ott is a kisebb lélekszámú településeken érzékelhető. Kisvárosokban és falvakban erősödött leginkább a Jobbik, ott 5-6 százalékponttal több szavazójuk van most, mint márciusban.
Jelenleg a választók kétharmadának, 5,3-5,4 millió főnek van pártpreferenciája. Legtöbben a Fideszt támogatják, nagyjából 2 millióan. Az MSZP-nek és a Jobbiknak hozzávetőlegesen 1-1 millió híve van, a DK-nak körülbelül négyszázezer, az LMP és a Momentum egyenként negyedmilliós táborral rendelkezik.
