Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Kiakadt a Terror Háza Múzeumot is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) azon, hogy az ügyészség végül megszüntette a nyomozást az MSZP-s Havas Szófia ügyében, aki tavaly az orosz állami televízióban horthysta provokációnak nevezte az 1956-os forradalmat és arról beszélt, hogy az a nyugati titkosszolgálatok műve volt, illetve egy volt nácik által szervezett fasiszta-ellenforradalmi puccs.
A szocialista politikust a KDNP ifjúsági szekciója és a Jobbik is feljelentette emiatt, az ügyben eljáró X. és XVII. Kerületi Ügyészség azonban április végén végül megszüntette a nyomozást. A jobbikos Szávay István képviselő a Facebookon tette közzé az ezzel kapcsolatos határozatot, amelyben az ügyészség azt írja, azért szüntetik meg a nyomozást, mert a szóban forgó cselekmény nem bűncselekmény.
Az ügyészség azzal érvelt, hogy bár a kommunista rendszer bűneinek tagadása bűncselekmény lenne, Havas Szófia ezt nem tette meg, "bűncselekménynek csak az olyan véleménynyilvánítás tekinthető, amely a diktatúrákhoz kapcsolódó népirtásszerű, vagy súlyukban ehhez hasonló bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel", Havas pedig erről pont nem beszélt, csak a forradalmat nevezte ellenforradalomnak, az abban résztvevőket pedig nácinak és fasisztának.
Az ügyészség hozzátette, erkölcsileg persze elítélhető, hogy az orosz tévé ezt az álláspontot hangsúlyozza, illetve hogy ezt egy magyar állampolgár a nyilatkozatával erősíti is, de Havas büntetőjogilag akkor sem felelősségre vonható, ha amúgy megsértette az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét.
A Schmidt Mária vezette KKETTK erre közleményt adott ki, amelyben azt írták, felháborítónak és morálisan vállalhatatlannak tartják az ügyészség döntését, miszerint nem bűncselekmény az 1956-os forradalmat és szabadságharcot ellenforradalomnak és '56 hőseit fasisztának nevezni, és
a kijelentés maga az ügyészségi állásponttal együtt mélyen megsértette a nemzeti közösség egészét!
Schmidték azt írták, az ügyészség "a döntésével a magyar állam demokratikus jogrendjével és annak szellemiségével szemben foglalt állást", az ügyészségi döntés pedig "mélyen sérti az egyetemes emberi értékek mellett síkraszálló, azokért életüket áldozó szabadságharcosok emlékét és a ma is köztünk élő forradalmárok, hősök és az áldozatok leszármazottjainak érzéseit".
Felszólítjuk a Legfőbb Ügyészt, hogy hivatali hatáskörében eljárva vizsgálja felül ezt a történelmi hitelességet sértő, tarthatatlan ügyészi álláspontot
- követeli az alapítvány.