A Költségvetési Felelősségi Intézet a tavalyi költségvetés alapján kiszámolta, hogy az állami iskolákba járó gyerekek egy főre jutó támogatási összege (61,3 ezer forint) 2,6-szor kevesebb, mint az egyházi iskolákba járóké (160 ezer forint). Ráadásul az előbbi a következő tanévben 5 százalékkal (58,3 forintra) csökken, az utóbbi pedig 200 ezerre nő.  A különbség tehát fokozódik: 3,4-szeresre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleményben emlékeztet, hogy az ezredforduló környékén az egymást váltó kormányokon átívelő – az önkormányzatok kollektív kifosztását eredményező – megszorítások „eredményeként” a csőd közeli helyzetbe kerülő addigi fenntartók szinte sorban álltak az egyházaknál, hogy átadhassák intézményeiket. Ez 2010-re 572 iskolát jelentett. Ekkor még nem volt elvárás – sem a szülőknél, sem a pedagógusoknál – a hitéleti tevékenység.

A második Fidesz-kormány magalakulását követően felgyorsult az egyházi átvétel folyamata, 2016/17-ben 1308 ilyen intézmény van, és mára általános elvárás a hitéleti tevékenység mind a diákok, pedagógusok és a szülők körében is. Számtalan helyről érkezik jelzés az érdekvédelmi tevékenység akadályozásáról is.

A jogszabályok alapján súlyos különbségek vannak az „állami” és az egyházi intézmények jogosultságai között: pl. az egyházi iskoláknak nincs körzeti ellátási kötelezettségük, így kiválogathatják a legjobb képességű diákokat, akár az egész országból is. Ez a Klebelsberg Központhoz tartozó intézmények esetében nincs így.

A PDSZ felhívja a figyelmet arra, hogy az államosítás legfőbb oka az volt, hogy meg kell szüntetni azokat a – valóban létező – kriminális különbségeket, melyek az ország különböző területei között voltak.  Egyforma magas színvonalat teremtünk mondta az akkori államtitkár – ám ez az első pillanattól sem volt igaz, mert az egyházi iskolák finanszírozása mindig magasan meghaladta az „államiakét”, s mint látjuk, ez a különbség tovább nő.

Az állami iskolákra szánt pénz azok rövid pórázos működtetésére sem biztos, hogy elég, míg az egyházi iskolákban feltételezhetően lesz elég pénz a színvonalas oktatásra, hiszen az állam (azaz minden adófizető) által nyújtott bőkezű támogatások mellett ott vannak még az egyházak saját bevételei, és az egyházi 1%-ok is.

Nem azzal van baj – teszi hozzá a PDSZ –, hogy az egyházi iskolák megbecsült részei a magyar közoktatásnak, hanem az, hogy az állami iskolákba járó diákok tömegei (szüleikkel, pedagógusaikkal együtt) kimaradnak ezekből a lehetőségekből. A kézzel fogható anyagi előnyökön kívül az egyházi iskolákban módszertani és tankönyvválasztási szabadság van, a klikes intézményekben nincs.

Mindezek azt mutatják, hogy az állam súlyosan diszkriminálja saját intézményrendszerébe járó diákjait (mintegy az összes diák 80%-át!). Az egyházi iskolákba járók esetében ráadásul sérül a világnézetileg el nem kötelezett oktatáshoz való jog.

A PDSZ ezért utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményez a fennálló helyzettel kapcsolatban, és ha erre a jogszabály lehetőséget ad, akkor az EBH-hoz fordul.