Felmentette a vesztegetés vádja alól Xantus Judit elsőrendű vádlottat, korábbi VIII. kerületi jegyzőt a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletével. (Cikkünkben eredetileg Kocsis Máté jegyzőjének neveztük Xantus Juditot, de ez nem így van, a tévedésért elnézést.)

Az eljárásban több korrupciós vádpontot is tárgyaltak, melyeknek összesen nyolc vádlottjuk volt: közülük az elsőfokú bíróság hármat felmentett, egy felfüggesztett szabadságvesztést, négy pedig pénzbüntetést kapott.

Az első vádpont lényege, hogy az ügyészség szerint vesztegetést követett el a józsefvárosi jegyző, illetve munkatársa, a másodrendű vádlott 2009-2010-ben ingatlanügyletekben azzal, hogy milliós összegeket kért tulajdonosi hozzájárulásért, illetve építési engedély soron kívüli kiadásáért. A törvényszék ebben a vádpontban mentette fel a volt jegyzőt.

A szóbeli indoklásban a bíró azt mondta, hogy vesztegetés nem történhetett, mert az ügy eldöntését korábban elvették a józsefvárosi önkormányzattól, így az első- és a másodrendű vádlott már nem is lehetett döntési helyzetben. Ugyanakkor az ígért közbenjárás révén a befolyással üzérkedés megvalósult, emiatt azonban csak a másodrendű vádlottat lehetett elítélni, mert erre vonatkozó vádat a jegyzővel szemben nem fogalmazott meg az ügyészség. (A befolyással üzérkedést többek között az követi el, aki arra hivatkozással kér vagy fogad el előnyt, hogy hivatalos személyt befolyásol.)

A bíró az elmarasztalt másodrendű vádlottal kapcsolatban leszögezte: megállapítható, hogy pénzt várt el és ezért cserébe megígérte, hogy a polgármesteri hivatalban fellép a gyorsabb ügyintézés érdekében. 

A bíró a felmentett elsőrendű vádlottról szólva ugyanakkor azt emelte ki:

hiába merülnek fel egy eljárásban büntetőjogi felelősség megállapítására alkalmas bizonyítékok, ha azokban az ügyészség nem emelt vádat, akkor a bíróság nem állapíthat meg bűnösséget.

A bíróságnak nem feladata, hogy a vádhatóság helyett értelmezze a vádiratból kimaradtakat - mutatott rá a bíró. A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy a titkos információgyűjtéssel beszerzett bizonyítékok egy részét is ki kellett rekeszteni az eljárásból a nyomozáskor elkövetett szabálytalanságok miatt.

Az ügyben voltak még egy kaszinó engedélyezésével, kisebb ajándékokkal és egy köztéri kamerafelvétel manipulálásával kapcsolatos vádpontok is. A "lerontott, lebutított" felvételre egy testi sértéssel kapcsolatos ügyben lett volna szüksége a rendőrségnek.

Az ügyész vádbeszédében tavaly a jegyzőre és több társára letöltendő börtönt kért. A vádlottak jobbára tagadták bűnösségüket és felmentést kértek.

A bíróság egyedül a másodrendű vádlottat, a jegyző munkatársát ítélte két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztésre, továbbá több mint félmilliós pénzbüntetésre és a bűncselekménnyel szerzett 1,2 millió forint elkobzására. A szóbeli indoklásból kitűnt, hogy alapvetően a vádlott kora és egészségi állapota miatt nem végrehajtandó, hanem felfüggesztett a szabadságvesztés. Négy vádlott 300 ezertől 1,75 millió forintig terjedő pénzbüntetést kapott, a jegyzőt és két másik vádlottat pedig felmentett a bíróság a vádak alól.

Az elsőfokú döntés ellen fellebbezett az ügyész Xantus Judit és öt társa esetében, továbbá valamennyi elmarasztalt vádlott.