Már 29 évvel ezelőtt is viszketett a hatalom tenyere az ellenzéktől, és támogatójuktól, Soros Györgytől.
Régi hagyományai vannak a Soros-birodalom elleni harcnak a magyar történelemben. Kiderült, Soros és a sorosisták megítélésében meglepő hasonlóság van Orbán Viktor és Kádár János között. Egy 1988. február 9-én lezajlott – az ellenzéki mozgalmakat, különösen az MDF megalapítását tárgyaló - politikai bizottsági ülés hangfelvétele szerint az MSZMP első titkára megállapította: „Illegális csatornákon is kapnak ezek, (mármint az ellenzékiek) pénzt, vastagabban a lengyeleknél, apparátusokat és ki tudja milyen technikát…” – füstölgött Kádár félórás, meglehetősen összefüggéstelen beszédében, és hozzátette, hogy mindez nem elég: legalizálják is a támogatást, mégpedig a Soros Alapítvány képében.
A megoldást azonban a bukás felé tántorgó Kádár Orbánnal szemben nem Soros elleni totális háborúban látta, - pedig az ő rendszerére tényleg halálos fenyegetést jelentett a nyílt társadalom - hanem megelégedett azzal is, hogy a kint „rendszerellenes beszédeket tartók ne kapjanak legközelebb kiutazási engedélyt.” De beszédéből úgy tűnik, hogy még az efféle egyszerű „adminisztratív intézkedéseket” sem tették meg szerinte az illetékesek.