A találkozó tényét a hvg.hu kérdésére megerősítette az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, ám kommentálni nem akarták azt. Mindössze annyit közöltek, hogy a tárgyalást ők kezdeményezték az érintettekkel. Megkeresésünkre Pardavi Márta (Helsinki Bizottság), Kapronczay Stefánia (TASZ) és Martin József (Transparency International) is elmondta, hogy mások társaságában ők is ott voltak hétfőn az amerikai nagykövetségen a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárával.

Információnk szerint Hoyt Yee elsősorban tájékozódni akart a civilek elleni kormányzati kampány állásáról, és igyekezett megérteni, mennyire veszélyes az a törvénytervezet, amit a Fidesz tervez. A TASZ részéről Kapronczay elmondta a diplomatának, mit gondol a szervezet a civiltörvény tervezett módosításáról, ezt azonban a nyilvánossággal is megosztották korábban. Ennél többet a tárgyalásról a hvg.hu kérdésére sem kívánt elmondani a TASZ ügyvezető igazgatója.

Donorszervezet nem volt jelen

– mondta Kapronczay szárazon a felvetésünkre, hogy a korábban Soros György nevét viselő Nyílt Társadalom Alapítványok részéről is jelen volt-e valaki a hétfői megbeszélésen.

Nem páriák – ezt üzeni a találkozó

A TASZ feladata ezen a találkozón a tájékoztatás volt – mondta Kapronczay. Szerinte nem nekik kell azt megmondaniuk, az információkkal mit kezdjen az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Információink szerint a helyettes államtitkár ugyanakkor megkérdezte a civilektől, Washington miben segíthet nekik. Volt, aki a nyilvánosság előtti kiállást kérte az amerikai diplomácia részéről. Egy résztvevő szerint a meghívás önmagában jelzés, hogy az Egyesül Államok nem tartja ezeket a civil szervezeteket páriának.

A CEU ügye talán fordulatot hozhat a magyar helyzet nyilvános nemzetközi megítélésében – ebben bízik a sok rossz hír ellenére az egyik civil szervezet vezetője. Ő úgy értékeli: az elmúlt két évben a kritikai hangütés lényegesen mérséklődött. Vagyis az Orbán-kormány jogtiprásaira a nyugati partnerországok feltűnően visszafogottabban reagáltak az elmúlt években. Ez most talán megváltozhat.

Yee lényegre törő volt, szerette volna megérteni, mennyire veszélyes a törvény a civilekre nézve. Ezen az egy ponton volt nüansznyi nézetkülönbség a megjelentek között. Valaki rávágta, hogy tízből tíz, más szerint lehet még ennél is rosszabb. A törvény "stigmatizáló és diszkriminatív", hallhatta a helyettes államtitkár. A beszélgetés egyik résztvevője szerint a jogszabály ugyanakkor a szervezetüket nem lehetetleníti el. Másik forrásunk szerint

"ennél több kell, hogy egy civil társadalmat tönkretegyenek".

A törvény preambulumában van a két leginkább megbélyegző megállapítás. Ebben a törvényalkotó azt állítja, hogy a szervezetek ismeretlen forrásból gazdálkodnának, ami egyszerűen nem igaz. Hasonlóan abszurd kijelentés, hogy a szervezetek "nemzetbiztonsági kockázatot" jelentenének.

Amerika a jövőben is figyeli a civilek érdekeit

Yee információnk szerint kapott egy rövid áttekintést a civilek ellen zajló kampányról, amely a nyilvánosságba a Norvég Alap elleni 2014-es támadással robbant be. Ennek a kommunikációs hadjáratnak a része a mostani törvény, amely célja a szervezetek hiteltelenítése – magyarázták el a résztvevők a a helyettes államtitkárnak. És bár a magyar kormány szemében a menekültválság, Soros György személye és a civilek tevékenysége összemosódott, az amerikai követségen migrációs témáról nem esett szó a mintegy 60 perces találkozón.

A magyar civilek számára a legfontosabb információ, amit a diplomatától hallottak, annak a megerősítése volt, hogy az új adminisztrációnak is fontos értékeket képviselnek a civilek. Nincs változás az elvekben Trump beiktatása után sem – ezzel szembesülhet a jövőben tehát a másban bízó magyar kormány.

Nehéz megítélni, hogy a washingtoni kormány mikor sokall be a Magyarországon zajló folyamatoktól – mondta a hvg.hu-nak kedden a tárgyalásról részleteket megismerő forrás. Szerinte annyi kiderült, hogy Amerika a demokratikus értékeket ugyanolyan fontosnak tartja, mint korábban. Washington szorosan nyomon követi, mi zajlik az országban, figyeli a civil szektor történéseit, és véleményt is mond róla – állítja szakértőnk. A hétfői találkozó ugyanakkor informális eszmecsere volt, ha Washington fel is lép a kérdésben, az nem a beszélgetésen vagy a beszélgetés alapján dőlt el.