Az Európai Gazdasági Térségen (EU + Svájc, Norvégia, Izland, Liechtenstein) kívüli külföldi felsőoktatási intézmény Magyarország területén csak akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha „működésének elvi támogatásáról” nemzetközi szerződés szól – ez áll egy kedden benyújtott kormányzati törvényjavaslatban. Az e körön kívüli állampolgárok oktatási, tudományos kutatói vagy művészeti alkotó tevékenységéhez a jövő évtől a jelenlegi szabályoktól eltérően munkavállalási engedélyt követelnének meg.

Az előterjesztés szövegében és szűkszavú indoklásában egy szó sem esik az amerikai alapítású Közép-Európai Egyetemről (CEU), de nyilvánvaló, hogy főleg rá vonatkozik. Ezt így értelmezi a CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff is abban az intézmény tanárainak, hallgatóinak és volt hallgatóinak írt – hvg.hu által is látott - levélben, amelyben a tervezetről úgy ír, hogy az az egyetem létét veszélyezteti.

Bár a minisztériumi nyilvántartás szerint további hat EGT-n kívüli külföldi felsőoktatási intézménynek van magyarországi működési engedélye, köztük három amerikainak, de ezek sem jelentőségben, sem méretben nem hasonlíthatók a CEU-hoz, továbbá mind magyar intézményhez kapcsolódnak, egyedül a CEU önálló. 1991 óta létezik, eddig összesen 14 000-en végeztek, most 117 országból 1800 hallgatót tanít a több mint 50 országból érkezett tanári gárda. Arra, hogy az USA a célpont, az is utal, hogy a felsőoktatási törvény szövegéből kivennék a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), amelynek EU-n kívüli tagállamaiban működő egyetem most külön engedély nélkül indíthat osztott képzést magyar egyetemmel, márpedig az Egyesült Államok tagja az OECD-nek. Az indoklás erről annyit mond, hogy „az Európai Felsőoktatási Térség kialakítása során az EGT és nem az OECD államai között jött létre képzési szerkezetében és kimenetében is összevethető felsőoktatási struktúra”.

Előír továbbá a javaslat öt évenként ellenőrzést is az említett egyetemeken, amely után a működési engedélyt megvonhatják, ha az intézmény nem felel meg a feltételeknek. Mindezek alapján nem világos, hogyan alakul a jövőben a nagy nemzetközi tekintélyű CEU jogi helyzete, de a felsőoktatási törvény mellékletében szerepel a nem állami egyetemek között, és onnan ez a módosítás sem akarja kivenni. Ám a kormányzati szándékokról bizonyára jól tájékoztatott Origo kedd délután ezt írta: „Az nyilvánvalóan kérdés, hogy a törvénymódosítás után bezár-e a Soros-egyetem.”

Az Origo azt is írja, hogy a CEU nem rendelkezik programakkreditációval, közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségét is elmulasztotta, illetve olyan képzésekkel is foglalkozik, amelyeket nyilvántartásba sem vettek (Azóta hasonló állításokat tett közzé az Oktatási Hivatal vizsgálatára hivatkozva az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de az érintett egyeteme/ke/t nem nevezte meg). A CEU elnök-rektora, Michael Ignatieff fent már említett levelében ezeket az állításokat hazugságoknak minősíti, és közli, hogy a CEU azonnali helyreigazítást követel az Origótól. Ignatieff azt írja, mester- és doktori programjaikat a magyar hatóságok épp úgy akkreditálták, mint New York államéi. A rektor levelében azt kéri az egyetem dolgozóitól, hallgatóitól és barátaitól, hogy itthon és külföldön politikai, tudományos, egyetemi körökben vessék latba minden befolyásukat, hogy a törvénytervezetbe foglalt szándékok ne valósulhassanak meg. A rektor szerdára egyetemi fórumot is összehívott, ahol a téma az lesz, hogyan védje meg szabadságát az intézmény.