Az esélytelenek nyugalmával várja a szavazatok hétfői összesítését Majtényi László, a baloldali ellenzék államfőjelöltje. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője már a hvg.hu-nak adott január eleji interjújában is azt mondta: tisztában van vele, hogy „annyi esélye van, mint Szálasinak a főtárgyaláson”.

Azzal, hogy a jelöltséget mégis elvállalta, a volt ombudsmannak bevallása szerint két célja volt. Az egyik, hogy az államfőválasztásig tartó időszakban elmondhassa gondolatait egy általa kívánatosnak tartott negyedik köztársaságról, valamint azokról a demokratikus értékekről, amelyeket négypontos elnöki programjában megfogalmazott: az alkotmányosság és a sajtószabadság visszaállításáról, a szegénység és a korrupció felszámolásáról. A másik, hogy bebizonyítsa, hogy van olyan közös ügy vagy cél ma Magyarországon, amelyben a demokratikus ellenzék amúgy széthúzó pártjai közös nevezőre tudnak jutni. Ez utóbbiban igaza is lett: államfői jelölése hosszú évek után az első olyan kérdés volt, amellyel az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok is egyetértett.

A Jobbikot Majtényi László nem sorolta a demokratikus ellenzékhez, és nem is tartott igényt a támogatásukra, a párt múltja és jelene szerinte ugyanis nem támasztja alá, hogy aktív szerepe legyen a negyedik köztársaság létrehozásában. (Cserébe a Jobbik is jó korán kinyilvánította, hogy esze ágában sincs támogatni a volt ombudsman jelöltségét.)

Esélytelen, de attól még országos kampányra indult

Államfői szerepfelfogásával kapcsolatban Majtényi László arról is beszélt, hogy a mostani kormány számos lépését nem hagyta volna szó nélkül. A köztársasági elnök lehetőségei szerinte ugyanis nem merülnek ki abban, hogy vissza- vagy az Alkotmánybírósághoz küldi a neki nem tetsző törvényeket: felszólalhat a parlamentben, vagy nemzetközi fórumokon, de akár népszavazást is kezdeményezhet.

„Önöknek sem mindegy, hogy működnek-e még az országban a kormánytól független szerkesztőségek. Persze, ha úgy vesszük, önök is hányják a falra borsót, meg hányom én is, akár itt az Eötvös Károly intézetben. Sokszor úgy érezzük, hogy teljesen feleslegesen, de nem: egyszer, higgye el, az a fal végül le fog dőlni” – mondta nyomatékképpen.

Fazekas István

A demokratikus ellenzék jelöltjeként Majtényi László több tucat fórumot tartott az elmúlt hetekben. Mindegyiken kritikusan beszélt a jelenlegi kormányról, az alkotmányosság, a demokratikus jogrendszer, a szabadságjogok és a sajtószabadság elmúlt évekbeli csorbulásáról.

Kié a nemzeti egység? Kié Soros támogatása?

Nagyrészt erre építette demokratikusnak látszó csapdáját a Fidesz és a KDNP: a kormánypártok február közepi, visegrádi frakcióülésén ugyanis részletesen kielemezték, hogy az államfőválasztás előtt kapott megszólalási lehetőséggel – amelyben feltehetően a kormányt bírálja majd – az ellenzék jelöltje saját kezűleg írja majd ki magát a nemzet egységét képviselő államfőjelöltek közül.

Korántsem biztos azonban, hogy be is jön a kormánypártok számítása: legutóbbi fórumain Majtényi László sokat beszélt a nemzeti egység megteremtésének igényéről is, illetve arról, hogy az alkotmányosság nem baloldali, hanem jobboldali ügy is. Igaz, azt is hozzátette, hogy az előrelépéshez szükséges nemzeti konszenzusból, vagy, ahogy fogalmazott: történelmi kompromisszumból a Fidesz elitjét ki kell hagyni, mert ők nem az alkotmányosság hívei.

Biztos, ami biztos, az államfőválasztáshoz közeledve a Fidesz kedvenc fegyverével, egy kiadós sorosozással is igyekezett hitelteleníteni az ellenzék jelöltjét. Az első vádakra a volt ombudsman még komolyan reagált, Kósa frakcióvezető múlt heti agymenése után azonban már viccesre vette a figurát és „elismerte”: nem kizárt, hogy rokoni szálak fűzik Soroshoz, akitől egyébként egy kábelen kap utasításokat.