Nyílt levélben ment neki az ELTE-nek a KDNP ifjúsági tagozatának elnöke, amiért a nagy múltú intézmény olyan "értékromboló" mesterszakot indít, mint a gender studies. Íme, itt egy gyorstalpaló, hogy a kormánypárti fiatalság is megértse, miről lenne szó.
Az Alaptörvény XV. cikkelye egyértelműen rögzíti a férfiak és nők egyenjogúságát és egyenlőségét – mondta Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE Társadalmi Nemek Tanulmánya Mesterszak igazgatója. Ez az egyenlőség társadalmi dimenzióban értelmezhető, a jogrend egyértelműen reflektál a nemek közti társadalmi különbségekre.
Kövér-Van Til Ágnes több példán keresztül érzékelteti azt is, nem igaz, hogy a mesterképzésüknek ne lenne társadalmi haszna.
A társadalmi nem definíciója a hazai ratifikáció előtt álló isztambuli egyezményben |
| Azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint. |
„Érthető, hogy sokak fejében a wc-feliratok és a nemek összemosásának témája ugrik be a „gender” szó hallatán – utal a leggyakoribb kritikákra –, „a társadalmi nemek tanulmánya mesterprogram azonban kézzel foghatóbb és jelentősebb problémákkal foglalkozik majd, például a családon belüli egyenlőtlen munkamegosztással, a gyermeküket egyedül nevelő nők szegénységi kockázataival, a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekkel, a szülés utáni munkaerőpiaci lehetőségekkel és ezek gazdasági környezetével, tehát olyan strukturális problémákat elemez, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenségekhez vezetnek.”
"A világ bonyolultabb annál, hogy hölgyek kérdezgessenek róla"
Évről évre kimutatják a kutatások, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet visznek haza, mint a férfiak, de a házimunka nagyobb részét ők végzik. A tavaly tavaszi Eurostat jelentés szerint átlagosan a különbség 2014-ben 16,1 százalék volt – Magyarországon ennél jobb a helyzet –, ami az azt megelőző évhez képest javulás. Bár folyamatosan bővül a bölcsődei férőhelyek száma, még mindig nincs elég, és az is egyenlőtlenül oszlik meg országosan, ami gátolja az anyák korábbi visszatérését a munkaerőpiacra. Összefoglalva sok helyen a nő karrierjét a gyerekszülés után elvágják.
A HVG korábban arról írt, a tisztán férfiakból álló Orbán-kormány világképe kirekesztő, az esélyegyetlenség hiányát a nők és férfiak karrierkülönbségei is mutatják, a Fidesz-frakcióban több a László, mint a nő. A parlamentben csupán egy 20 fős, 10 százalékot kitevő kisebbséget alkotnak, ez egész Európában a legszégyenletesebb mutató.
| Mit mondanak a fiatal kereszténydemokraták a társadalmi nemek tanulmányozásáról? |
|
Hasonló a helyzet a tudományos életben, az MTA 285 rendes tagja között csak 16 nő van. A gazdaság némileg jobb képet mutat: a 20 legnagyobb bank vezető posztjaiból például nagyjából minden ötödiket nő tölt be. Mindezzel együtt Magyarország ötvenéves lemaradásban van a skandináv országoktól a nők esélyegyenlősége ügyében.
Az ország ügyei túl bonyolultak lennének egyeseknek?
A miniszterelnök épp a lánya esküvője kapcsán értekezett arról, hogy a főzésbe nem tud besegíteni, "de lesz ott asszony elég", illetve a bangladesi miniszterelnökkel kapcsolatban megjegyezte, "különösen ritka egy hölgy részéről, hogy bátorságból mutat példát".
A Fidesz korábbi kommunikációs igazgatójának, a leendő főpolgármesterként is emlegetett Kocsis Máté polgármesternek is volt egy emlékezetes beszólása, mikor egy testületi ülésen azt mondta, "én nagy becsben és tiszteletben tartom kedves fiatal hölgyek aggódását a szociális ügyekért, csak a világ, egy önkormányzat működése, és a konkrét helyzet is bonyolultabb annál, minthogy egyébként roppant szimpatikus emberek, kedves hölgyek feltegyenek olyan kérdéseket, hogy mi lesz a szegény emberekkel."
Szolnok polgármestere is magyarázkodhatott, mikor bekapcsolt mikrofon mellett egy parkolóról szóló vita után eresztett el egy "ennyi hülye vén kurvát" megjegyzést, mikor egy idős hölgy távozott a teremből. Az Ifjúsági Kereszténydemokraták elnökének nyílt levelét pedig itt olvashatja.
Kutatás mellett szakemberképzés is kell
Kövér-Van Til Ágnes azt mondja szükség van arra, hogy képezzünk olyan szakembereket, akik képesek részt venni azoknak a stratégiáknak, jogszabályoknak, programoknak a kidolgozásában, és működtetésében, amelyek a nők – történeti vagy más, strukturális okból – elszenvedett hátrányát próbálják ellensúlyozni. Ezzel talán hosszabb távon lehet eredményt elérni.
Kövér-Van Til Ágnes hangsúlyozza, hogy a társadalmi nemeket érintő problémák között a nők mellett a férfiak helyzete és a nemek közötti viszonyok is a vizsgálat tárgyát képezik. A tradicionális férfi szerepből fakadó nyomasztó következmények is láthatóak a társadalomban. Egyrészt a számukra elsősorban előírt kenyérkereső szerepen keresztül megjelenő stressz rosszabb egészségügyi mutatókat, korábbi halálozást, gyakoribb alkoholproblémákat idézhet elő, ami a családot is rombolja.
Nem értékromboló, sőt
Arra az érvre, hogy miért nem fontosabb dolgokkal foglalkoznak, Kövér-Van Til Ágnes visszakérdez:
„milyen kérdések fontosabbak a társadalmi igazságosságnál?”
Azt mondja, akik arról beszélnek, hogy a gender studies – vagy magyar nevén a társadalmi nemek tanulmánya – a wc-feliratokról vagy a nemek összemosásról szól, bár létező hírekre reagálnak, de ezek a hírek is inkább elvonják a figyelmet azokról a kérdésekről, amelyek a nemek közötti társadalmi egyenlőség és igazságosság mindennapi megvalósulásának akadályait problematizálják.
Az állítást, hogy a mesterszak értékromboló lenne, az alaptörvényre és más jogszabályokra hivatkozva utasította vissza, ugyanis ezekből a jogi szövegekből világosan kiderül, hogy a társadalmi igazságosság és a társadalmi nemek egyenlősége érték.
Nem passzol egy régi, nagy múltú egyetemhez?
Az ELTE nem egyik pillanatról a másikra döntött az új mesterképzés elindításáról, ez egy 3-4 éves folyamat eredménye. A programot három kar – a Bölcsészettudományi, a Pedagógia és Pszichológiai, illetve a Társadalomtudományi – állította össze, a kari tanácsok majd az egyetemi szenátus jóváhagyása után adták be a kérelmet a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz több mint két éve, amely rábólintott az indításra, majd Oktatási Hivatal vette nyilvántartásba, a szak tartalmát pedig egy Emmi-rendelet határozta meg.
„A fent említett társadalmi problémák jelentőségét jól mutatja, hogy a diákok is évről évre egyre érdeklődőbbek a téma iránt. Az e témában időről időre szabadon választott tantárgyként meghirdetett órák népszerűsége nagy, egyre többen írnak ebben a témában szakdolgozatot, ezért is döntöttünk a mesterképzés indítása mellett. Szemmel láthatóan a diákok mélyíteni akarják a tudásukat a témával kapcsolatban.”
Arra pedig, hogy egy ilyen tradicionális egyetem hogyan engedhet meg magának egy ilyen szakot, Kövér-Van Til Ágnes annyit mondott, hogy például az 1425-ben alapított Leuveni Katolikus Egyetem is kínál mesterprogramot a társadalmi nemek témájában. Európában (beleértve a Közép-Kelet Európai egyetemeket is) 187 egyetemen van gender studies mesterképzés angol nyelven, több mint 300 helyen pedig nemzeti nyelven folyik a téma oktatása. Magyarországon, magyar nyelven az ELTE indít elsőként ilyen mesterképzést.
