Új kategóriában, "külföldről finanszírozott szervezetként" kellene magát regisztráltatnia a bíróságon minden olyan szervezetnek, amelynek külföldről kapott támogatásai vagy össztámogatásán belül a külföldi adományok aránya meghalad egy bizonyos értékhatárt. A civil törvény módosításának igazi célja a megbélyegzés, vagy fideszes szóhasználattal: „a kikényszerített adatok politikai kommunikációs térbe helyezése”.
–3,6 millió forintnál húzta volna meg az igazságügyi minisztérium javaslata azt az összeghatárt, amely felett a civil szervezeteknek be kellene jelenteniük minden egyes külföldről kapott támogatást – tudta meg a hvg.hu. Ez a küszöb megegyezik a pénzmosás elleni törvényben szereplő összeghatárral.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a kormánypártok múlt heti visegrádi évadnyitó frakcióülésén ismertette a képviselőknek a civil törvény módosításának készülő minisztériumi tervezetét. A kérdésről tartott vitában azonban információink szerint a tervet több képviselő is kifogásolta, megítélésük szerint ugyanis túl alacsony a 3,6 milliós limit. Attól tartanak, hogy az alacsonyra szabott összeghatár felesleges bürokratikus zavart okozna a „rendes” – kormányzati értelmezésben: nem Soros György által támogatott – civil szervezetek működésében.
Vannak a "rendesek", és az OSI által pénzeltek
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke emlékezetes januári kirohanása után, miszerint „a Soros-birodalom álciviljeit minden eszközzel vissza kell szorítani és el kell takarítani”, pár napon belül meg is nevezte, hogy mely szervezetek ellehetetlenítésére gondolt. A rezsibiztos nem látja szívesen a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és a Transparency International munkáját, mert szerinte ezek „mindenféle legimitációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a nagypolitikába".
A frakcióülésen információink szerint összefoglalóan az OSI-tól (Soros Nyílt Társadalom Intézet Alapítványától) támogatást kapó szervezeteket emlegették a törvényi szigorítás célcsoportjaként, de nevesíteni – annak ellenére, hogy több tucat egyesület, illetve alapítvány tartozhat ide – csak a rezsibiztos által is három nagyot nevesítették.
Az értékhatárt érintő kifogások miatt végül azzal zárták le a tervezet vitáját, hogy az igazságügyi tárca és az Emmi civilügyekért felelős államtitkársága áttekinti a szervezetek működését, és csak azután szabják meg az új értékhatárt, hogy kiderült: összesen mennyi pénzből gazdálkodnak, és annak általában hányad része a külföldi adomány, támogatás.
Átlátszó cél az átláthatóság
Bár a kormánypárti politikusok hivatalos megszólalásaikban rendre egyfajta közérdekű adatszolgáltatásként beszélnek a civilekre testálandó új kötelezettségről, valójában információink szerint nem egy egyszerű adatközlésről vagy bejelentésről lenne szó. Új kategóriába, "külföldről finanszírozott szervezetként" kellene regisztráltatnia magát minden olyan szervezetnek, amelynek külföldről kapott támogatásai meghaladják a később megállapítandó értékhatárt, vagy össztámogatásukon belül a külföldi források aránya magasabb egy bizonyos aránynál ez utóbbit szintén később, az civilek adatainak elemzése után határozná meg a minisztérium.
Hogy mi a következménye, ha a szervezetek nem tesznek eleget az új kötelezettségnek, arról már többször egyértelműen beszélt a Fidesz frakcióvezetője: „Ha ezt a viszonylag csekély és közérdekű adatszolgáltatást nem teszik meg, felfüggesztik az adószámukat, vagyis addig nem működhetnek, amíg nem közlik a kívánt információkat – mondta Kósa Lajos legutóbb múlt héten.
A szigorítás hivatalosan kommunikált célja kezdettől az, hogy az embereknek joguk van tudni, miből működnek a szervezetek. Ám, hogy az átláthatóságra hivatkozó átlátszó magyarázat mögött mi áll valóban – kommunikációs adu: a Soros-bérencezés tartós napirenden tartása vagy az ellenségnek tekintett civilek érdemi ellehetetlenítésének szándéka –, az sokáig nem volt egyértelmű. Saját bevallásuk szerint sok fideszes képviselő sem tudta megítélni a kommunikációs offenzíva végcélját.
Németh Szilárd kellemetlen, de hasznos
A frakcióülésen azonban kiderült: a cél az érintettek megbélyegzése, vagy ahogy egy résztvevő fogalmazott: „a kikényszerített adatok politikai kommunikációs térbe helyezése”. A szándékról a hvg.hu-nak több megkérdezett kormánypárti képviselő is azt mondta: bár „Szilárd” stílusa túl erős az ő gyomruknak is, a témát érdemes ütni, mert voksokat hoz, vevők rá az emberek.
A frakcióülésen egyébként a kormányzati kommunikációért felelős Rogán Antal a kampányfelkészülésről tartott előadásában állítólag hosszan beszélt arról, hogy
a tavaly decemberi romániai választást Soros elleni kampányukkal nyerték meg a szocdemek.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője emellett több, civilekkel kapcsolatos, belső használatú közvélemény-kutatással is igyekezett alátámasztani, hogy van választói igény a szigorú beszámoltatásra. Az egyik szerint a civil szervezetek általános reputációja, bizalmi indexe viszonylag magas a választók körében, ám ha a kérdést „külföldről támogatott civil szervezetekről” tették fel, az emberek ezekben már nagyságrendekkel kevésbé bíztak meg. Egy másik kutatás kérdésére pedig, amely úgy szólt: joga van-e tudni az embereknek, hogy milyen külföldi forrásokból működnek egyes civil szervezetek, a megkérdezettek több mint 70 százaléka egyértelmű igennel felelt.
