A legfontosabb migránsperben tíz év fegyházat kiszabó bíró élettársa egy olyan ügyvéd, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából dolgozik - tudta meg a hvg.hu. Ügyvédi irodája ráadásul ugyanott működik, mint ahol egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő ügyvédkedik, de itt dolgozik annak a bírósági vezetőnek a rokona is, aki kifejezetten erre a bíróra osztotta a terrorcselekményért elítélt szíriai menekült ügyét. A személyes kapcsolatok ellenére a bíróság állítja, minden törvényesen zajlott. Ugyanakkor a Szegedi Törvényszék bizonyíthatóan nem tartotta be a legfontosabb eljárásjogi határidőt tavaly a perek elosztásának szabályozásánál.
Nagyot robbant a hír tavaly ősszel: a Szegedi Törvényszék 10 év fegyházbüntetést szabott ki a röszkei zavargás miatt terrorcselekménnyel megvádolt szíriai férfire, Ahmed H-ra. A még nem is jogerős ítéletet rögtön maga a miniszterelnök kommentálta: Orbán Viktor szerint jár a súlyos ítélet, hiszen előre megmondták (lásd: milliárdos gyűlöletkampány a Habony-médiában), a hozzánk érkezőknek be kell tartaniuk a törvényeinket.
Az Orbán-kormány migránsellenes aktuálpolitikájához passzoló, így példálózásra predesztinált ítéleten azonban sokan kiakadtak, főleg, hogy a perben Ahmed H. sánta apját és beteg, vak anyját is megvádolták azzal, hogy részt vettek a határnál kitört zavargásban. A szülők végül felfüggesztett börtönnel megúszták, de a gyerekük hiába hivatkozott arra, hogy nem terrorista, csak a háború elől próbáltak menekülni Magyarországon át. Az évtizedes fegyházbüntetés még sok laikus számára is aránytalanul súlyosnak tűnt, de az Egyesült Államok külügyminisztériuma egyenesen új eljárást és vizsgálatot követelt. Közleményében egyértelművé tette: aggódik, mert a szokatlanul kemény ítélet a terrorizmus fogalmának túl tág értelmezésén alapul.
Csakhogy a büntető jogszabályok értelmezése, és ezáltal a konkrét esetre szabása a büntetőbíró feladata. Ezért érdekes, hogy a hvg.hu-nak a 10 év fegyházat kiszabó Szegedi Törvényszéket jól ismerő, névtelenséget kérő jogász források azt állították: borítékolható volt, hogy példátlanul súlyos ítélet születik. Mert hiába a legelemibb princípium, hogy a bíró kizárólag a törvényeket nézi, mikor ítéletet hoz, a gyakorlatban pontosan tisztában van a társadalmi közvélekedéssel, sőt, ilyen jelentős ügyekben valóságos nyomással, mi lenne az „igazságos” ítélet. Másrészt pedig helyi forrásaink szerint vannak olyan „személyi összefonódások”, amelyek minimum érdekesek lehetnek.
Törvényes kizáró ok nincs, személyi összefüggés van
Előre fontos leszögezni, hogy az Ahmed H. ítélettel kapcsolatban nem merült fel olyan eljárásjogi akadály, amely miatt az ítélet törvénytelen lenne. Forrásaink szerint ugyanakkor az ügy a valódi állatorvosi ló példája abból a szempontból, hogy mennyire fontos az ügyek szignálásának a rendje.
Korábban itt írtunk részletesen arról, mennyire döntő jelentőségű, hogyan osztják el az ügyeket a bíróságokon belül az egyes bírók között. Ezt hívják szignálási rendnek, amely jogszabályokban rögzített, nehogy akár csak a gyanúja felmerüljön, hogy szándékosan osztottak valamelyik bíróra egy ügyet, vagy fordítva, direkt nem őt hozták döntési helyzetbe. Egyes országokban ezért teljesen automatizált ügyelosztás van: gépesítve, véletlenszerű rotációban dől el, kinek melyik ügy jut. Tavalyi cikkünkben névtelenséget kérve több bíró is elismerte, hogy a törvényi szabályozottság ellenére a gyakorlatban igenis belejátszanak szubjektív szempontok is abba, kihez kerülnek „kényes ügyek”. Az ügyeket szignáló bírósági vezetők ugyanis szerintük tudják, melyik bírótól mi várható – ahogy a másik oldalon a bírók is „érzik, ha van elvárás”.
Az Ahmed H. ügyében a súlyos, elsőfokú ítéletet, Nagy Andrea bíró hozta meg, itt tudósítottunk korábban arról, hogy a bírónő szokatlanul emelt hangon vezette a tárgyalást. Nagy Andrea élettársa régóta ifjabb Szilágyi János ügyvéd, úgy tudjuk, közös gyermekük is van. Forrásaink szerint ifj. Szilágyi irodáját helyi jogász körökben irodáját „fideszes kapcsolatai” miatt ismerik, mivel kormányzathoz fűződő megbízásokat is ellát ügyvédként – vagyis az eljáró bíró élettársa anyagilag érintett állami szervek ügyeiben.
Az ügyvédi kamara adatbázisa alapján Ifj. Szilágyinak a szegedi Bérkert utcában található ügyvédi irodájának címére más egyéni ügyvédek is be vannak jelentve. Forrásaink szerint ebben a házban több ügyvéd is dolgozik, így Szilágyi irodája mellett itt dolgozik Bohács Zsolt ügyvéd is. Bohács Zsolt korábban a Fidesz-KDNP színeiben 2010-14 között országgyűlési képviselő, illetve szegedi önkormányzati képviselő volt, a Csongrád megyei 1-es választókerületi elnök. A Magyar Narancs írt arról korábban, hogy még aktív képviselősége idején devizakárosultakon hajtott be tartozásokat, amit még Lázár János is helytelenített. 2014-ben kinevezték a Magyar Fejlesztési Bank igazgatóságába.
A bírósági vezető tudhatta, hogy a bíró férje kormányzati megbízást is ellát?
Jogász forrásaink állították, hogy ráadásul itt, ebben az irodában dolgozik Csorba Judit ügyvéd is, aki viszont az Ahmed H. ügyét Nagy Andrea bíróra szignáló Joó Attila felesége/élettársa. Vagyis a kollégiumvezető olyan bíróra osztotta az utóbbi idők legfontosabb büntetőügyét, akiről egyrészt tudhatta, hogy a férje állami megbízást is ellát, másrészt a saját családtagja ugyanebben az irodában dolgozik.
Bár ez nem jelent törvényben rögzített kizárási okot, vagyis ez alapján Nagy Andrea bíró eljárhatott a terrorizmussal vádolt menekült férfi ügyében, a szoros személyi kapcsolódási pontok miatt azért aggályos. Megkérdeztük erről a Szegedi Törvényszéket, amelynek sajtóosztálya ugyanerre hivatkozott: „a büntetőeljárásról szóló törvény felsorolja azon eseteket, amikor valamely bíró az ügyben bíróként nem járhat el”, ebben a konkrét ügyben nem ilyen „kizárt” bíró intézkedett.
Nem válaszoltak viszont arra a kérdésre, vajon mennyire volt szerencsés döntés olyan bíróra bízni ezt a több szempontból is kiemelt jelentőségű ügyet, akinek a párja kormányhoz fűződő megbízásra is dolgozik, és egy helyen praktizál az ügyet rábízó kollégiumvezető feleségével. A személyi-rokoni viszonyokat szintén nem tisztázták. Annyit válaszoltak, hogy a vonatkozó jogszabályok és a Szegedi Törvényszék szervezeti és működési szabályzata, illetve a büntető kollégium 2016-os ügyelosztási rendjének megfelelően történt a per kiszignálása a bíróra. „A Szegedi Törvényszék első- és másodfokú hatáskörébe tartozó ügyeket intéző tanácsai és a törvényszék illetékességi területén működő bíróságok az elfogadott ügyelosztási rendnek megfelelően, törvényesen működtek és működnek továbbra is” – szögezték le.
Azért is kerestük a bíróságot, mert a bírónak ilyen esetekben nincs nyilatkozattételi joga, ugyanakkor utána sikerült elérnünk Nagy Andrea élettársát, ifj. Szilágyi János ügyvédet. Megerősítette, hogy egyéni ügyvédként 2016-ban megbízási szerződése „van/volt” az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi). Csakhogy „a politikai paletta teljes köre megbízik személyemben és irodámban” – tette hozzá, ezt bizonyítja szerinte, hogy szerződésben áll a Szegedi Tudományegyetemmel, illetve a „szocialista többséggel rendelkező” Szeged megyei jogú várossal is.
Azt megerősítette, hogy Nagy Andrea az élettársa, ugyanakkor szerinte semmi tudomása nincs a párja által vitt perekről, de felháborította, hogy forrásaink irodáját fideszes irodának titulálták. Fideszes képviselő „ügyvéd kollegája”, Bohács Zsolt csak ugyanattól a cégtől bérel irodát, mint ahol az ő egyéni irodája is működik – magyarázta, hogy miért egy helyen, ugyanabban az ingatlanban dolgoznak. Viszont azt állította, neki semmilyen kapcsolata nincs Csorba Judittal, a kollégiumvezető feleségével/élettársával (egyik megkeresett személy sem volt hajlandó pontosítani a rokoni kapcsolatot – a szerk.). Azt az információt sem tisztázta, hogy forrásaink szerint Csorba ugyanitt dolgozna, mint írta, Bohács önálló irodát visz, ennek „személyi összetételéről nem áll módjában nyilatkozni”. Leszögezte, hogy az üggyel a továbbiakban nem kíván foglalkozni.
Ugyanakkor amikor felhívtuk az ifj. Szilágyi János kamarai oldalán szereplő irodai telefonszámot azzal, hogy a kollégiumvezetővel állítólag élettársi/házastársi kapcsolatban álló Csorba Juditot keressük, a telefonon elért munkatárs azonnal készségesen segített az elérhetőségeivel, mert aznap „nincs benn”. Egy szóval sem említette, hogy nem itt, hanem máshol/más irodában dolgozna, válaszából kiderült, hogy alkalmazott ügyvéd. Vagyis az biztos, hogy ugyanazon a címen elérhető, mint az eljáró bíró élettársa, illetve Bohács Zsolt. Egy másik szegedi forrásunk is úgy fogalmazott, mindegy, kitől bérlik egyénileg a helyet, fizikailag egy helyen vannak az irodáik, közös előtérrel, recepcióval, teljesen "egy munkahelynek tűnik".
Nem stimmel a 2016-os ügyek elosztásának szabályozása?
Belső bírósági forrásból úgy tudjuk, hogy van egy általános probléma is azzal, ahogy a Szegedi Törvényszéken szabályozzák az ügyek szétosztását a bíróknak. A vonatkozó jogszabályok szerint garanciális jelentősége van, hogy az adott évre vonatkozó ügyelosztási, vagyis szignálási rendet szigorú határidőket betartva el kell fogadni és nyilvánossá kell tenni. Ezt hívják a törvényes bíróhoz való jognak, így támadhatatlan, melyik ügyben ki jár el.
Információink szerint 2016-ban, amikor szegedi bíróság gyakorlatilag az összes migránsügyet futószalagon tárgyalta – még a közeli hoteltől is kellett helyet bérelni a felpörgött ügyszám miatt –, a hatályos ügyelosztási rendet nem fogadták el és nem hozták nyilvánosságra a megadott határidőn belül. Ugyanis ezt forrásaink szerint még az előző év végéig véglegesíteni kell, hiszen január 1-től már e szerint osztják el az ügyeket.
Márpedig a Szegedi Törvényszék – a büntetőügyekre is vonatkozó – ügyelosztási rendjét a véleményező Bírói Tanács információink szerint csak 2016.január 29. napján tárgyalta. A honlapon elérhető verzión található dátum február 8-a – vagyis januárban ez nem lehetett hatályos.
A bírósági sajtóosztály elismerte kérdésünkre, hogy az ügyrend jóváhagyása február 8-án történt meg, ekkor függesztették ki, illetve tették fel a honlapra, miután valóban január végén került a Bírói Tanács elé.
Így viszont két kérdés merül fel: miközben sok bíró ellen a határidők be nem tartása miatt indul fegyelmi eljárás, a Szegedi Törvényszék hogyan engedhet meg magának egy több mint egy hónapos késést. És vajon mi történne, ha egy 2016 januárjában elbírált ügyben – vagyis amikor a törvényszék mulasztása miatt február 8-ig nem is volt érvényes ügyrend – valaki megtámadná az ítélet? Hiszen a törvényszék, amelynek legfőbb feladata a törvények betartatása, nem tartott be egy garanciális fontosságú jogszabályt.
