Itthon hvg.hu 2017. január. 24. 15:10

Juhász nyert Rogán ellen

A bíróság első fokon elutasította Rogán Antal keresetét, amelyet Juhász Péter ellen indított. A bíró szerint Portik Tamás vallomása Juhász Péter kijelentéseit megalapozó bizonyíték.

Az Együtt alelnöke, Juhász Péter lebűnözőzte Rogán Antalt, illetve azt állította, Rogán bűnözőkkel üzletel. A miniszter ezért személyiségi jog megsértése miatt indított ellene pert, de első fokon el is vesztette a Fővárosi Törvényszéken.

Bérczes Renáta bírónő szerint ugyanis "Juhász kijelentései nem voltak öncélúak, nem a személyiség lejáratására irányult, hanem a Rogán által vezetett V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát bírálta, megengedhető, nem jogsértő módon." Bérces Renáta azt mondta, a bíróság ítéletének üzenete, hogy "a szabad véleménynyilvánítás érdekében a politikusi személyiségjogokat kell korlátozni".

Juhász Péter a bírósági döntés után azt mondta, innentől nyugodtan bűnözőzheti Rogánt. A Rogán Antalt, illetve a szintén perlő V. kerületi önkormányzatot képviselő ügyvédet kérdeztük, hogy a döntés ellen fellebbeznek-e, de egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről. Ezt eldönteni 15 napjuk van.

 

Mónus Márton

Rogánnak illetve az önkormányzatnak 200 ezres perköltséget kell kifizetnie Juhásznak, illetve a minisztert terheli a 60 ezer forintnyi illeték kifizetése is.

Rogán két évvel ezelőtti kijelentéseiért perelte be Juhászt, aki politikusként, a Facebook oldalán és a sajtóban tett megjegyzéseket a fideszes politikusra. Bérces Renáta az ítélethirdetéskor azt mondta, döntésekor figyelembe vett több Alkotmánybírósági határozatat - például azt, amelyik kimondta, hogy a véleménynyilvánítás alapvető célja más véleményének formálása, ez mindenféle közlést magában foglal, kivéve a tények meghamisítását. A bíró ez alapján rendelte el a bizonyítási eljárást Juhász egyes kijelentései miatt - miszerint Rogán és az önkormányzat Portik Tamással és Pápa Mariannéval üzletelt illetve zsebre vágta a "köztes pénzeket". Azt vizsgálta, Juhász kijelentései az önkormányzat illetve Rogán tevékenységét érintette-e.

A bírónő azt mondta, Juhász Portik Tamás egy vallomása alapján "ragadtatta magát" Juhász arra a kijelentésre, hogy az önkormányzat, illetve Rogán Portikkal üzletel. Juhász első körben még csak kérdéseket tett fel.

"A bíróság az Alkotmánybírósági határozat alapján elvi éllel kimondja, hogy

egy politikusnak nemcsak joga, hanem feladata is egy másik politikus által vezetett önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatának bírálata. Ennek során a tudomására jutott információk alapján kérdéseket tehet fel, provokatív kijelentésekkel válaszadásra késztetheti politikai ellenfelét.

Ebben a körben a személyiségi jogok tiszteletben tartására hivatkozva nem lehet korlátozni a szabad véleményalkotást."

 

Mónus Márton

 

A bizonyításról

Portik Tamást azért kellett meghallgatni, hogy kiderüljön, Juhász kijelentései tényszerűek voltak-e - mondta a bíró, aki hangsúlyozta, a börtönben ülő üzletember vallomásából nem azt tartotta relevánsnak, ami a sajtóban szétfutott (vagyis az állítólagos 10 millió átadását – erről később). Azt viszont megerősítette Portik vallomása, amiről Juhász beszélt, hogy

"bizonyos üzleti körhöz tartozó személyek kedvező értékbecsléssel és ehhez kapcsolódó önkormányzati jogalkotással biztosított kedvezményes vételárral szerezhettek közvagyont, önkormányzati tulajdont, melyet tovább értékesítve extra profitra tehettek szert."

Vagyis ezt Juhász alappal állította.

Rogánék Portikot hiteltelen tanúnak tartották, és kérték Pápa Marianne meghallgatását a Károly körút 26. szám alatti ingatlan megvételével és eladásával kapcsolatban. A vallomások helyenként egymásnak ellent mondtak: arra például, hogy a bérelt ingatlant miért adták el, Portik azt mondta, "kényelmetlenné vált" a megszerzett ingatlan, ezért adta el az üzletasszony, Pápa Marianne azzal érvelt, "hamar kiderült, hogy rossz a fekvése". (Pápa érveinek nyilvánosságra kerülése azért is érdekes, mert zárt tárgyaláson tett vallomást, így eddig nem lehetett tudni, mit mondott.)

A bíró szerint az igazolható tények Portik vallomását támasztották alá. Az üzlethelyiséget fél évvel a megszerzése után Pápa cége fél éven belül eladta, 50 milliós haszonnal. Pápa megfogalmazása szerint "szerencséje volt", a bíró szerint viszont itt is inkább Portiknak volt igaza, aki azt mondta, Pápának tudnia kellett, hogy egy 30 százalékkal olcsóbban megszerzett ingatlan normális ingatlanpiaci körülmények között legalább ennyi hasznot hoz. Az ingatlannal kapcsolatos iratokat beszerezték, nem csak a tanúvallomást vették alapul – hangsúlyozta a bíró.

Mónus Márton

Pápa Marianne nyilatkozatai hiányosak voltak, és nem voltak elég konkrétak, ezzel szemben Portik Tamás azt az értékesítési modellt, amit Juhász az ügyészségi feljelentésében is szóvá tett, megerősítette – erősített rá Bérces Renáta. Abban nem foglalt állást a bíróság, hogy Portik és Pápa élettársak voltak-e, ezt Pápa vitatta a bíróság előtt. Azonban Pápa vallomása azt erősítette, hogy

"nem csak síelni jártak, shoppingoltak, és közösen néztek esetleg ingatlanokat Pápa Marianne gyermekeinek, hanem üzleteltek is egymással, legalábbis Portik rálátott a nő üzleti szándékaira, esetleg tanácsot is adott neki."

A kenőpénzt – vagy ahogy a bírónő fogalmazott, köztes pénzt – az önkormányzat vitatta, nem Rogán, viszont a bíróság itt is Portik vallomását vette alapul. Portik azt mondta, aki az üzleti életben él és mozog, tudja, hogy nem lehet a piaci árnál olcsóbban megvenni egy ingatlant, ennek költségei kellenek hogy legyenek. A bíróság ezt racionális érvként elfogadta, amit a bíró szerint az üzletet belülről látó és végigkövető tanú okkal, alappal mondhatott. Ez pedig alátámasztotta, hogy Juhász tehetett erre vonatkozó kijelentést.

"A felperesi tevékenységgel kapcsolatos kritika, a tényeknek megfelelő következtetés nem lehet jogsértő."

A bírónő megjegyezte azt is, Juhász a számokban azért elragadtatta magát, mikor 4-10 milliárdokról és ezres nagyságrendű szerződésekről beszélt.

Rogán ma sem jött el

Rogán egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, júniusban halaszthatatlan közfeladat ellátására hivatkozott – ami mint kiderült, egy nagyjából három soros interjú volt egy német lapnak –, októberben pedig a tárgyalás előtt egy órával sajtótájékoztatót tartott, és ott mondta el, miért nem akar "Portik szócsövével" egy légtérben tartózkodni. A júniusi tárgyaláson Portik Tamás egy Juhász Péter, az Együtt politikusa által már régóta hangoztatott ingatlanértékesítési módszert vázolt fel, amit szerinte az ötödik kerületi önkormányzat szereplői, köztük Rogán Antal bonyolított. A bíróság előtt azt is elmondta, hogy egyszer 10 millió forintnak megfelelő eurót vitt a politikusnak a belvárosi Fidesz irodájába. Egyébként pedig jól ismerte Habony Árpádot, aki Portik szerint volt élettársának, Pápa Marianne volt férjének az unokaöccse.

Portik: Árpiék felvezettek egy üzletet, amit a Tóni intéz majd

Rogán Antal nem jött el, Portik Tamást viszont elhozták, hogy tanúskodhasson a Juhász Péter és Rogán Antal között zajló perben, amelynek tárgya a személyiségi jog megsértése. Portik Tamás saját bevallása szerint egyszer 10 millió forintnak megfelelő eurót vitt el személyesen Rogánnak. Rogán minisztériuma szerint Portik hiteltelen és hazudik.

Rogán Antal ezután feljelentette Portikot hamis tanúzásért, aki ellen meg is indult az eljárás. Juhász Péternek is magyarázkodnia kellett: kiderült ugyanis, hogy sajtófigyelést készíttetett Portiknak, amit a titkárnőjén keresztül juttatott el neki, de azt állítja, a tárgyalás előtt nem találkoztak korábban.

Az egyik tárgyalási fordulóban megjelent Habony Árpád nem vér szerinti nagynénje, Pápa Marianne is, azonban zárt tárgyalást kért.

Pápa Marianne meghallgatásával folytatódott Rogán és Juhász pere - videó

Véget ért a bizonyítási eljárás a Rogán Antal kontra Juhász Péter személyiségi jogi perben. A tárgyaláson megjelent Pápa Marianne is, aki tanúként hallgattak meg. Kihallgatásáról - kérésére - nem készülhetett sem kép, sem hangfelvétel, így annak idejére a bíróság zárt tárgyalást rendelt el.

Hirdetés
Gazdaság Fülöp István 2024. december. 27. 12:00

Egy friss tanulmány példákkal bizonyítja, hogy terel, elhallgat és valótlanságokat állít a kormányzat és az akkugyárak is a kockázatokról

„Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” címmel átfogó elemzést tett közzé Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, amelyben a magyar akkumulátoriparral kapcsolatban rámutat az iparbiztonsági kihívásokra, a lakossági tájékoztatás hiányosságaira és a civilek elhallgattatására is.