78 000 forintos pénzbüntetést szabott ki a bíróság arra a férfira, aki menekültellenes plakátokat festett le, majd amikor a rendőrök még aznap éjjel a lakásáról vitték be, szidalmazni kezdte őket.

A férfi – akit a TASZ közleményében csak Kaszás Zsoltnak hívnak – a rendőri intézkedést igazságtalannak és túlzónak tartotta, ezért "Orbán kutyáinak" nevezte az intézkedő rendőröket, akik ezt nem tűrhették, és becsületsértés miatt büntetőeljárást indítottak Kaszás ellen. Ugyanebben az eljárásban vonták felelősségre a plakát átfestése miatt is.

A büntetőeljárásban a TASZ ügyvédje képviselte a férfit, aki azzal érvelt, hogy Kaszás egy alapjogot, a szólásszabadsághoz való jogot gyakorolta, amikor lefestette a plakátot, és akkor is, amikor a rendőrök fellépése miatt később kritizálta őket. A rendőrökkel szemben megfogalmazott kritikáért a büntetőjogi felelősségre vonást túlzónak nevezte. A bíróság azonban Kaszás bűnösségét állapította meg. A TASZ álláspontja szerint ha egy bíróság utólag megbüntet valakit a véleménye miatt, azzal a szólásszabadságát korlátozza az állam. "Amikor egy bíróságnak az alapjogok korlátozásáról kell döntenie, az általános alapjogi tesztet, a szükségességi-arányossági tesztet kell alkalmaznia. Ügyvédünk ezzel érvelt ebben a perben: csak akkor korlátozható Kaszás szólásszabadsága a büntetőjog eszközeivel, ha a bíróság fel tud mutatni egy olyan célt, ami igazolja az alapjog korlátozását, és a cél eléréséhez szükséges, illetve azzal arányos a korlátozás" – írják.

Ezzel szemben a bíró azt vizsgálta, hogy Kaszás alapjoggyakorlása, vagyis a véleményének kinyilvánítása szükséges és arányos volt-e. Az ítélet szerint nem volt az, mert a férfinak módjában állt volna más módon kifejteni véleményét, "informatikusként indíthatott volna például blogot, ahol a kormány menekültellenes politikáját kritizálja, vagy mások oldalain kommentben kifejthette volna a véleményét". A rendőrökkel szemben pedig élhetett volna hivatalos bejelentéssel, ahelyett, hogy szóban bírálja őket.

A TASZ szerint ijesztő, hogy "bíráskodnak ma olyan emberek Magyarországon, akik szerint a polgárnak kell igazolnia, hogy gyakorolhatja a jogait, és ha ez nem sikerül, akkor megbüntethető. Ezzel szemben a valóságban a joggyakorlás szabadságának kell az alapvetésnek lennie, és az államnak kell nagyon alaposan megindokolnia, ha meg akarja akadályozni, hogy a polgárok a jogaikat gyakorolják".

A társaság reméli, hogy a másodfokú döntés eltörli a pénzbüntetést.

2015 nyarán már született egy bírósági döntés plakáttépkedés ügyében. Akkor a bíróság megszüntette a szabálysértési eljárást Szeles András ügyében, aki egy barátjával júniusban letépett egy bevándorlóellenes kormányzati plakátot. A bíró indoklása szerint "Szeles András és Kalocsai Kinga Regina eljárás alá vontak magatartásukkal csupán Magyarország Alaptörvényének IX. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával élt".

"(...) A véleménynyilvánítás mindenkit megillető önkifejezésünk szabadságát biztosító alapvető jog, így amennyiben ezt korlátozzák, úgy a sérelmet szenved a társadalmi igazságosság. Az Alaptörvény hivatkozott IX. cikkének célja, hogy a közéleti szólásszabadság biztosításával a demokratikus közvélemény és az egyén számára biztosítsa a demokratikus közélet fejlődését. Lehetővé tegye az egyén számára a véleményének kifejtését, mások véleményének formálást és hogy meggyőzhessen másokat a saját álláspontjáról. Jelen esetben az eljárás alá vontak az előzőekben hivatkozott alapjogaikkal éltek, amikor politikai véleményüknek a plakát mondanivalója okán annak részbeni eltávolításával adtak hangot" – hangzott az indoklás.

Akkor két hét alatt 85 plakátot rongáltak meg az országban, ezekkel kapcsolatban összesen 59 eljárás indult, közülük 34-ben bűncselekmény elkövetése miatt nyomoznak – derült ki a rendőrségtől a hvg.hu által akkoriban kikért adatokból.