Hosszú vita előzte meg a Professzorok Batthyány Körének legfrissebb éves értékelését, amelyet végül nagy többséggel fogadtak el Orbán Viktor régi szövetségesei. A törvénykezést, az egészségügyet, az oktatást és a gazdaságot érintő komoly bírálataikat konstruktív kritikának szánják.
Meglepetéseket tartogat a Professzorok Batthyány Köre által kiadott idei éves értékelés. A deklaráltan jobboldali és Orbán Viktor politikáját támogató szervezet január közepén kiadott elemzésében erős megállapításokat talált a korrupcióról, az oktatásról, az egészségügyről és a gazdaságról a Magyar Nemzet.
Náray-Szabó Gábor elnök a lapnak azt mondta, sokat vitatkoztak az elemzés szövegén, de végül az 59 tagú testületből 56-an megszavazták azt. Ha 10 ellenszavazat jött volna, az alapszabály szerint már nem tehették volna közzé az elemzést. A vezető úgy látja, hogy állásfoglalásuk kritikus szolidaritásnak tekinthető, céljuk, hogy a döntéshozók és a társadalom is átvegye meglátásaikat. A jelentésben megállapítják, hogy az ország kormányzásának vannak jelentős eredményei, és ezt a többség el is ismeri, ám ez a többség egyre apad – figyelmeztetnek.
A professzorok úgy látják, Magyarországon sose keveredett még ennyire a valóság és a látszat,
és a kettő közül a látszat uralkodik. Az elemzés témakörökre bontva tesz megállapításokat, amelyek között sok a kritikai észrevétel.
A gazdasági eredmények között említik az államháztartási hiány és az államadósság csökkenését, valamint az MNB kamatpolitikáját, amely szerintük az államháztartásnak spórol meg sok pénzt. Megemlítik azonban, hogy a makrogazdasági mutatók javulása egyelőre nem érezteti hatását az egyén életében, magyarán szólva alacsonyak a bérek. A professzorok szerint eközben "sokakat ingerel", hogy a kormány él, "egyesek szerint alkalmanként vissza is él” a választóktól kapott felhatalmazásával, bőven felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret. Nem adócsökkentésre, hanem "az emberi szféra helyzetének gyors javítására" kellene felhasználniuk a kedvezőbb helyzetet – olvasható az elemzésben.
A professzorok kritikával illették a kormánydöntések mechanizmusát is: sokszor felületes helyzetfelmérés után, "erőből" jönnek a döntések, a jogos kifogásokat nem mindig veszik figyelembe, ha igen, akkor is csak utólag. "Egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre." A következetlen jogalkotás nemcsak megterhelő a közigazgatásra, a gazdaságra és az Országgyűlésre nézve, hanem még
az idegeket is borzolja
a Professzorok Batthyány Köre szerint. Az elemzésben megemlítik a közpénzből működő M1 tévécsatornát is – "a köz tájékoztatása nem mindig kielégítő". Szűk a hírkínálat, és ezt bőbeszédűséggel ellensúlyozzák az M1-en – írják.
A professzorok szerint a politikailag kényes és pénzügyeket érintő ügyeket nem kezeli megfelelően az igazságszolgáltatás. A perek elhúzódnak, túl sok eljárást utalnak vissza első fokra, illetve ismételtetnek meg, ami felveti a gyanút, hogy az igazságszolgáltatás hanyagul és szakértelem nélkül dolgozik – áll az elemzésben.
Míg a kormány bevándorlással kapcsolatos politikájával a professzorok egyetértenek, bírálják a kvótanépszavazást megelőző kampányt, utalva rá, hogy miközben "ellenszenvet keltően" hosszú propaganda-hadjárat előzte meg a szavazást, az érdeklődés lankadt, a nemmel szavazni akarók száma pedig csökkent. Az "eltúlzott és nagyrészt értelmetlen" kampány nemcsak az ellenzék számára volt visszatetsző – írják.
A nemzetközi statisztikák szerint "állítólag" romlik helyzetünk a korrupciós rangsorokban – állapítják meg a következő pontban, hozzátéve, hogy azért Magyarország nem tartozik a korrupt országok közé. A professzorok azért nem hazudtolják meg magukat: sajnálják, hogy a hatalom emberei nem tudják meggyőzni választóikat, hogy hamisak "a róluk a szennysajtóban, de újabban a komoly orgánumokban is terjesztett korrupciós célzások". Nagy baj, ha úgy tűnik, hogy a korrupció ma már nem egyéni bűn, hanem "bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült". Ezzel párosul az "olykor tetten érhető hatalmi arrogancia": a kormányzati tisztségek szaporodása, az egyes üzletemberek befolyásának növekedése visszatetsző lehet – olvasható az értékelésben.
A professzorok a kutatás-fejlesztési szféra helyzetével elégedettek, az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatban azonban megfogalmaztak egy-egy óvatos kritikát.
Az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása
rontja a versenyképességet, akárcsak az, hogy az egészségügyön spórolnak. Az értékelés szerint haladéktalanul el kell kezdeni többet költeni az egészségügyre.
A professzorok értékelése szerint a PISA-teszt tragikus eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedek rossz oktatáspolitikája "társadalmasította az igénytelenséget”. Az Orbán-kormány közoktatási reformját pedig konkrétan működésképtelennek nevezik, hozzátéve, hogy a tavalyi tiltakozó mozgalom követelései jogosak voltak.
(Nyitóképünk akkor készült, amikor a miniszterelnök 2010 szeptemberében beszédet mondott a Professzorok Batthyány Köre előtt.)