Az emberi jogok bírósága szerint a magyar hatóságok elégtelen fellépése egy cigányellenes tüntetés alatt és után azt üzente, a nyíltan rasszista magatartások következmények nélkül maradhatnak. Az ítélet nem jogerős.
Egy 4,5 évvel ezelőtti, devecseri cigányellenes tüntetés miatt fordult két ember a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, miután úgy érezték, a magyar hatóságok nem védték meg őket, mikor a tüntetés résztvevői gyalázták és kővel dobálták a helyieket.
Az ügy előzménye, hogy 2012. augusztus 5-én a Jobbik által meghirdetett cigányellenes demonstráció után – ahol a szónokok gyűlölködő beszédeket mondtak el még a "cigánybűnözés" tematikája köré szervezve – a résztvevők a település romák lakta utcáiba vonult, gyalázta, fenyegette a cigányságot, vizespalackokkal és betondarabokkal dobálta meg a helybeliek házait. Az egyik betondarab az akkor még LMP-s aktivista Kalocsai Kinga vállát találta el.
A rendőrség viszont nem oszlatta fel a tüntetést, nem igazoltattak és nem állítottak elő senkit. Emiatt egy támadó ellen folyt büntetőeljárás, mert a többi elkövetőt nem lehetett egyértelműen beazonosítani. A gyűlöletkeltő beszédeket tartó politikusok ellen közösség tagja elleni izgatás miatt indult nyomozást azzal szüntették meg a hatóságok, hogy a beszédek „indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak” – írja közleményében a sértetteket képviselő Magyar Helsinki Bizottság. A rendőrség tétlensége miatt jogvédő szervezetek a belügyminiszternek is írtak nyílt levelet.
Király Alfréd és Dömötör Norbert a Kúriáig vitte a rendőrség elégtelen fellépése elleni panaszt, azonban a magyar szervek minden tekintetben kifogástalannak találták a hatósági eljárásokat.
A strasbourgi bíróság viszont helyt adott a panaszuknak, miután álláspontjuk szerint hibázott a magyar rendőrség és ügyészség, amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintette, holott ezek
"nem maradhatnak következmények nélkül egy kisebbségi csoport megfélemlítésére irányuló eseményen elhangzó, etnikai háborúra hívó felszólalások egy olyan időszakban, amikor a paramilitáris szervezetek felvonulásai egyébként is széleskörű, koordinált megfélemlítés formáját öltik."
Az, hogy senkit nem igazoltattak vagy állítottak elő a helyszínen, a bíróság szerint azt az üzenetet közvetítette a nyilvánosság felé, hogy
"az ilyen magatartást a hatóságok jogszerűnek tartják, vagy legalábbis eltűrik Magyarországon."
A nyíltan rasszista magatartások gyakorlatilag következmény nélkül maradtak, és az állami hatóságok nem védték meg a panaszosoknak megfélemlítésmentes magánszférához és etnikai identitáshoz való jogát” – mondta a közlemény szerint Kádár András Kristóf, a panaszosok képviselője.
A nemzetközi bíróság döntését felemás sikerként értékelte, mert a bíróság úgy döntött, nem vizsgálhatja felül a hazai hatóságok azon értékelését, mely szerint a rendőrség jogszerűen tekintett el a demonstráció felszámolásától és az erőszakos cselekmények elkövetőinek kiemeléséről, mivel ez az értékelés nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan és önkényes. A Bíróság a panaszosoknak fejenként kb. 7,500 eurót ítélt meg kártérítésként és 3,200 euró körüli összeget perköltségként. Az ítélet nem jogerős.